Februárban nem változott a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke, s szintje továbbra is optimista hangulatot tükröz. Az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti várakozások kissé rosszabbak, a fogyasztóiak viszont valamicskével jobbak lettek a januárinál.
Októberben csaknem elérte idén áprilisi, másfél évtizedes csúcspontját a GKI-Erste konjunktúra-index értéke. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti és fogyasztói várakozások is érezhetően javultak, a cégek ezt megelőzően 1998 nyarán, a fogyasztók 2006 tavaszán voltak utoljára ennyire optimisták.
Szeptemberben kissé emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke, s ezzel folytatódott az elmúlt hónapokban megfigyelhető, enyhe hullámzás melletti stagnálás. A GKI által végzett felmérés szerint a fogyasztói és az üzleti várakozások is javultak valamelyest, s összességében bizakodást tükröznek.
Augusztusban a GKI-Erste konjunktúraindex értéke lényegében nem változott az előző hónaphoz képest. Mindez ellentétes folyamatok eredményeként alakult így. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti kilátások enyhén javultak, míg a fogyasztói várakozások romlottak. Utóbbi általánosan megfigyelhető minta a választások után.
Júliusban féléves mélypontra esett vissza a GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke. A GKI által végzett felmérés szerint a júliusi hangulatváltozás az üzleti bizalmi index csökkenések a következménye, a fogyasztói bizalmi index május óta szinte változatlan.
Júniusban is csökkent a GKI fogyasztói bizalmi indexe, igazolva azt a régi megfigyelést, hogy a választások előtti felhúzást jellemzően korrekció követi. Ezzel együtt az üzleti és a lakossági optimizmus a többéves csúcsa közelében áll, igaz, egy ideje már nem tud tovább javulni.
Májusban megtört a fogyasztói és az üzleti bizalom javuló trendje Magyarországon - derült ki a GKI Gazdaságkutató közleményéből. A GKI-Erste konjunktúra-index értéke az elmúlt kéthavi emelkedését letudva, -1,2 pontra süllyedt.
Egyértelműen pozitív volt a magyar vállalati szféra számára az Európai Uniós tagság, különösen a nagyobb cégek számára. A jövővel kapcsolatban ugyanakkor jelentős a bizonytalanság, sokak szerint nem lesz jelentős konvergencia az uniós átlagjövedelemhez - derült ki a GKI Gazdaságkutató cégvezetők körében elvégzett felméréséből.
A mi régiónkat is az fenyegeti a leginkább, hogy lassú marad a növekedés és nem bírjuk érdemben csökkenteni a felgyűlt adóssághegyet - derült ki a GKI gazdaságpolitikai ajánlásairól tartott vitán tegnap, Brüsszelben. A vitázó felek ráadásul úgy látták, hogy a közép- és kelet-európai "éltanulók" - Lengyelország, Észtország és Szlovákia -, valójában csak a főbb makrogazdasági számokban léptek előre, de sok dologban továbbra is erős a lemaradásuk.
Tíz évvel az uniós csatlakozásunkat követően sem sikerült érdemben közelednünk az uniós átlagjövedelemhez, míg mások jelentős felzárkózáson mentek keresztül. A balti országok példája viszont nem megismételhető azok speciális körülményei miatt. Mik lehetnek hát azok a gazdaságpolitikai intézkedések, amik újraindítják a konvergenciát kelet és nyugat között? Többek között ezen kérdésekről tartott előadást Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke a mai napon, Brüsszelben.
Áprilisban folytatódott a GKI-Erste konjunktúra-index szezonális hatásoktól megtisztított értékének másfél éve tartó, látványos emelkedése és mindez oda vezetett, hogy a felmérés szerint összességében több mint másfél évtizede voltak ilyen kedvezőek a várakozások. A cégek 1998 nyarán, a fogyasztók 2006 tavaszán voltak utoljára ilyen optimisták.
Idén az I. negyedévben lefékeződött a GKI-Erste konjunktúra-index értékének tavalyi szárnyalása. A legújabb felmérés szerint márciusban a fogyasztói várakozások a februári megbicsaklás után a januárinál is kissé magasabb, nyolcéves csúcsot jelentő szintre emelkedtek. Az üzleti várakozások csak stagnálnak, de ezzel is maradtak az előzőleg tizennégy éve nem tapasztalt szinten. Végeredményben Magyarországon a választások előtt folytatódik a több mint másfél évtizede nem látott optimizmus, írja a GKI.
Februárban megállt a GKI-Erste konjunktúra-index értékének kilenc hónapja tartó, szinte töretlen emelkedése. Az üzleti bizalmi mutató tovább tudott javulni, azonban a lakossági index visszacsúszott.
Több mint egy évtizede nem látott optimizmus uralkodott el Magyarországon - olvasható ki a GKI-Erste konjunktúra-indexének decemberi értékéből. Az üzleti és a fogyasztói bizalmi index értéke is tovább javult.
Az üzleti, és különösen a fogyasztói várakozások javultak tovább lendületesen novemberben a GKI Gazdaságkutató által az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint. Az üzleti bizalmi index novemberben -0,1 pont volt, azaz 2011 április óta először újból megközelítette a pozitív tartományt.
A kormányzati retorika szerint a "rezsicsökkentés" révén jelentős többletjövedelmek keletkeznek a lakosságnál, s ez a kiskereskedelmi forgalomban fog megjelenni. A GKI Gazdaságkutató Zrt. megvizsgálta, hogy idén az első tíz hónapban mire mennyit költöttünk, hogy a "rezsiharc" aktuális állásáról is képet kaphassunk.
Októberben az üzleti és a fogyasztói várakozások is javultak Magyarországon, így tovább emelkedett, idei csúcspontjára nőtt a GKI-Erste konjunktúraindexe.
A nyári stagnálás után az üzleti és különösen a fogyasztói várakozások érezhetően javultak, idei csúcsukra jutottak. A GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke szeptemberben -11,6 pont volt, trendje 2012 végétől emelkedő, s a mostanival megegyező érték utoljára 2011 tavaszán volt tapasztalható.
Augusztusban az egy hónappal korábbi -15,5 pontról -14,3 pontra javult a GKI-Erste konjunktúraindex. A javulás főként az üzleti várakozások javulásához köthető, a fogyasztói bizalmi index ugyanis kissé romlott.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint Magyarországon technikai értelemben véget ért a recesszió, de növekedési fordulatról egyelőre nincs szó, a bruttó hazai termék (GDP) tavalyi visszaesését idén lényegében stagnálás, minimális, 0-0,5 százalék közötti növekedés követi - közölte a gazdaságkutató legfrissebb előrejelzésében az MTI-vel.
A WHO szerint nagyon nem néz ki jól a helyzet.
Háborús híreink vasárnap.
A hatóságok már őrizetbe vették.
Több élelmiszer, víz és orvosi felszerelés fog bejutni.
Aggódnak a balti országok.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
