Úgy tudjuk, a korábban jelzett pénteki nap helyett hétfőn nyújtja be a parlamentnek a kormány a forintosításról szóló törvényjavaslatot. A tervezet kamat- és kamatfelár-plafont egyaránt bevezet a forintosított devizahitelekre.
A nulláról kellene felépítenünk a lakossági üzletágat fél év alatt. Ez szinte teljes képtelenség, óriási káosz lehet belőle - nagyjából így foglalható össze a Portfolio által megkérdezett banki vezetők véleménye arról a temérdek teendőről, ami a következő hónapokban a bankokra vár. Jogszabályok hiányoznak, de még a meglévők végrehajtására sincs elég idejük egyes bankoknak. Vannak, akik a határidők kitolását, mások a tájékoztatási kötelezettség egyszerűsítését kérik a döntéshozóktól, vagy éppen mindkettőt. A nagy sietségben az ügyfelek is pórul járhatnak, pedig pont értük történik elvileg az egész.
Egyebek között eszközbeszerzésre és az exportpiacra lépés segítésére igényelhetnek támogatást a vállalkozások a közelmúltban megnyílt új európai uniós pályázatokon. A legjobban a technológiakorszerűsítést tervező vállalkozások járhatnak, amelyek az eredetileg tervezett 5 milliárd helyett 8,5 milliárd forintos keretösszegből igényelhetnek finanszírozási segítséget. Nem maradnak segítség nélkül azok a vállalkozások sem, amelyeknek gondot okoz az utófinanszírozási rendszer, vagy az önrész előteremtése. A likviditási problémák kezelésére, a pályázati önrész biztosítására ma már számos pénzintézet kínál megoldást - hangsúlyozzák az OTP Business szakértői.
Még mindig nem tudni, mi lesz a devizahitelek forintosítását követően az árfolyamgát sorsa, és miként előzik meg, hogy nőjön az ügyfelek törlesztőrészlete az elvileg 5 éven keresztül rögzített szintről. A friss adatokból azonban kiderül: egy átlagos árfolyamgátas ügyfél eddig 274 ezer forint megfizetésétől mentesült végleg, 161 ezer forinttól pedig átmenetileg (ekkora egy átlagos gyűjtőszámla-tartozás). Megtörtént, amire már rég volt példa: csökkent az árfolyamgátas ügyfelek száma. Jelenleg 173 116-an vannak.
A devizahitelesek 40%-ának több mint 25%-kal csökkenhet a tőketartozása a tisztességtelenségek elszámolása következtében - becsli ma közzétett stabilitási jelentésében az MNB. A teljes pénzügyi szektor elszámolások miatti 942 milliárd forintos bruttó veszteségéből 732 milliárd juthat a bankokra, nettó veszteségük pedig 608 milliárd forint lehet. Ez nem minden: az éves kamatbevétel-kiesésük várhatóan 92 milliárd forint lesz. A napokban feláll a jegybank tavasz óta ígért eszközkezelője (az MNB kerüli a "rossz bank" kifejezést), amely 300 milliárdos keretösszegű jegybanki hitelből működik, és a rossz minőségű, kereskedelmi ingatlan(hitel) típusú eszközöket veszi át üzleti alapon a bankok önkéntes jelentkezése alapján. Erről ma délután várható részletes bejelentés.
Új kamatszabályozással akadályozná meg a kormány, hogy a forintosítás következtében visszaemelkedjen a devizahitelesek törlesztőrészlete arról a szintről, amelyre a februári elszámolások során (átlagosan mintegy 25%-kal) csökken majd. Sajtóértesülések szerint nem a devizahitelek eredeti kamatát, hanem eredeti kamatfelárát állítanák vissza. A bankszektor számára e kettő nagyjából ugyanazt jelentené: évi több tízmilliárdos bevételkiesést okozna számára mindkettő. A tűzzel játszanak a döntéshozók, hiszen a bankok már így is több mint (bruttó) 900 milliárd forintot buknak a tisztességtelennek minősített feltételek elszámolása miatt. Az alábbiakban azt is megnézzük, hogy alakulhat a tervek alapján a hitelek kamatszintje.
Benyújtotta a kormány a parlamentnek a "fair bankrendszerről" szóló törvényjavaslatot, amely minden meglévő és új lakossági hitelre vonatkozni fog, így a hamarosan forintosítandó devizahitelekre is. A törvény értelmében a rövidebb (3 éven belüli) futamidejű hiteleken túl csak referenciaalapú és legalább 3 évig fix kamatozású hitelek lehetnek érvényben Magyarországon, az egyoldalú szerződésmódosításokat pedig az MNB-vel egyeztetett új (kamatváltoztatási és kamatfelár-változtatási) mutatók szabályozzák. Részletesen szabályozza a javaslat a bankok tájékoztatási kötelezettségét és a szerződésmódosítások, -felmondások feltételeit is. A devizahitelek forintosítás utáni kamatszintjéről a közeljövőben dönthetnek, a forintosításról szóló törvényjavaslat pedig várhatóan pénteken érkezik.
Az Alkotmánybíróság kedden hozott határozatában elutasította a Fővárosi Törvényszék bírái által benyújtott indítványokat, és megállapította, hogy nem alaptörvény-ellenesek a devizahiteles törvény támadott rendelkezései. Az ügyben lefolytatott alkotmánybírósági vizsgálatnak nem volt tárgya a deviza alapú hitelszerződésekben sem az árfolyamkockázat, sem pedig az árfolyamrés alkotmányossága.
A kormány biztosítja, hogy ne emelkedjen a forintosítás következtében a devizahitelek törlesztőrészlete - jelentette be kedden az igazságügyi miniszter. Trócsányi László azt is közölte: január 1-jétől "fair bankrendszere" lesz Magyarországnak. Például csak referenciakamatozásúak vagy legalább 3 évig fix kamatozásúak lehetnek nemcsak az új, hanem a meglévő hitelek is. Ehhez új, kamatfelár- és kamatváltoztatási mutatókat is kötelezővé tesznek a bankok számára
Az Alkotmánybíróság (AB) elfogadta a legújabb devizahiteles mentőtörvényt. A döntést ma be is jelentik - értesült az Index.
A bankszövetség főtitkára szerint a forintosítás piaci árfolyama az elmúlt időszak változásait nézve kedvező, és várhatóan az lesz a jövő év első fél évében is, a forint ugyanis ma nincs a "nagyon erősen gyenge oldalon" az elmúlt hónapokhoz képest.
Üdvözölték a piacok a devizahitelek piaci árfolyamon történő forintosítását, azonban ezzel nincs vége az ügynek: a ma benyújtandó "fair banki" törvény további terheket rakhat a bankok vállára - írja a Financial Times, amely azt írja, a várakozások szerint a hitelek kamafelára a BUBOR-hoz képest nem lehet majd magasabb, mint a (deviza)hitelek eredeti kamatfelára volt. Ha ez így lesz, a forintosítás révén nem feltétlenül fog nőni a devizahitelesek törlesztőrészlete a tisztességtelenségek elszámolásával jövő márciusban elérendő, csökkentett szinthez képest.
A banki elszámolással és a forintosítással kapcsolatban az ügyfeleknek egyelőre nincs teendőjük, ha az összes vonatkozó jogszabály és MNB rendelet elkészül a bankok minden ügyfelet pontosan tájékoztatni fognak. Az átszerződésekkel 2015 harmadik negyedévének végére végezhetnek a bankok - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára hétfőn a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában.
A devizahitelek forintosítása gyakorlatilag kötelező lesz minden ügyfélnek, az új forinthitelek kamatáról még zajlanak a tárgyalások. A forintosítás legfontosabb célja, hogy megőrizzék a 25 százalékos törlesztőrészlet-csökkentést - tájékoztatott Kovács Zoltán kormányszóvivő egy ma kora délután tartott sajtótájékoztatón.
A kormány arra fogja ösztönözni a devizahitelesek döntő többségét, hogy forintosítsák devizahitelüket 2015 első felében. Ezt azzal teszi meg a kormány, hogy szigorú feltételeket szab a devizahitelben maradók számára, és a devizahitelnél maradás igényének jelzésére csak 30 nap áll majd rendelkezésre - mondta Varga Mihály hétfőn újságíróknak a Reuters tudósítása szerint.
Gyakorlatilag a teljes lakossági devizahitel-állomány forintosításához szükséges eurómennyiséget lehívták a bankok a Magyar Nemzeti Banktól a hétfőn délelőtt 10 órakor megtartott tenderen. 7,834 milliárd euróról van szó - derült ki a 13 órakor közzétett adatokból. Mindezt úgy sikerült megtenni, hogy a forint árfolyama nem reagált a hírre.
Nem lesz kötelező a devizahitelek forintosítása, de ha valaki nem jelzi 30 napon belül, hogy devizaalapon maradna, annak a hitelét törvény alapján forintosítani fogják - derül ki a kormány és a bankok megállapodásából, amely a vasárnapi bejelentés után megjelent a kormany.hu-n. A forintosításra a szöveg szerint a tisztességtelenségekkel való elszámolással egyidejűleg kerül majd sor. Ha mindenki részt venne, mekkora tartozásösszegről lenne szó? - ezt nézzük meg az alábbiakban.
Több mint egy év tragikomikus huzavonájának vetett véget vasárnap a családi délutánt megszakító bejelentés: a jelenlegi piaci árfolyam közvetlen közelében váltják át forintra a devizahiteleket. A devizahitelesek (akik a februári elszámolás után negyedével kisebb törlesztőrészletet fognak eleve fizetni) többsége valószínűleg most nem tudja olyan nagyra értékelni, amit mi igenis nagyra értékelünk: 2011 decembere óta nem látott, piacbarát megállapodás született a devizahitelesekről a bankok és a kormány között, és hamarosan lezárul a magyar lakossági devizahitelek egy évtizedig tartó, verejtékes és kínos korszaka. Vagy mégsem? A friss bejelentésekkel még nincs vége a történetnek.
A frankhiteleket 256,5, az euróhiteleket pedig 309,0 forintos árfolyamon forintosítják - gyakorlatilag ezt jelentette be az imént a Nemzetgazdasági Minisztérium friss közleményében. Az ügyfelek hitelét tehát a jelenlegi piaci árfolyamhoz közeli szinten számolják át, a tartozás összegét "csak" a februári elszámolás fogja csökkenteni, átlagosan közel ötödével.
Fontosabb részletek
A devizahitelek forintosítására az elszámoltatás során megszerzett előnyök megtartása érdekében van szükség, a hitelesek azonban szabadon dönthetnek arról, megtartják-e jelenlegi hitelüket; az árfolyamot a Kúria jogegységi döntésének megfelelően kellett a kormánynak kialakítania - hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vasárnap az MTI-nek.
Berlin összefogást ígért, egyedül maradt.
Lángokban Európa legnagyobb vállalata.
Alaposan felkészültek az akcióra.
Erről és osztrák állampapírokról is szó volt a csütörtöki Checklistben.
Milyen árfolyamra készüljünk idén?
Most a kis kapitalizációjú papírok ideje jön?
