A Magyar Nemzeti Bank által nagyon figyelt adószűrt maginflációs index értéke 3%-ról 3,2%-ra gyorsult februárban, ami egy évtizedes csúcs. Két másik alapfolyamat-mutató szintén közel tíz éve nem látott magasságba kapaszkodott. Ezek újabb egyértelmű bizonyítékok a hazai inflációs nyomás erősödésére, ami miatt az MNB nagyon hamar a monetáris szigorítás útjára kényszerülhet.
Februárban az előző év azonos időszakához képest 3,1%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon - derült ki a KSH mai adataiból. A Portfolio által megkérdezett elemzők 2,9%-ra számítottak, így az adat meglepetést okozott. Közben az éves maginflációs index értéke 3,5%-ra (több mint ötéves csúcsra) emelkedett, ami még ennél is nagyobb meglepetés, és egyben jól mutatja az erősödő árnyomást a magyar gazdaságban.
Fejenként alig hat dollárt (kevesebb mint 1525 forintot) keres havonta másfél millió közalkalmazott Venezuelában - állította José Guerra venezuelai ellenzéki képviselő az ellenzéki többségű, de hatalmától megfosztott caracasi parlament ülésén felszólalva csütörtökön. A közgazdász végzettségű politikus szerint további 2,5 millió nyugdíjas kap ugyanilyen összegű nyugdíjat.
A Portfolio által megkérdezett szakértők közül többen is arra számítanak, hogy februárban tovább emelkedhetett a Magyar Nemzeti Bank által nagyon figyelt adószűrt maginflációs index értéke. A mögöttes árnyomás további erősödése miatt már ebben a hónapban lépéskényszerbe kerülhet a jegybank, hogy nekikezdjen a monetáris politikai szigorításnak. Kritikus fontosságúak tehát a holnap érkező inflációs adatok, ezek lesznek ugyanis az utolsó számok a jegybank márciusi kamatdöntése előtt, amelyen több mint hét év után először újra monetáris szigorításról születhet döntés.
Viszonylag csendes hetünk lesz, itthon a pénteken megjelenő inflációs adat lehet a legfontosabb, míg Európában az EKB kamatdöntésére lehet érdemes figyelni. Amerikában a szokásos havi munkaerő-piaci statisztika jelenik meg, ami azonban várhatóan nem lesz majd komoly hatással a piacokra.
A nap elején még estek a fontosabb európai tőzsdék, azóta azonban javult a hangulat, a vezető európai tőzsdék nagyot emelkedtek, élen a francia és a német tőzsdével. Az öröm oka az, hogy a hírek szerint előtrelépések történtek az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalásokon.
Januárban ugyan stagnált az éves inflációs mutató értéke, a maginfláció, illetve az MNB által közzétett alapfolyamatokat megragadó árindexek azonban arról árulkodnak, hogy a szűk munkaerőpiac és az emelkedő bérek által generált keresletoldali infláció folyamatosan erősödik. A jegybank által fokozott figyelemmel kísért adószűrt maginflációs index értéke januárban tovább emelkedett, elérve a 3%-os kritikus szintet. Nagy Márton MNB-alelnök korábbi nyilatkozata alapján ez azt jelenti, hogy itt lehet az ideje elkezdeni a monetáris politika szigorítását.
Idén januárban az előző év azonos időszakához képest 2,7%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon - derült ki a KSH mai adataiból. Az elemzők 2,7%-os indexre számítottak, így az adat nem okozott meglepetést. Az éves maginflációs index értéke viszont váratlanul 2,8%-ról 3,2%-ra ugrott, ami ötéves csúcs, és egyben a mögöttes árnyomás erősödésére utal.
Jövő héten jelenik meg az év első inflációs adata, ami különös jelentőségű lehet abból a tekintetből, hogy a fokozódó árnyomás valódi erejéről pontosabb képet alkothassunk. A jegybank számára is fontos lehet a mutató, hiszen iránymutatást adhat számára, hogy mennyire kell sietnie a monetáris politika szigorításával. A Portfolio által megkérdezett elemzők nem izgulnak az infláció elszaladása miatt.
Nem kevés prémiumot kell fizetnie az államnak a várhatóan idén induló nyugdíj-előtakarékossági állampapírra, ha fel szeretné venni a versenyt az önkéntes pénztárakkal. Számításaink szerint ugyanis egy nagyon kedvező, infláció feletti 3%-os kamatprémium mellett sem hozott volna az elmúlt 15 évben a nyugdíjkötvény annyit, mint egy önkéntes pénztár.
Még mindig két számjegyű mértékben emelkedhetnek idén az építőanyag- és szerelvényárak, noha az előző évekhez képest mérséklődni fog a drágulás mértéke - vetítette előre Koji László, az építési vállalkozók szövetségének elnöke a Magyar Időknek.
Nem lehet sok kifogásuk a mostani inflációs környezetben azoknak a gyermekes családoknak, akiknek még nincs a gyermekük nevére kötött Babakötvényük. A papír túlzás nélkül az egyik legjobb magyar befektetés: éppen mától a konstrukció 5,8%-os kamatot fizet, és azon kívül, hogy tartani kell a gyermek 18. születésnapjáig, nem nagyon tudnánk más ellenérvet felhozni a kötvénnyel szemben. Mostani cikkünkben a legfontosabb kérdések mentén összeszedtük, mit kell és érdemes tudni a Babakötvényről.
A várakozásoknak megfelelően tovább csökkent az eurózóna inflációja januárban, ami újabb érvet jelenthet az EKB számára, hogy a végsőkig kitartson a monetáris szigorítás előtt. A maginfláció viszont egy kicsit emelkedett, ami óvatosságra intheti a jegybankot.
A hazai infláció az elmúlt két évben szinte folyamatosan a jegybanki toleranciasávon belül, míg 2018 közepe óta 3 százalék körül alakul. Gazdaságtörténeti pillanat ez, hisz az inflációs célkövetés 2001-es bevezetése óta első alkalommal nyílik lehetőség az inflációt tartósan a jegybanki cél körül horgonyozni - írja Várhegyi Judit, a Magyar Nemzeti Bank munkatársa. Az MNB elsődleges célja az infláció fenntartható elérése, ezért érdemes megvizsgálni, hogy a cél körüli infláció milyen tényezők mellett valósult meg. Ennek érdekében a jegybank a következő hetekben cikksorozat keretében tekinti át az infláció alakulását meghatározó legfrissebb tendenciákat és az elmúlt évtizedben kialakuló új közgazdasági kapcsolatokat.
Február 1-jén indul az új Babakötvény-sorozat, amely a tavalyi éves átlagos infláció felett fizeti a 3%-os kamatprémiumot, így a papír 5,8% kamattal forog majd.
Ha nem lenne elég a kétmillió százalékos infláció és az állandósuló élelmiszer- és gyógyszerhiány, a héten politikai válságba is sodródott Venezuela. Hivatalosan továbbra is Nicolas Maduro vezeti az országot, de az Egyesült Államok már nem is tagadja, hogy meg akarja dönteni hatalmát. A katonai beavatkozást Donald Trump is el akarja kerülni, a végkimenetel azon múlhat, ki mellé áll a hadsereg az országban. De hogyan sikerült ennyire megroppantani az ország gazdaságát?
Érdekes jelenségre figyeltek fel az inflációt figyelő közgazdászok a napokban. A KSH azt közölte, hogy az éves átlagos infláció 2,8%-os volt 2018-ban, ám az általa közölt információkból nem ez a szám jön ki. Megkérdeztük a hivatalt, a válaszból kiderült, mi a magyarázat.
Reggel még egyhavi mélypontra ütötték a forintot a tegnapi inflációs adat hatására, délelőtt azonban az MNB alelnökének jelzésére hirtelen erősödni kezdett, ami aztán szárnyalásba váltott. Nagy Márton ugyanis azt érzékeltette, hogy monetáris szigorítás határára ért a jegybank. Közben a Brexit-ügyben a tegnap esti szavazási eredmény hatására nagyot ugrott a font (bizakodik a piac egy része, hogy tovább marad az EU-ban Nagy-Britannia), de azóta kivárás látszik a ma este 8-kor megjelenő bizalmatlansági indítvány eredményéig.
2018-ban is az inflációt meghaladó mértékű nyugdíjemelésben részesültek a nyugdíjasok, ami azt jelenti, hogy javult a nyugdíjak reálértéke. Persze ez nem vigasztalja az időskorúakat, akik irigykedve nézik a dinamikus béremelkedést és akik a hivatalosnál nagyobb drágulást érzékelnek.
Decemberben tovább lassult a hazai infláció, legalábbis a KSH által közölt fő adat szerint, azonban az MNB által közzétett, alapfolyamatokat megragadó árindexek alapján szó sincs csökkenésről. Sőt, a valós folyamatokat legjobban tükröző éves adószűrt maginfláció 2,7%-ról 2,9%-ra emelkedett, ami fokozódó árnyomásra utal a magyar gazdaságban.
A légzsákokkal van probléma.
A bank 1 millió forintot ajánlott fel a rendőrségnek.
Cikkünk folyamatosan frissül az iráni-izraeli konfliktus legfontosabb híreivel.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
