Itt az MNB friss előrejelzése!
Megemelte GDP-növekedési várakozását és a korábban vártnál magasabb inflációval számol a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a friss inflációs jelentésében.
Megemelte GDP-növekedési várakozását és a korábban vártnál magasabb inflációval számol a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a friss inflációs jelentésében.
Gyors lépéskényszerbe kerülhet a japán jegybank a nyomott infláció és a feldolgozóipar teljesítményének csökkenése miatt.
A hét egyik legfontosabb eseménye szerdán lesz, amikor az amerikai jegybankelnök a Fed kétnapos ülése után bejelenti, hogy a jegybank változtat-e az irányadó kamatrátán. Kamatvágásra most még valószínűleg nem kerül sor, a Fednek viszont határozottan jeleznie kell, hogy amennyiben szükséges, elindítja a kamatcsökkentési ciklust. Ha nem így lesz, az nagy ijedtséget válthat ki a piacokon.
A várakozásokkal összhangban 25 bázisponttal, 7,50 százalékra csökkentette az alapkamatot Oroszország központi bankja pénteken, és jelezte, hogy a közeljövőben újra kamatcsökkentést hajthat végre.
Az üzemanyagárak, a villamosenergia és a használt gépkocsik árának csökkenése csaknem teljesen ellensúlyozta az élelmiszerek drágulását, ennek következtében májusban havi szinten alig emelkedtek a fogyasztói árak, éves összevetésben pedig lassult az infláció az Egyesült Államokban.
Az infláció növekedéséről számolnak be a Magyar Nemzeti Bank inflációs alapfolyamatokat megragadó mutatói. A jegybank által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció 3,7%-ra emelkedett, közelítve az inflációs célsáv tetejét.
Májusban 3,9%-os volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon. Előzetesen az elemzők pontosan ezt várták, vagyis hogy a KSH az áprilisival megegyező mértékű, 3,9%-os inflációról számol be.
Májusban a jegybank inflációs célsávjának teteje közelében, 3,9%-on stagnálhatott az infláció - derül ki a Portfolio elemzői felméréséből. Az egy évre visszatekintő drágulás ütemét mérsékelhette, hogy tavaly a tavasz végén jelentős üzemanyagár-emelkedés volt, a gyorsuló alapfolyamatok azonban semlegesíthették ezt a hatást. A szakértők megosztottak abban a kérdésben, hogy az infláció átlépi-e az idén a 4%-ot, de abban azért bíznak, hogy a következő másfél évben inkább 3-4 között alakulhat a pénzomlás üteme, enyhén csökkenő tendenciával.
Megjelentek a június 4-étől elérhető hároméves és ötéves Prémium Magyar Állampapírok nyilvános ajánlattételi dokumentumai, melyekből kiderül, hogy nem változik a termékek jelenlegi 1,4-1,7%-os kamatprémiuma. Fontos változás lesz viszont, hogy ezek a papírok a korábbiakkal ellentétben már kamatadómentesek lesznek.
A Magyar Nemzeti Bank egyelőre tartani fogja magát márciusi kommunikációjához, miszerint a júniusban megjelenő inflációs jelentés előtt nem fognak hozzányúlni a monetáris kondíciókhoz, emiatt pedig a keddi kamatdöntő ülésén nem várható fontos bejelentés - vélik egyhangúlag a Portfolio által megkérdezett elemzők. Az, hogy kell-e még kamatot emelnie a jegybanknak az idén, és ha igen, akkor hány alkalommal és mennyit, az a következő hónapokban beérkező inflációs adatok, a külső környezet, illetve a forintárfolyam alakulásának lesz a függvénye.
A kereskedelmi háborúskodás közelmúltbeli fellángolása ellenére még mindig nagy esély van arra, hogy a 10 éve tartó globális növekedési ciklus egy darabig még kitarthat - mondta Forián-Szabó Gergely, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A magyar gazdaságban jelenlévő inflációs és túlfűtöttségi kockázatokat a lanyhuló külső kereslet jó eséllyel enyhítheti. Ha azonban a kereskedelmi csaták rendeződnek és Európa is magához tér, az MNB-nek nehéz lesz fenntartania a laza monetáris kondíciókat. Ebben az esetben nagy kihívást jelenthet majd a jegybank számára, hogy a lehető legkisebb szükséges szigorítást hajtsa végre, úgy, hogy közben ne induljon meg túlzottan a forint elleni spekuláció. Márpedig a forint gyengülése tovább növeli az inflációs nyomást, ezért is fontos, hogy ne gyengüljön túlzott mértékben az árfolyam. Az MNB-t ennek a kihívásnak a leküzdésében segítheti az Európai Központi Bank extrém laza monetáris politikája és Magyarország elmúlt években jelentős mértékben csökkent sérülékenysége is.
Szigorúbb fiskális és monetáris politikára lenne szükség Magyarországon, hogy elkerülje a túlhevülés kockázatát - olvasható a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden megjelent elemzésében. A nemzetközi szervezet szerint az idén 3,9, jövőre pedig 3 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság elsősorban a belső keresletnek köszönhetően.
Az utóbbi napokban is folytatódott a forintgyengülés, így két hónap alatt már összességében négy százalékkal került lejjebb a hazai fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama. Ez azt is jelenti, hogy a sokáig eseménytelennek ígérkező májusi jegybanki kamatdöntés mégis izgalmakat hozhat. A Monetáris Tanácsnak patikamérlegen kell kimérnie a kommunikációját jövő kedden, ha nem akarja, hogy a tavaly nyáron látott történelmi mélypontra essen a magyar deviza.
Az elmúlt években a gazdaságpolitika népszerű felfogásának számított az úgynevezett magas nyomású gazdaság (high pressure economy), mellyel elsősorban a Fed kacérkodott a válság után. Ha jobban megnézzük, akkor nagyon sok jel utal arra, hogy Magyarországon az MNB és a kormány még az amerikainál is jobban törekszik erre. De mi is az a magasnyomású gazdaság? Mik az előnyei és a hátrányai?
A magyar gazdaság ugyan a korábbi várakozásokat meghaladó, 4% körüli mértékben (ami nagyjából 1 százalékpontos fékezést jelentene 2018-hoz képest) növekedhet idén az erős belső motoroknak köszönhetően, 2020-tól kezdve azonban érdemi lassulás várható - ismertette a CIB Bank legújabb elemzését Trippon Mariann, a bank vezető elemzője. A lassuló növekedés mellett gyorsuló inflációval számolnak a CIB-nél, emiatt pedig Trippon várakozásai szerint idén még kamatot fog emelni a Magyar Nemzeti Bank. Az euró-forint árfolyam szempontjából a 315-325-ös sáv tűnik kényelmesnek a jegybank számára, épp ezért 320 körüli, valamivel ez alatti forintárfolyam várható az év végén.
4% feletti és gyorsuló inflációra, 330-ot meghaladó, új történelmi mélypontot jelentő euró-forint árfolyamra, valamint a hosszú hozamok infláció által gerjesztett emelkedésére lenne szükség ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank szakítson extrém laza monetáris politikája melletti elköteleződésével, és gyorsabb szigortásba kezdjen - vélik a Morgan Stanley elemzői. A bankház szakértői több érvet is felsorolnak amellett, hogy miért különös az MNB erős elkötelezettsége a nagyon alacsony kamatok mellett.
Sokak számára érezhetően egyre jobban drágul az élet Magyarországon, az áremelkedés pedig az élelmiszereket fokozottan érinti. Néhány termék esetében egészen durva áremelkedést mért a Központi Statisztikai Hivatal, összeszedtük egy táblázatban a legeket.
Bár a főadat és a maginflációs adat is a vártnak lényegében megfelelő lett, a forint azonnal esni kezdett a ma reggel közzétett áprilisi inflációs adatokra. Az euró jegyzései a 325-ös szintet vették célba. A gyengülés nem sokáig tartott, az újabb makroadatra korrekció indult az árfolyamban.
A Magyar Nemzeti Bank által nagyon figyelt adószűrt maginflációs index értéke a márciusi 3,5%-ról 3,4%-ra lassult, vagyis megtörve hat hónapja tartó folyamatosan emelkedő trendjét lefordult egy évtizedes csúcsáról. Egy másik alapfolyamat-mutató, a ritkán változó árú termékek (éves) inflációja viszont kis mértékben tovább emelkedett, 3,6%-ról 3,7%-ra. A tavaly év vége óta tapasztalt gyorsan emelkedő trend tehát részben megszakadt, azonban egyelőre nem világos, hogy küszöbön az MNB által előrevetített fordulat, vagy csak átmeneti megtorpanásról van szó.
Áprilisban az előző év azonos időszakához képest 3,9%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal mai adataiból. A Portfolio által megkérdezett elemzők 4%-ra számítottak, így az adat minimális meglepetést okozott. Legutóbb 2012 decemberében, közel hat és fél éve láthattunk ennél magasabb inflációs számot. 10 órakor teszi közzé a Magyar Nemzeti Bank saját inflációs alapfolyamat-mutatóit, amelyekre szintén érdemes lesz figyelni, hiszen az elmúlt hónapokban a hazai fogyasztói árak egyre gyorsuló ütemű emelkedését jelezték.
Nem kell messze menni.
Összehívta nemzetbiztonsági csapatát a műveleti központban az amerikai elnök.
A közel-keleti konfliktusra figyel a piac.
404 fölé ment az euró-forint árfolyama.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Egyre inkább háttérbe szorul a dollár.
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
