Sokak számára érezhetően egyre jobban drágul az élet Magyarországon, az áremelkedés pedig az élelmiszereket fokozottan érinti. Néhány termék esetében egészen durva áremelkedést mért a Központi Statisztikai Hivatal, összeszedtük egy táblázatban a legeket.
Bár a főadat és a maginflációs adat is a vártnak lényegében megfelelő lett, a forint azonnal esni kezdett a ma reggel közzétett áprilisi inflációs adatokra. Az euró jegyzései a 325-ös szintet vették célba. A gyengülés nem sokáig tartott, az újabb makroadatra korrekció indult az árfolyamban.
A Magyar Nemzeti Bank által nagyon figyelt adószűrt maginflációs index értéke a márciusi 3,5%-ról 3,4%-ra lassult, vagyis megtörve hat hónapja tartó folyamatosan emelkedő trendjét lefordult egy évtizedes csúcsáról. Egy másik alapfolyamat-mutató, a ritkán változó árú termékek (éves) inflációja viszont kis mértékben tovább emelkedett, 3,6%-ról 3,7%-ra. A tavaly év vége óta tapasztalt gyorsan emelkedő trend tehát részben megszakadt, azonban egyelőre nem világos, hogy küszöbön az MNB által előrevetített fordulat, vagy csak átmeneti megtorpanásról van szó.
Áprilisban az előző év azonos időszakához képest 3,9%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal mai adataiból. A Portfolio által megkérdezett elemzők 4%-ra számítottak, így az adat minimális meglepetést okozott. Legutóbb 2012 decemberében, közel hat és fél éve láthattunk ennél magasabb inflációs számot. 10 órakor teszi közzé a Magyar Nemzeti Bank saját inflációs alapfolyamat-mutatóit, amelyekre szintén érdemes lesz figyelni, hiszen az elmúlt hónapokban a hazai fogyasztói árak egyre gyorsuló ütemű emelkedését jelezték.
A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint holnap reggel 9 órakor 4%-os éves inflációs adatot közölhet áprilisra vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal, amely hat és fél éves csúcsot jelentene a hazai áremelkedési ütemben. Bár a szakértők többsége arra számít, hogy a fő inflációs index értéke a következő hónapokban csökkenésnek indul, illetve néhány hónapon belül a nagy figyelemmel kísért éves adószűrt maginflációs index is tetőzhet valamivel 4% alatt, komoly kockázatok övezik a hazai inflációs pályát. A Magyar Nemzeti Bank inflációs forgatókönyve, miszerint jelenleg nincs szükség több kamatemelésre, mert az erős belső inflációt 2019 végétől kezdve ellensúlyozni fogja a romló külső környezet hűtő hatása, még mindig védhetőnek tűnik, azonban ha nem jön el hamarosan a várt fordulat, illetve a jegybank által vártnál érdemben magasabb inflációs pálya rajzolódik ki, az kellemetlen helyzetbe hozhatja a laza monetáris politikája iránt végsőkig elkötelezettnek tűnő intézményt. Izgalmas hónapok állnak előttünk, ami a hazai fogyasztói árak alakulását illeti. A tét nagy, hiszen szélsőséges esetben megkérdőjeleződhet az MNB hitelessége, ha az elmúlt hónapokhoz hasonló irányban haladnak tovább a dolgok, viszont nagy győzelmet is arathat a jegybank, ha igaza lesz.
Az erős 2018-as teljesítmény után lassan elérheti kapacitáskorlátait a magyar gazdaság - állapítja meg friss előrejelzésében az Európai Bizottság. Ezzel együtt az idei és a jövő évi növekedési előrejelzését is javította a testület, és arra figyelmeztetnek, hogy a bérnövekedés és a belső kereslet felfelé nyomhatja az inflációt és számottevően ronthatja a fizetési mérlegünk egyenlegét.
Történelmi csúcsuk közelében állnak a vezető amerikai részvényindexek, nem csoda, ha az elmúlt hetek ralija után sokan profitot realizálnak, részben ennek tudható be a mai esés, ráadásul az olaj ára is nagyot esett, emiatt büntetik az olajipari vállalatok részvényeit, azok árfolyamesése is lefelé húzza a tőzsdéket.
A piaci és elemzői várakozásoknak megfelelően nem módosította alapkamatát a Bank of England monetáris tanácsa, így az változatlanul 0,75 százalék.
Az MNB március kamatdöntését követő kommunikációs zsonglőrködése alapján a holnapi ülésen szinte biztosan nem fognak a kamatokhoz hozzányúlni a döntéshozók, ami a Portfolio által megkérdezett elemzők várakozásaiban is tükröződik. Az, hogy kell-e még kamatot emelnie a jegybanknak az idén, és ha igen, akkor hány alkalommal és mennyit, az a következő hónapokban beérkező inflációs adatok és a külső környezet alakulásának függvénye. Mindenesetre a jegybank laza kommunikációja következtében a kamatemelési várakozások láthatóan enyhültek. Nem kizárt azonban, hogy később kellemetlen dilemmával kell majd szembesülnie az MNB-nek: a hitelesség érdekében vagy megteszi a szükséges lépéseket a monetáris szűkítés irányába, vagy kitart gazdaságélénkítési céljai mellett.
Talán mindenki számára érezhetően egyre jobban drágul az élet Magyarországon, az áremelkedés pedig az élelmiszereket fokozottan érinti. Joggal érezhetik sokan, hogy a húsvéti bevásárláskor a tavalyinál mélyebben a pénztárcájukba kell(ett) nyúlniuk. De mennyi is az annyi? Megnéztük néhány élelmiszer árának változását az elmúlt egy évben.
A tavalyi 18 százalékos zuhanás után 2019-ben további 25 százalékkal zsugorodhat a venezuelai GDP, vagyis az ország még nem érte el a gödör alját - derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss előrejelzéséből. A jó hír, hogy jövőre már talán "csak" tíz százalékkal zuhan tovább az ország nemzeti összterméke, miközben majdnem minden második ember munkanélküli lehet.
7637 milliárd forintot tett ki a lakossági állampapírok teljes állománya az első negyedév végére, ami 4,3 milliárd forinttal kevesebb, mint tavaly év végén. A tavalyi első negyedévhez képest viszont 300 milliárd forinttal nagyobb volt a magánszemély vásárlások értéke - derül ki az ÁKK közleményéből.
Az MNB nem tűnik túl elkötelezettnek a kamatok emelése felé. Az infláció és az alapfolyamatokat megragadó inflációs indexek azonban elkezdtek kifejezetten gyorsan emelkedni. Feltámad a Phillips-görbe és kialakul az ár-bér spirál vagy akkorát reccsen Európa, hogy bőven elég lesz a "wait and see" üzemmód?
Javította a magyar gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a fél évvel ezelőttihez képest.
A Magyar Nemzeti Bank által nagyon figyelt adószűrt maginflációs index értéke a februári 3,2%-ról 3,5%-ra gyorsult. Legutóbb 2008 decemberében tartózkodott ennél magasabban az index. Két másik alapfolyamat-mutató szintén közel tízéves csúcson áll. Az alapfolyamat-mutatók további emelkedése újabb egyértelmű bizonyítéka a belső inflációs nyomás erősödésének, ami a Magyar Nemzeti Bankot nagyon kényelmetlen helyzetbe hozhatja, amennyiben a következő hónapokban is folytatódik ez a tendencia.
Márciusban az előző év azonos időszakához képest 3,7%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon - derült ki a KSH mai adataiból. A Portfolio által megkérdezett elemzők 3,5%-ra számítottak, így az adat kisebb meglepetést okozott. Közben a maginfláció 3,5%-ról 3,8%-ra, ami több mint hatéves csúcs.
A Magyar Nemzeti Bank március kamatdöntésén bejelentette, hogy az egyszeri szigorítás ellenére nincs szó kamatemelési ciklusról, a nagy külső bizonytalanság miatt adatvezérelt üzemmódba kapcsoltak a döntéshozók. A jegybank azzal indokolta, hogy jelen állás szerint nincs szükség több kamatemelésre, hogy az erős belső inflációt 2019 végétől kezdve ellensúlyozni fogja a romló külső környezet hűtő hatása. Emiatt kulcsfontosságúak lesznek a következő hónapokban - így a holnapi - érkező inflációs adatok, hiszen azokat az MNB inflációs prognózisával összevetve információt kaphatunk arról, hogy a jegybank eltalálta, vagy esetleg alul/felülbecsülte a belső folyamatokat. A nagy bizonytalanság miatt a forint piacán is fokozott volatilitásra készülhetünk, pláne, ha a várakozásoktól eltérő adatok látnak napvilágot.
Váratlanul lassult az áremelkedés üteme az eurózónában márciusban, miközben a maginfláció is egyre alacsonyabb.
A várakozásoknak megfelelően a monetáris szigorítás irányába mozdult el tegnap az MNB, de a hozzá társított üzenetek és adatok együttese nehezen áll össze egy koherens egésszé, így a döntés indoklása felvet kérdéseket.
Megugrott a biztosítás ára.
Kormányinfót tart Vitályos Eszter és Gulyás Gergely.
25-30 milliárd forintot ad nekik a kormány a bankok számlájára.
Cikkünk folyamatosan frissül az iráni-izraeli háború legfontosabb híreivel.
Az amerikai elnök szerint Irán teljesen védtelen.
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
