Padlóra kerülhet Ukrajna egyik legfontosabb exportágazata
A kukorica vetésterülete Ukrajnában 30-35%-kal csökkenhet 2023-ra a gazdák pénzhiánya és az áramkimaradások miatt a Reuters értesülése szerint.
A kukorica vetésterülete Ukrajnában 30-35%-kal csökkenhet 2023-ra a gazdák pénzhiánya és az áramkimaradások miatt a Reuters értesülése szerint.
Ukrajnából folyamatosan egyre nagyobb mennyiségű gabona, elsősorban búza és kukorica érkezik a keleti határunkon keresztül, amely lenyomta a hazai gabonaárakat. Tömegesen lehetetlenülnek el a gazdák és az állattenyésztés után a növénytermesztés is lejtőre kerül - hívja fel a figyelmet a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ).
Magyarország modernkori történetében még nem fordult elő olyan, hogy importálnunk kell a kukoricát, az idén azonban ez is megtörtént. A normál években 6-8 millió tonna, jobb években ennél is több kukoricát előállító magyar agrárium komoly exportőrnek is számít, az idei döbbenetes aszály azonban ennek csak a töredékét tette lehetővé. Az idei szárazság nem előzmény nélküli és várható, hogy a klímaváltozás előrehaladtával egyre nő azon területek nagysága, ahol igazán eredményesen nem lehet kukoricát termelni. A kihívás komoly, és évről évre nagyobbnak tűnik. A megoldás egyik lehetséges kulcsa egy Dél-Európában már egyre inkább terjedő haszonnövény, a cirok lehet.
Az orosz-ukrán háború eddigi egyetlen békés sikere a Törökország, ENSZ és a háborús felek által aláírt, elsősorban az ukrán gabonaexportot lehetővé tevő megállapodás, amit a Közös Koordináció Központ felügyel. Amir Abdulla, a hivatalos nevén "fekete-tengeri gabonakezdeményezés" ENSZ által kinevezett koordinátora lapunknak adott exkluzív interjújában a kukorica szerepéről, a megállapodást mozgató piaci folyamatokról, az orosz érdekekről, illetve azok esetleges hiányáról, a műtrágyaexport problémáinak a jelentőségéről, és az afrikai éhínségről is beszélt.
Történelmi távlatban is példa nélküli az, hogy Magyarország kénytelen kukoricát importálni saját szükségletei kielégítésére, mert a hazai termés nem fedezi a belső igényeket. A tengeri betakarítása még ezt követően zajlik, de a becslések szerint akár 2 millió tonna is hiányozhat a hazai piacról, miközben Magyarország hagyományosan nagy kukoricatermelőnek és exportőrnek számít. A megoldást az import jelentheti, elsősorban Ukrajna felől, amely várhatóan olcsóbb is lesz, mint a hazai termés.
Az idei év messze legsúlyosabb problémája a mezőgazdaságban a pusztító, mindent letaroló aszály. A Portfolio stúdiójából élőben jelentkezünk, és Blum Zoltánnal, a SAATEN-UNION Hungária Kft. ügyvezetőjével elemezzük a helyzetet és a kilátásokat, kitérve az élelmiszerárak drágulására is.
Egyre nő Magyarországon azoknak a területeknek a kiterjedése, ahol a klímaváltozás miatt már nem lehet rentábilisen kukoricát termeszteni, hosszú távra tehát olyan növényeket kell keresni, melyek bírják a megváltozott hazai klímát. Ilyen növény lehet a cirok, melyet Afrikában sok helyen termesztenek, de Európában is előfordul, lévén, kibírja a mostoha körülményeket, és mind emberi fogyasztásra, mind pedig takarmányozásra kiváló – nyilatkozta Braunmüller Lajos, a Portfolio agrár-szakújságírója a Checklist pénteki adásában.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének pénteki adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy megjöttek a Mol második negyedéves eredményei, melyekből az derült ki, hogy egészen rendkívüli folyamatok zajlanak a cégnél. A témával kapcsolatban Nagy Viktor, a Portfolio vezető részvényelemzője volt a Checklist vendége, aki elmondta: a mostani számok olyan nagyok, hogy át kellett skálázni az idősoros grafikonokat. Az adás második részében azzal foglalkoztunk, hogy a szemünk előtt zajlik Magyarország agráriummal kapcsolatos lehetőségeinek radikális átalakulása. Egymást érik az aszályról, aszálykárról szóló hírek, s az is változóban van, hogy milyen növényeket lehet egyáltalán termelni a hazai földeken. A magyar agrárhelyzetről Braunmüller Lajossal, lapunk agrár szakújságírójával beszéltünk.
Az idei aszály tanulságai felgyorsíthatják a kukorica visszaszorulását Magyarországon, a hazai tájon valaha teljesen általános tengeri ma már legalább 300-400 ezer hektáron nem termelhető igazán eredményesen – még akkor sem, ha nincs olyan drámai helyzet, mint idén. A hazai szántóföldi termőterület egyelőre 6-8 százalékát kitevő, kukoricatermesztésre mindinkább alkalmatlan terület várhatóan rohamosan nőni fog a következő években a klímaváltozás előrehaladtával. A megoldást rövid távon a búza és részben a napraforgó hangsúlyosabbá válása, hosszabb távon pedig egy Afrikában és Dél-Európa legforróbb részein terjedő, hőségtűrő növény jelentheti.
Hamarosan meghallgatható lesz a Portfolio Checklist hétfői adása. A mai műsor első részében arról lesz szó, hogy az aszály miatt tönkre ment idén 500 ezer hektáron a kukorica- és napraforgótermés, ezzel 400 milliárdos kár érte a hazai gazdákat. Az adás második részében pedig arról beszélünk majd, hogy az árstabilitáson és a forint árfolyamán túl, a kamatemelés milyen hatással lehet a fogyasztók életére a pénzügyi piacon.
A Gabonaszövetség szerint teljesen felborult a gabonapiac a háború miatt, békeidőben ugyanis Ukrajna adja a világpiac jelentős részét. A kiesés miatt óriási a keresleti többlet, ami további drágulást eredményez – számolt be az ATV Híradója.
Továbbra is nagy volumenben exportál Oroszország búzát a fekete-tengeri kikötőkön keresztül, mivel az azovi-tengeri útvonalak továbbra is korlátozottak. A rubel gyengülése miatt meredeken emelkedik a gabona belföldi ára, írja a Reuters.
Brutális drágulás söpört végig a gabonák és általában a mezőgazdasági termékek piacán a nemzetközi piacokon, ami a kereskedhető határidős tőzsdéken is éreztette a hatását. A kisebb befektetők számára sokkal inkább elérhető ETF-ek ugyanakkor jó lehetőséget kínál azoknak is, akik megérzik az élelmiszerárakba átgyűrűző hatásokat. A technikai elemzés képe alapján ezen érdemes lehet gondolkodni, mert nem mostanában kezdődő, erős trendeket látunk, amerre nézünk.
Felére eshet vissza Ukrajna 2022-es gabonatermelése és mintegy harmadával csökkenhet az ország által két aratás közötti időszakban bonyolított export mennyisége – véli az APK-Inform. A jelentés megerősíti az ukrán agrárminiszter tegnapi szavait. Egyre valószínűbb tehát a világpiaci szűkösség és a nyomában érkező további durva áremelkedés.
Az étolajok "tökéletes viharral" nézhetnek szembe - James Fry, az LMC International tanácsadó cég elnöke szerint a fekete-tengeri régió napraforgóolaj-exportjának akár 60 százaléka is késhet az idei gazdasági évben Oroszország ukrajnai inváziója miatt, ez a körülmény alaposan felhajthatja az árakat.
Az elmúlt hónapokban meredeken emelkedtek a mezőgazdasági terményárak, a folyamat azonban csak most gyorsul, és nyárra a korábban vártnál is jóval magasabbak lehetnek az árak. Erre számít a Goldman Sachs, az elemzőház megemelte a gabonaárakra vonatkozó előrejelzését.
Ukrajnát gyakran szokták Európa éléskamrájaként emlegetni jelentős élelmiszerexportja miatt, ha az oroszokkal dúló háború eldurvul, akkor ebben is fennakadások lehetnek. Emellett a két szembenálló ország fontos fémeket exportál, a fennakadások elsősorban Németországnak fájhatnak – írja a CNBC.
A Kall Ingredients Kft. Európa legfiatalabb és legmodernebb kukorica feldolgozó üzeme. A gyár hatékony működésének informatikai alapjait 2015-ben határozták meg, és ekkor kezdődött az ERP vállalatirányítási rendszer kiválasztásának folyamata.
Lenne kedved kipróbálni egy 12 ezer köbcentis, 500 lóerős, ráadásul igazi világbajnok járművet? Nem lehet nemet mondani egy ilyen felkérésre, főleg, hogy egy kombájnról van szó, aminek a vezetése sokaknak, így nekem is gyerekkori álom, ráadásul élesben, aratás közben tesztelhettünk. Rengeteg kérdésem volt. Mennyire van meleg nyáron a fülkében? Mennyit fogyaszt egy ekkora kombájn? Hogy nem alszik el a gépkezelő a 14 órás műszakban? Mi történik, ha bedarálja a gép a tarlóban hagyott biciklit? Mennyibe kerül egy jól felextrázott gép? Tényleg igaz, hogy a magyar gazdáknak csak az számít, hogy az övék nagyobb legyen, mint a szomszédé? És a kérdések kérdése: ezek a gépek már tényleg maguktól csinálnak mindent? Spoiler az utolsó kérdéshez: még nem egészen.
Jók a kilátások arra, hogy globálisan 2021-ben is rekord kukoricatermés lesz
Európa legnagyobb része ma ki sem nyitott.
Második olvasatban is elfogadták a "külföldiügynök-törvényt".
Reagált a magas inflációra a jegybank.
Már Luhanszknál is csapatokat építenek ki az oroszok.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
