Szijjártó: a következő évek Közép-Európáról szólhatnak
A következő évek Közép-Európa évei lehetnek, a térségnek komoly versenyelőnye lehet - mondta a külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak hétfőn a szlovéniai Bledben.
A következő évek Közép-Európa évei lehetnek, a térségnek komoly versenyelőnye lehet - mondta a külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak hétfőn a szlovéniai Bledben.
Gyakoribbá és nagyobb kiterjedésűvé válhatnak a szélsőséges szárazságok Közép-Európában az évszázad végére, ha az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke nem csökken.
A visegrádi országok nemcsak a jóban tudnak együttműködni, hanem a bajban is - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Prágában.
Sikerült Indiát mint "szuperhatalmat" érdekeltté tenni Magyarország sikerében, ez az egyik legnagyobb eredménye az elmúlt évek kétoldalú együttműködési és külkapcsolati építkezésének - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek csütörtökön Újdelhiből nyilatkozva telefonon.
Magyarország készen áll arra, hogy szomszédaival, köztük Romániával, felépítsen egy új Közép-Európát - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombat este a temesvári forradalom kitörésének 30. évfordulója alkalmából rendezett gálaesten, a temesvári regionális kereskedelmi kamara rendezvénycsarnokában.
Magyarország arra fordítja az erejét, hogy erősítse a közép-európai együttműködést, és mindenki jól jár, aki a magyarokkal együttműködik - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a romániai Kerelőszentpálon. A kormányfő beszédet mondott az UBM Feed Romania takarmánykeverő üzemének avatóünnepségén, a Maros megyei Kerelőszentpálon.
Jelentősen nő az árvizek kockázata Európában a következő években a globális felmelegedés miatt, még akkor is, ha sikerül 1,5 Celsius-fokra korlátozni a hőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti időkhöz képest - olvasható a Climate című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban.
A globális és hazai részvénypiaci szárnyalás a magyar részvényalapoknál is érezteti pozitív hatását, tavaly a részvényalapokban kezelt vagyon több mint 30%-ot emelkedett 380 milliárd forint körüli szintre. A nagy kereslet mellett a hozamok is hozzájárultak a vagyonbővüléshez, tavaly alig volt olyan alap, amely mínuszban zárta volna az évet. 2017-ben a közép-európai részvényalapok bizonyultak a legjobb választásnak, ezekkel 30% körüli hozamokat is zsebre lehetett tenni. Az sem járt rosszul, aki a magyar részvénypiacot lekövető alapoknál maradt, többségükben ezek is hozni tudták a 20% körüli vagy a feletti hozamokat, de a korábbi 1-2 év slágerének mutatkozó orosz kitettségű alapokkal tavaly bukni lehetett, igaz, a 3 éves évesített hozamok alapján továbbra is attraktívak.
Befektetői szempontból erős év volt 2017, és az emelkedésből a Magyarországon kezelt befektetési alapok is kivették a részüket. Különösen azok az alapok hoztak szépen, amelyek a közép-európai régióban fektettek be, a tíz legjobb idei hozamú alapból gyakorlatilag mind a tíz ebben a régióban forgatta meg a vagyonát. Megnéztük, melyek voltak 2017 legjobb és legrosszabb alapjai.
Eddig úgy tűnik, 2017 Közép-Európa éve lesz, a régióban befektető részvényalapok ugyanis messze leverték az összes többi befektetési kategória teljesítményét. Szűk 11 hónap alatt több mint 20%-ot kereshettek ezekkel az alapokkal a befektetők, míg egy év alatt a teljesítményük több mint 30%-ra rúgott. Az Oroszországban, illetve a nyersanyagpiacon befektető alapok viszont többnyire nagyon gyengén teljesítenek eddig idén.
A Facebook alig 13 év alatt több mint 2 milliárd aktív felhasználót gyűjtött, mostanában pedig eredeti profiljától egészen távol álló projektekbe is belevág, például saját napenergia-meghajtású, pilóta nélküli repülőgépet tesztel. Az amerikai céggel, amely több európai központtal - többek között Amsterdamban, Berlinben, Hamburgban, Londonban - rendelkezik, magyar újságírók ritkán léphetnek kapcsolatba. A techcég 5 éve nyílt varsói irodájában beszélgettünk Robert Bednarskival, a techvállalat közép-kelet-európai vezetőjével.
A kedvező második negyedévi GDP-adatok hatására az osztrák Erste Group javította a közép-kelet-európai térség több országának idei növekedési kilátásait.
Magyarországon az elmúlt két évben már a csapból is az folyik, hogy milyen súlyos munkaerőhiánnyal küzd az gazdaság, és ez a helyzet a következő években csak romlani fog, hiszen fogy a népesség és jelentős a kivándorlás. Ám ne gondoljuk, hogy csak nálunk van jelen a probléma, szinte mindegyik régiós ország szakemberhiánnyal küzd, persze különböző mértékben. Az Erste Group elemzői összeszedték, hogy hol, mit tesznek a kormányok azért, hogy enyhítsék a munkaerőhiányt.
Csehországban folyamatosan emelkedik, és idén márciusban már meghaladta a félmilliót a tartósan az országban élő külföldi állampolgárok száma. A cseh cégek kifejezetten támogatják a kelet-európaiak bevándorlását, hiszen a cseh gazdaság is komoly munkaerőhiánnyal küzd. A munkavállalás megkönnyítésével a magyar kormány is igyekszik idecsalni a régiós munkaerőt, ám hozzánk egyelőre nem igazán jönnek.
Egy-két éves stagnálás után elkezdett nőni a hazai részvényalapokban kezelt vagyon. Idén eddig a török és közép-európai piaci részvények bizonyultak a legjobb választásnak, aki mert kockáztatni, 20% feletti hozamot is zsebre tehetett. Ehhez képest a tavalyi sikersztorinak számító orosz részvényalapok már nem tűnnek olyan jó választásnak, és a magyar indexkövető részvények fénye is halványult. Az első félév 15 legjobb hozama közül ötöt az Aegon alapjai érték el.
A társadalmak elöregedése és a nyugat felé való kivándorlás miatt Közép-Európában egyre kevesebb a szabad a munkaerő, különösen a képzett munkavállaló. A régiós országok próbálnak választ adni a kihívásokra, azonban a megoldás leginkább az oktatás színvonalának javításában rejlik, amelynek eredményei ugyanakkor csak hosszabb távon jelennek meg. Éppen ezért valószínű, hogy a régió növekedési potenciálja középtávon vissza fog esni - írja a Financial Times.
Kifejezetten szépen teljesítettek eddig idén a közép-európai régió részvénypiacai; azok a befektetők, akik ennek a régiónak a régóta várt fellendülésére fogadtak, közel 20%-os hozamra tehettek szert eddig idén egy befektetési alapon keresztül. Oroszország emelkedése viszont úgy tűnik, kifulladt és a befektetők kétszámjegyű veszteséget szenvedhettek el.
Jövedelmezőségben, hatékonyságban, hitelezési aktivitásban és digitalizációban is a régiós átlag alatt teljesít a magyar bankszektor - mutatja a Deloitte friss felmérése. 2017-ben és 2018-ban is mindössze 5-6% körül lehet bankjaink átlagos tőkearányos megtérülése. A lakosság megtakarítási, fogyasztási és hitelezési kedve viszont szerencsére folyamatosan nő.
Az EU-n belül egyértelműen a közép- és kelet-európai országokat sújtja leginkább a munkaerőhiány, ezt támasztotta alá az Eurostat pénteken megjelent második negyedéves munkaerőköltség-statisztikája is. Romániában és Lettországban drágult a leginkább a munkaerő az elmúlt egy évben, de persze Magyarország is viszonylag elől van a listán.
Ha Orbán álma megvalósul, és Közép-Európa lesz az EU növekedési motorja, előnyünkre válhat, hogy a régióban befektető alapok jelentős része alulteljesítő volt az elmúlt években, ami most jó beszállási pontot jelenthet.
Három halálos áldozatról szólnak a hírek.
Az ukránok folytatták a tömeges dróntámadást.
Egyre több cégnél meditációs gyakorlatok, jógaórák vagy pszichológiai tanácsadás is elérhetők.
Ezt állítja egy orosz parancsnok.
Az ország a kriptoeszközök és a mesterséges intelligencia felé fordul.
2027-re az AI iránti globális igény Dánia éves vízkivételének 4-6-szorosát fogja kitenni.
Fellélegezhetnek az állattenyésztők?
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
