Eddig úgy tűnik, 2017 Közép-Európa éve lesz, a régióban befektető részvényalapok ugyanis messze leverték az összes többi befektetési kategória teljesítményét. Szűk 11 hónap alatt több mint 20%-ot kereshettek ezekkel az alapokkal a befektetők, míg egy év alatt a teljesítményük több mint 30%-ra rúgott. Az Oroszországban, illetve a nyersanyagpiacon befektető alapok viszont többnyire nagyon gyengén teljesítenek eddig idén.
A Facebook alig 13 év alatt több mint 2 milliárd aktív felhasználót gyűjtött, mostanában pedig eredeti profiljától egészen távol álló projektekbe is belevág, például saját napenergia-meghajtású, pilóta nélküli repülőgépet tesztel. Az amerikai céggel, amely több európai központtal - többek között Amsterdamban, Berlinben, Hamburgban, Londonban - rendelkezik, magyar újságírók ritkán léphetnek kapcsolatba. A techcég 5 éve nyílt varsói irodájában beszélgettünk Robert Bednarskival, a techvállalat közép-kelet-európai vezetőjével.
A kedvező második negyedévi GDP-adatok hatására az osztrák Erste Group javította a közép-kelet-európai térség több országának idei növekedési kilátásait.
Magyarországon az elmúlt két évben már a csapból is az folyik, hogy milyen súlyos munkaerőhiánnyal küzd az gazdaság, és ez a helyzet a következő években csak romlani fog, hiszen fogy a népesség és jelentős a kivándorlás. Ám ne gondoljuk, hogy csak nálunk van jelen a probléma, szinte mindegyik régiós ország szakemberhiánnyal küzd, persze különböző mértékben. Az Erste Group elemzői összeszedték, hogy hol, mit tesznek a kormányok azért, hogy enyhítsék a munkaerőhiányt.
Csehországban folyamatosan emelkedik, és idén márciusban már meghaladta a félmilliót a tartósan az országban élő külföldi állampolgárok száma. A cseh cégek kifejezetten támogatják a kelet-európaiak bevándorlását, hiszen a cseh gazdaság is komoly munkaerőhiánnyal küzd. A munkavállalás megkönnyítésével a magyar kormány is igyekszik idecsalni a régiós munkaerőt, ám hozzánk egyelőre nem igazán jönnek.
Egy-két éves stagnálás után elkezdett nőni a hazai részvényalapokban kezelt vagyon. Idén eddig a török és közép-európai piaci részvények bizonyultak a legjobb választásnak, aki mert kockáztatni, 20% feletti hozamot is zsebre tehetett. Ehhez képest a tavalyi sikersztorinak számító orosz részvényalapok már nem tűnnek olyan jó választásnak, és a magyar indexkövető részvények fénye is halványult. Az első félév 15 legjobb hozama közül ötöt az Aegon alapjai érték el.
A társadalmak elöregedése és a nyugat felé való kivándorlás miatt Közép-Európában egyre kevesebb a szabad a munkaerő, különösen a képzett munkavállaló. A régiós országok próbálnak választ adni a kihívásokra, azonban a megoldás leginkább az oktatás színvonalának javításában rejlik, amelynek eredményei ugyanakkor csak hosszabb távon jelennek meg. Éppen ezért valószínű, hogy a régió növekedési potenciálja középtávon vissza fog esni - írja a Financial Times.
Kifejezetten szépen teljesítettek eddig idén a közép-európai régió részvénypiacai; azok a befektetők, akik ennek a régiónak a régóta várt fellendülésére fogadtak, közel 20%-os hozamra tehettek szert eddig idén egy befektetési alapon keresztül. Oroszország emelkedése viszont úgy tűnik, kifulladt és a befektetők kétszámjegyű veszteséget szenvedhettek el.
Jövedelmezőségben, hatékonyságban, hitelezési aktivitásban és digitalizációban is a régiós átlag alatt teljesít a magyar bankszektor - mutatja a Deloitte friss felmérése. 2017-ben és 2018-ban is mindössze 5-6% körül lehet bankjaink átlagos tőkearányos megtérülése. A lakosság megtakarítási, fogyasztási és hitelezési kedve viszont szerencsére folyamatosan nő.
Az EU-n belül egyértelműen a közép- és kelet-európai országokat sújtja leginkább a munkaerőhiány, ezt támasztotta alá az Eurostat pénteken megjelent második negyedéves munkaerőköltség-statisztikája is. Romániában és Lettországban drágult a leginkább a munkaerő az elmúlt egy évben, de persze Magyarország is viszonylag elől van a listán.
Ha Orbán álma megvalósul, és Közép-Európa lesz az EU növekedési motorja, előnyünkre válhat, hogy a régióban befektető alapok jelentős része alulteljesítő volt az elmúlt években, ami most jó beszállási pontot jelenthet.
Fordulóponthoz érkezett a közép-európai régió, az elmúlt két évtized növekedési modellje ugyanis a végéhez ért - kongatták meg a vészharangot a térség döntéshozói számára legfrissebb átfogó elemzésükben a Citibank közgazdászai. A szakértők szerint strukturális reformokra van szükség, hogy a leszakadást megállítsák a kormányok, különben az ördögi körből nem tudnak kiszakadni ezek az országok. A lesújtó üzenetek mellett kedvező hír, hogy Magyarország viszonylag jól áll a többi régiós országhoz képest.
Az elmúlt öt év folyamatos lassulása után az idén mérsékelt ütemű kilábalás kezdődhet az európai átalakuló térség gazdaságaiban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerdán Londonban ismertetett idei első átfogó előrejelzése szerint. A bank Magyarországon az idén 2,1 százalékos, jövőre 2,4 százalékos GDP-növekedésre számít.
Úgy tűnik, vége lehet a nemzetközi bankok Kelet-Európával kapcsolatos pesszimizmusának, derül ki a Bécsi Kezdeményezés mai jelentéséből. A közlemény szerint a külföldi bankok Kelet-, Közép-, és Délkelet-Európában fennálló forrásállománya 2011 óta először - Oroszországot és Törökországot leszámítva - növekedett 2015 második negyedévében.
Az Európai Unió jobban hasznosítaná a GDP 15 százalékát kitevő szektort.
Hátulról a negyedik legrosszabb a magyar adat, egyre hátrébb csúszunk.
Mianmarban is előkerültek az FPV-drónok.
600 ezer dollár kenőpénzt fogadott el.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
