Várhatóan 2025 sem lesz unalmas év a magyar lakáspiacon, hiszen egy sor tényező élénkítheti tovább a kínálatot és a keresletet. A szakemberek a forgalom további bővülésére és az árak emelkedésére számítanak idén is, az új intézkedések között szinte mindenki megtalálhatja a számára kedvezőt. Az OTP Ingatlanpont azt igyekezett összegyűjteni, hogy melyik program kinek lehet előnyös, mire számíthatnak az eladók, a vevők, a bérlők és a lakásfelújítók 2025-ben.
Az európai ingatlanpiac 2025-ben várhatóan jelentős fellendülést mutat majd, a befektetési aktivitás élénkülésével és a kulcsfontosságú szektorok növekedésének visszatérésével - írja a Cnbc.
Akár 30 százalék feletti volumenbővülés is elképzelhető 2025-ben a hazai lakáspiacon, miután mind az adásvételek számában, mind az árakban emelkedés várható. A lakáspiac kilábalása az előttünk álló évben is tovább folytatódhat, a javuló piaci körülmények mellett rengeteg olyan állami intézkedést jelentettek már be, amelyek a piac további bővülését támogatják. Milyen hatással lehetnek ezek a lakáspiacra nézve és hosszú távon is velünk maradhat a növekedés?
Nagy felfordulás jön idén a hiteleknél, a változásokat újévi cikkünkben foglaltuk össze. A többség számára azonban nem az új kedvezmények, hanem a piaci kamatozású lakáshitelek jelentik továbbra is az első számú finanszírozási lehetőséget. Nincs jó hírünk: a piaci kamatvárakozások alapján továbbra sincs nagy esélye a tömeges lakáshitel-kamatcsökkentésnek, erre várva nem éri meg elhalasztani a lakásvásárlást. Bemutatjuk, mit ajánlanak 2025 elején a bankok azoknak, akik mostanában terveznek belevágni a hitelfelvételbe.
Izgalmas év várható 2025-ben a magyar lakáspiacon. A várakozások szerint elsősorban a csökkenő állampapírhozamoknak köszönhetően erősödő befektetési érdeklődés övezi majd a szektort, így érdemes közelebbről is megnézni, hol, milyen típusú lakásba érheti meg befektetni a pénzünket. Vajon mely területek lehetnek a következő évek nagy lakáspiaci nyertesei? Az alábbiakban a korábbi évek tapasztalatai alapján ezeket gyűjtöttük össze.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében azt tekintettük át, hogy az OTP Jelzálogbank most megjelent lakóingatlan értéktérképe mit mutat hazai lakáspiac alakulásával kapcsolatban. Erről Futó Pétert a Portfolio ingatlanpiaci elemzőjét kérdeztük. A második részben arról volt szó, hogy mi vár Németországra azután, hogy Olaf Scholz elbukta a bizalmi szavazást így formálisan is megbukott a kormány. Ezt a témát Kiss Csabával a Portfolio Globál rovatának elemzőjével jártuk körbe.
Az utóbbi évek egymásba érő válságai az ingatlanpiacon visszaesést eredményeztek, ugyanakkor 2024-ben már látszanak a javulás jelei: a lakástranzakciók száma dinamikusan emelkedik, havi szinten 100-120 milliárd forint értékben kötnek a családok lakáshitel szerződéseket. A biztató számok ugyanakkor közel sem elégségesek, hiszen az új építésű lakások átadása az idei évben várhatóan nem fogja elérni még a 16 ezer darabot sem és az új hitelkihelyezéseken belül az új építésű lakóingatlanok finanszírozásának részaránya alig haladja meg a 15 százalékot. Ez egyértelműen arra utal, hogy a kínálat egyelőre nem tudott alkalmazkodni a megnövekedett kereslethez, ami az árak további emelkedéséhez és így a lakhatási problémák súlyosbodásához vezethetne. Az otthonteremtése érdekében a kormány egyszerre támogatja a családokat és a kínálat bővítését. Az elégséges lakáskínálat érdekében a kormány 200 milliárd forintos tőkeprogram elindításról döntött, ami az elkövetkező években konzervatív becslések szerint is 800-1000 milliárd forintnyi fejlesztést indíthat be a lakáspiacon. Ez, összhangban a családok érdekével, érdemben növeli a hazai, jó minőségű lakóingatlan-állományt.
A Mibe fektessünk 2025-ben című befektetési eseményünkön az MBH Befektetési Bank és az MBH Jelzálogbank szakemberei mondták el, hogy mik a legfontosabb tőkepiaci és lakáspiaci trendek, mik 2025 lehetőségei és kockázatai, hogyan érdemes portfóliót építeni, diverzifikálni.
Kiemelkedő vándorlási többlet és tranzakciószám jellemzi a közép-magyarországi régiót, amely az ingatlanpiac motorjaként egyben az ország legdrágább térsége is - derült ki az Otthon Centrum harmadik negyedévre vonatkozó elemzéséből. A KSH közlése alapján tavaly 30 ezer adásvétel történt a közép-magyarországi régióban, ennek döntő része, 71,3 százaléka Budapesten kötött adásvétel volt. Az Otthon Centrum szakembereinek várakozása szerint a térségben idén ennél 15 százalékkal több adásvétel várható, vagyis a régióban év végig több mint 35 ezer tranzakció valószínűsíthető.
A brit lakáspiac novemberben jelentős erősödést mutatott, azonban a gazdasági bizonytalanságok miatt az elkövetkező időszakban lassulás várható. A Royal Institution of Chartered Surveyors (RICS) legfrissebb felmérése szerint az árak emelkedtek, de a szakértők óvatosságra intenek a jövőbeli kilátásokat illetően.
Ahogy nemrég beszámoltunk róla, új intézkedéssel fogja támogatni jövő márciustól a lakáspiacot a kormány, melynek célpontjában a lakás-, bérlakás- és kollégiumépítések lesznek. A kormány célja, hogy évente legalább 25 ezer új lakás épüljön Magyarországon, ennek érdekében a következő 5 évben 200 milliárd forintot biztosítanak ingatlanalapok számára erre a három fő célra. Az új lakásfejlesztési tőkeprogram lehetséges piaci hatásairól a legnagyobb hazai ingatlanfejlesztőket és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségét (ÉVOSZ) kérdeztük.
Az idei év valódi trendfordulót hozott a lakáspiacon, amely tranzakciószámokban az elvárásoknak megfelelően teljesített, keresletben pedig jócskán túlszárnyalta az elmúlt két évet. Szélsőségekben 2024-ben sem volt hiány, zömében a korszerűbb otthonok felé fordult az érdeklődés, de a régóta vevőre váró, rosszabb minőségű ingatlanok javarésze is gazdára talált idén. A Duna House hálózata összegyűjtötte a legérdekesebb ingatlanpiaci adatokat az átlagoktól a legekig.
Írásomban bemutatom, miként alakultak a magyar életszínvonalat alapjaiban meghatározó élelmiszer- és lakásárak, mindezt európai kontextusban. A benchmarkoktól való eltérés extrém mértéke eltagadhatatlanná teszi az okok hazai eredetét.
Több mint két évtizede nem volt ilyen alacsony a magyar háztartások lakáshitel-tartozása, az új hitelfelvételek pedig ott vannak, ahol a CSOK kilenc évvel ezelőtti bevezetése előtt voltak. Elsőre talán őrültségnek hangzik ez, hiszen nominális csúcsokat döntöget a lakáshitelpiac, reálértéken azonban helytálló a megállapítás, és nemzetközi összevetésben is egy helyben járásra világít rá.
A lakásárak a legmélyebb válságok kivételével folyamatosan emelkednek, nem mindegy azonban, hogy eközben a jövedelmek és a gazdaság teljesítménye hogyan alakul. Az MNB évek óta vizsgálja a lakások fundamentumokhoz viszonyított túlértékeltségét, amelyben nemrég új módszertant vezetett be. A jegybank ilyen módon elkészült kompozit indikátora szerint 2024 második negyedévében országosan 11 százalékkal voltak túlértékeltek a lakóingatlanok, ami érdemi mérséklődés az előző év azonos időszakának 23 százalékos értékhez képest. Nézzük, mit jelent ez a gyakorlatban és mit is jelentenek a számok.
Nemcsak a lakáspiac, de a lakhatás körülményei is változtak tavaly mind uniós, mind magyarországi szinten. Egyes területeken még mindig lemaradásban vagyunk, de vannak olyan mutatók is, melyeket tekintve Magyarország az EU átlagnál sokkal jobban teljesített 2023-ban - összegezte az Eurostat adatait az OTP Ingatlanpont.
Organikusan és akvizíciókkal is nőttek.
Ma iktatják be hivatalába Donald Trumpot.
Nagyon szeretné megtartani a bank.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
