Az előző évekhez képest kevésbé éri meg jelenleg Budapesten lakást vásárolni, mint bérelni - derül ki a Takarékbank elemzéséből. A bank jelentése szerint ez annak köszönhető, hogy miközben a bérleti díjak a járvány hatására beszakadtak a fővárosban, addig a lakásáraknál csak az emelkedés tempója csökkent (bár volt ahol ezek is csökkentek). A jelenség azonban csak átmeneti és ahogy a járvány hatásai elmúlnak a bérleti piacon, úgy újra csökkenhet a lakásvásárlások megtérülési ideje.
Mind az eladók, mind a vevők számára fontos kérdés az, hogy mennyit lehet alkudni és mennyit érdemes engedni egy adott lakás árából. Ennek pontos mértéke egyedileg változik, ugyanakkor a sok megvalósult trazakcióból meg lehet állapítani, hogy az évek során hogyan változott az egyes lakástípusoknál az áralku mértéke. A legújabb Duna House Barométer segítségével ezt vizsgáltuk meg.
A lakásáfa csökkentés ellenére tovább emelkedett az új lakások ára a fővárosban, és az átlagos négyzetméter árak már a 970 000 Ft-ot közelítik. Folytatódhat-e az elmúlt években tapasztalt növekedési dinamika? Hol van a plafon, és mely területeken vannak most a jó ingatlanpiaci befektetések? Ezekről a témákról beszélget Ditróy Gergellyel a Portfolio ingatlanpiaci szakértőjével Bence Balázs. A lakáspiac aktualitásain túlmenően az átalakulóban lévő pláza és irodapiaci helyzetet is szóba kerül.
Az ország két táborra oszlik a lakásárak kérdésében. Vannak, akik azért imádkoznak, hogy végre újra gombokért lehessen belvárosi luxusgarzonokat és új építésű óriásteraszos penthouse-okat vásárolni, és van a kitartó árnövekedésben (de lagalább stagnálásban) bízó vagy azt vélelmező tulajdonosok és eladók tábora, akik mérlegelve a körülményeket, továbbra is azt szajkózzák (köztük jómagam is, de kizárólag szakmai meggyőződésből), hogy márpedig nincs oka és nincs realitása a lakásárak bezuhanásának. A mostani adat lehet egyesek számára meglepő, másoknak a várva várt igazolás, de két dolgot mindenképp tegyünk hozzá. Az egyik, hogy előzetes adatokról van szó, vagyis változhat még (elvben bármelyik irányba, de gyakorlatig inkább a drágulás felé), hiszen érkeznek be folyamatosan, a másik, hogy egy olyan időszakra vonatkozik (2020 Q2), ahol látványosan alacsonyabb volt a tranzakciók száma éves összevetésben (-34%), és történhetett ezen időszak alatt magasabb arányú üzleti felfogású gyors értékesítés, menekülés, kiszállás a jövedelemtermelő eszközből (a vírus miatt elhúzódó válságra adott reakció), illetve a moratórium ellenére tényleges kényszerértékesítések. Október végéig izgulhatunk a végső számokért.
Meg kell fontolnunk, hogy újrafogalmazzuk az Európai Központi Bank inflációs célját és azt is, hogy magának a célnak a meghatározásánál a tulajdonosok által lakott ingatlanok áralakulására is figyeljünk – mondta a francia jegybank elnöke egy pénteki online konferencián. Francois Villeroy de Galhau egyébként az EKB fő döntéshozó szervének, a Kormányzótanácsnak is tagja, így tehát az üzenete kiemelten fontos éppen akkor, amikor az EKB egyébként is az egész monetáris politikai keretrendszerének felülvizsgálatára készül.
Budapesten a legfrissebb 2019-es adatok alapján 628 ezer forintra jön ki a lakások átlagos négyzetméterára, ez azonban széles skálán szóródik az egyes kerületeket külön nézve. De nemcsak a kerületek között vannak egészen más árak, a lakáspiac egyik általánossága, hogy a nagyobb alapterületű otthonoknak fajlagosan alacsonyabb az ára mint a kisebbeknek. A budapesti piacon részben igazolódik csak az elmélet, a legolcsóbb méretkategóriába ugyanis az 50 és 75 négyzetméter közötti lakások kerültek 575 ezres átlaggal, míg ennél a kisebb és nagyobb lakások is magasabb négyzetméteráron keltek el 2019-ben.
A hazai lakáspiac lendülete egyértelműen a megtorpanás jeleit mutatta 2019 utolsó negyedévére, korábban már bemutattuk, hogy a KSH másfél százalékos csökkenést, míg az MNB stagnálást tapasztalt a negyedéves országos lakásárak dinamikájában 2019 végére. Az előzetes Takarék Index adatai szerint is az árak az előző negyedévhez képest csökkentek országos viszonylatban, valamivel azonban erőteljesebben, mint amit a másik két intézmény számai tükröznek. A negyedéves csökkenés az éves növekedés ütemét is mérsékelte, a Takarék indexe szerint 8 százalékos volt 2019 utolsó negyedéve és 2018 vége között a lakások országos áremelkedése.
Szinte mindenki saját lakást akar venni itthon, és maga a gazdaságpolitika is eddig kizárólag erre ösztönözte az embereket. A gond csak az, hogy a lakáspiaci kínálatra és a bérlakáspiacra eddig kevés figyelem fordult, ami miatt nálunk is végbement az a jelentős drágulás, amit az OECD országok már korábban megtapasztaltak. Ha sokan szorulnak ki a jó munkahelyekkel kecsegtető Budapestről, az idővel a gazdasági növekedésünknek is árthat. Az alábbi cikkben ehhez a problémához nyújtunk egy rövid bevezetést.
Folytatódott a használtlakás-piac átalakulása, egyrészt rekordalacsonnyá vált Budapest súlya az adásvételi tranzakciók összességében, másrészt tovább nyílt az árolló a vidéki és a fővárosi lakáspiac átlagárai között, mostanra több mint 2,5-szeres lett a különbség - derül ki a KSH legfrissebb elemzéséből.
Folytatódott a lakásárak emelkedése Németországban a tavalyi harmadik negyedévben is a tíz éve tartó ingatlanpiaci áremelkedés után, a GEWOS ingatlanpiaci kutatóintézet által a német dpa hírügynökség számára készült felmérés szerint.
Szellemekkel nem jó együtt lakni – bizonyára ezt gondolja az emberek jelentős része, ugyanis a lakások ára akár drámaian is le tud esni, ha elterjed róluk, hogy gyilkosság helyszínei voltak. Egy hongkongi kutatás szerint mindennek pedig az egész épületre is tovagyűrűző hatása lehet, de az sem mindegy, hogy pontosan mi történt az adott helyen. Túl sok horrorfilmet nézünk?
Az MNB is elkészült a 2018 harmadik negyedévére vonatkozó legfrissebb statisztikájával, az aggregált MNB lakásárindex szerint országos átlagban nominális alapon 3,3 százalékkal emelkedtek a lakásárak a korábbi negyedévhez képest, míg az éves nominális növekedési ütem 15,7 százalékot ért el, szemben korábban mért 16,7 százalékos értékkel. Budapesten és a városokban is csökkent a negyedéves növekedési ütem, a községekben pedig már nemcsak mérséklődést tapasztaltak, hanem az árak enyhe csökkenését is, a korábbi negyedévhez képest.
2018-ban tovább folytatódott a lakáspiac fellendülése. Az eladott lakások számának 7,1%-ra becsülhető emelkedése teljes egészében a használtlakás-forgalom növekedéséből adódott, az új lakások értékesítése terén egyelőre nem történt érdemi változás az egy évvel ezelőtt mért adatokhoz képest - derül ki a KSH legfrissebb adataiból. Vagyis közel sincs még itt a laposodás ideje.
Az ország egyes kisebb településein szinte már csak álom, hogy Budapestre költözzön egy lakos, még úgyis, ha van egy saját 200 négyzetméteres családi háza, amit eladna, hogy cserébe egy budapesti lakást vásároljon. Egyes régiókban ugyanis egy ekkora ház árából a fővárosban még egy 18 négyzetméteres minigarzonra is alig futja.
Magyarország két régiójában is meghaladta az éves nominális MNB lakásárindex növekedési üteme az országos 15,4 százalékos értéket 2018 első negyedévében, a dél-dunántúli városokban 18,8, míg a közép-dunántúli városokban 16,6 százalék volt ez az érték. A negyedéves áremelkedés is ezekben a régiókban volt a legerősebb, vagyis tavaly utolsó negyedévéhez képest az országos nominális értelemben vett 5,4 százaléknál átlagosan jobban nőttek a lakásárak ezekben a régiókban.
Magyarországon nagyon sok az óriási családi ház, amik gyakorlatilag senkinek sem kellenek. Fenntartásuk egy vagyonba kerül, felújításuk úgy szintén, és még eladni is nehéz őket. Ráadásul a lakásokhoz képest folyamatos a relatív értékvesztésük, vagyis minél tovább vár valaki a költözéssel, a házért kapott összeg egyre kevesebbre lesz elég a lakások piacán. Összességében tehát az óriási méretű családi házak tulajdonosai könnyen a 22-es csapdájában érezhetik magukat.
Hihetetlen a Magyarországon tapasztalható lakásár-emelkedés, a jelentős rali még Európában is kiemelkedőnek számít. Bár a lakásvásárlók meglehetősen rosszul érezhetik magukat a brutális árváltozást látva, valójában nincs okuk a panaszra. Hazánk ugyanis azon kevés országok közé tartozik, ahol a lakásár-jövedelem arány még így is kedvezőbb, mint 2010-ben volt.
Az elmúlt években jelentősen növekedtek a lakásárak hazánkban. Sokan érezhetik ezért úgy, hogy igazán rosszul jártak, amiért nem 2013-ban vásároltak lakást. Korábbi cikkünkben már részletesen foglalkoztunk azzal, hogy valóban elkésett-e az, aki eddig nem lépett a tettek mezejére. Most egy más aspestukból vizsgáljuk a jelenlegi lakásvásárlók helyzetét. Vajon a jelentős növekedés miatt valóban olyan nehézzé vált a lakásvásárlás hazánkban, mint sokan gondolják? A válasz sokakat meglephet.
Mit tegyen az, aki nagyobb panellakásba költözne, de a 11. és 13. kerületetek megfizethetetlenek már a számára? Mindenképpen nézzen körül a külsőbb kerületekben, ahol az előbbi ár töredékért lehet hozzájutni a lakásokhoz. Mindez egyben azt is jelenti, hogy egy kis lakásból, bár az elhelyezkedésre vonatkozó erős kompromisszum mellett könnyen lehet nagyot varázsolni. Ha mondjuk az előbbi népszerű kerületeket feladjuk és helyette a külső pestieket választjuk, 50 négyzetméter helyett közel 80 négyzetméteres lakóterületünk lehet. Fordított irányú költözésnél azonban nincsenek könnyű helyzetben a vásárlók, egy 60 négyzetméteres külső-pesti panellakásból csak egy garzonra futja az irodaövezetekben.
Elözönlötték az utóbbi években a milliárdosok Queenstownt, az Új-Zéland gyöngyszemének is mondható tóparti várost. A festői tájat látva érthető a választás, csakhogy a milliárdosok lakásvásárlásai annyira felhajtják a térségben az árakat, hogy az alacsonyabb jövedelmű új-zélandiaknak esélyük nincs lakást venni. A problémát tetézi, hogy hely se nagyon van, több száz nevet tartalmaz a lakhatást kérők várólistáján. A kormány emiatt egy olyan tervezeten dolgozik, ami megtiltaná a külföldiek lakásvásárlását, aminek sokan örülnek, mások meg kézzel-lábbal tiltakoznak.
