A belföldi népességmozgás évek óta nagyjából állandónak tekinthető iránya és mértéke is megváltozott az elmúlt évben. 2020-ban összességében kevesebben kerestek új állandó lakóhelyet, a városok vándorlási mérlege negatív volt, míg a községek népességvonzó ereje tovább nőtt. A legnépszerűbb megyék Pest, Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Somogy voltak. Az OTP Ingatlanpont szakértője a KSH népmozgalmi adatai alapján vizsgálta az ingatlanpiac változásait.
Idei csúcsot döntött a forgalom a budapesti bérlakáspiacon augusztusban, a kínálat bővülése miatt ugyanakkor az átlagos bérleti díjak a júliusi 150 ezres csúcsról 147 ezerre mérséklődtek – derül ki a Rentingo.com legfrissebb elemzéséből. Valószínűleg az elhúzódó koronavírus-járvány miatt nyáron egy korábbi tendencia is tovább erősödött: egyre többen keresik az olyan bringabarát albérleteket, ahol biztonságosan megoldható a kerékpár tárolása.
A lakáskiadás jövedelméből adózni kell - hívta fel a figyemet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden, annak kapcsán, hogy a kiadó ingatlanok piacának csúcsszezonja augusztusra és szeptemberre esik, ilyenkor keresnek a legtöbben bérelhető házat, lakást.
Tovább nőttek a lakbérek: júliusban országosan 2,7, Budapesten 2,4%-kal drágultak a kiadó lakások az előző havihoz képest - derül ki a KSH-Ingatlan.com legfrissebb lakbérindexéből. A főváros kerületcsoportjai közül a legnagyobb áremelkedést a pesti belső kerületekben (3,7%) lehetett mérni. A 2020. januári csúcsnál Budapesten átlagosan 9,2%-kal alacsonyabb áron kínálták a bérelhető lakásokat, ugyanakkor az ország többi régiójában már a járvány előtti szint fölé emelkedtek a lakbérek.
Drasztikus áremelkedés zajlik a nyaralóövezetekben a pandémia első hulláma óta, legutóbb a Velencei-tavi ingatlanok drágultak jelentősen, de a Balaton déli partján épült új lakások négyzetméterárai is kiugróan magasnak számítanak. Az árakat a kereslet húzza felfelé: egyrészt minden üdülőövezet kedvelt célpontja lett a befektetőknek, másrészt a magánszemélyeknél is jellemzővé vált, hogy a fővárosi, városi agglomerációk helyett inkább nyaralókba költöznek ki. Az erős érdeklődés már évek óta tart, a járváány azonban még egy lapáttal rátett erre. Az OTP Ingatlanpont elemzése alapján a nyaralóövezetekben minden ingatlantípus iránt jelentős a kereslet, például a telkek, vagy a felújításra szoruló ingatlanok, az építőanyagok drágulása és a szakemberhiány ellenére is vonzó célpontok a vásárlók számára.
Továbbra is magasan az élen jár Magyarország a EU-s lakásáremelkedések mértékét tekintve. 2021 első negyedévében 188%-os lakásárindexről számolt be a KSH hazánkat illetően, vagyis 2015 óta 88%-os dráguláson mentek keresztül az országos lakóingatlanárak. Összehasonlításképpen: az átlagos EU-s lakásárindex 131,7%, és ezen belül is a magyar piac után következő legerősebb emelkedést produkáló ország Luxemburg, 166,9%-os index mellett. Alacsony bázisról persze nem nehéz gyorsan növekedni, és úgy tűnik, hogy még van hová: szintén EU-s mércén Magyarország az alsó negyedben helyezkedik el a budapesti, kifejezetten nagy alapterületű lakásokra vonatkozó átlagos négyzetméterárak tekintetében.
A tanulók 35%-a nem tudja megengedni magának a lakásbérlést az amerikai egyetemi városokban - derül ki a Realtor, amerikai ingatlan-kereskedelmi portál felméréséből. A megkérdezettek 19%-a válaszolta, hogy miközben tavaly nem szorultak szülői segítségre, addig idén már máshogy nem tudnák fizetni az albérletet. Úgy tűnik, nem csak itthon okoz gondot az egyetemistáknak az emelkedő albérletárakkal való küzdelem.
Érezhetően megnőtt a lakásvásárlási kedv az év elején, amit most a KSH statisztikái is alátámasztanak. Mintegy 15 százalékkal több adásvételt bonyolítottak le egymás között a régi és leendő tulajdonosok 2021 első negyedévében, mint 2020 első hónapjaiban. Bár az eddig összeszámolt szerződéskötések száma ugyan még csak 20 ezerre tehető, az már a kezdeti számokból is látszik, hogy a megyeszékhelyek helyett, még mindig inkább a kisebb településeken adják el a legtöbb lakóingatlant. Ugyanakkor Budapest súlya is egyre inkább tér vissza, számottevően nőtt ugyanis a fővárosi vásárlások aránya.
A vidéki ingatlanok drágulása húzta fel a 2021. első negyedéves lakásár-emelkedés átlagát, de nominálisan Budapesten is nőttek 2-3 százalékkal a lakásárak. Az MNB és a KSH legfrissebb országos árelemzéséről már beszámoltunk, de a főváros, - ahol az összes tranzakció mintegy 19 százaléka megy végbe - külön összesítést is érdemel. Lássuk, mennyibe került 2021 első negyedévében egy átlagos budapesti lakás!
Aki rozsdaövezetté nyilvánított területen vásárol új lakást, az CSOK-tól és gyerekszámtól függetlenül visszaigényelheti az 5 százalékos áfát. Ez a legújabb lakáspolitikai bejelentés, ami pontot tett annak az évek óta húzódó tervezésnek a végére, amely a rozsdaövezeti területeken való fejlesztéseket volt hivatott bátorítani. Megkérdeztük a hazai fejlesztőket, hogy mit szólnak az új rendelethez és mit gondolnak a jövőbeli hatásairól.
Egyesek már évek óta, mások inkább csak a járvány beköszöntével kezdték egyre hangosabban mantrázni, hogy márpedig most már úgyis bezuhannak a lakásárak, kipukkad a lufi, vége a mindennek. Milliós nézettségű videókat és posztokat lehetett ennek az elméletnek a bizonygatásával elérni, a média pedig azonnal harapott mindenki szavára, aki valamilyen szakmai palásttal felruházva a közelgő áresést vizionálta. Mi magunk végig a szakmai józanság vezérfonalán haladva, ok-okozati gazdasági összefüggéseket alapul véve, mindig óvatosságra intettünk ezzel az egyre népszerűbb elmélettel kapcsolatban és legtöbbször az árak stagnálását, az árgrafikonon egyfajta "fűrész-vonal" kirajzolódását vélelmeztük. A hazai lakásárak változása 2021 első felében kettévált. Az új lakások árának növekedése egyelőre képtelen lassítani, ám ez a piacnak, vagyis az összes tranzakciónak csak a töredéke (5-8%), míg a használt lakások árváltozása negyedévről-negyedévre változik, most épp 5,8%-kal nőttek az árak, ám ebben az időszakban az infláció elvitte ezt az emelkedést, így reál értelemben stagnáltak. 2021 I. negyedévében az új lakások ára elérte a 2015. évi bázis kétszeresét. Lássuk a KSH legfrissebb részletes elemzését.
A Duna House közreadta havi Tranzakciószám Becslését (DH-TB), amely szerint 2021 júliusában, országosan 11 185 ingatlan-adásvétel bonyolódott. Ezzel év eleji szintre esett vissza a lakáspiaci adásvételek havi becsült száma, az egy évvel korábbi, 2020-as júliushoz képest pedig mintegy 15 százalékos csökkenést jelent.
Egyre nagyobb befektetői érdeklődés övezi a bérlakásszektort a régióban. Bár még mindig igaz, hogy a közép- és kelet-európai országokban a saját tulajdonban lévő lakások és a kiadó lakások közötti egyensúly erősen a tulajdonjog felé tolódik el, mégis néhány helyen kedvelt befektetési forma a meglévő fejlesztői, befektetői tulajdonban lévő, több egységből álló magánbérletek aránya: a bérlakásépítésben kiemelkedik Csehország és Lengyelország - derül ki a Colliers által, a Greenberg Traurig és a Kinstellar együttműködésével elindított „The Private Rental Sector: Has it found a home in CEE?" kutatásból.
2021 első félévében 9795 új lakás épült, 13%-kal több, mint egy évvel korábban, ebből kiemelkedő Budapest, ahol háromszorosára nőtt ebben a negyedévben az átadott lakások száma. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 15 274 volt, 22%-kal több, mint 2020 azonos időszakában - derül ki a KSH legfrissebb jelentéséből.
Kihirdették az egyetemi ponthatárokat, ezzel párhuzamosan elindult a lakáskeresési hajrá a fiatalok körében. A budapesti bérleti díjakról, illetve a fővárosban való vásárlás vagy bérlés mellett szóló érvekről már beszámoltunk, most következzenek a legnagyobb egyetemi városok: Debrecen, Győr, Szeged, Miskolc és Pécs. Béreljünk, vagy inkább vásároljunk egyetemista gyermekünknek lakást?
Idén is nagy izgalommal várják a felsőoktatásba felvételizők a ponthatárokat, ami az ingatlanpiacon is egy aktívabb időszakot eredményez. Elsősorban a bérlakáspiacon élénkül meg a kereslet azáltal, hogy sok diák a szülővárosától távol kezd el keresni kiadó vagy egyes esetekben eladó lakást. Az aktuális kínálatot az OTP Ingatlanpont és az Ingatlan.com felmérései alapján jártuk körbe, arról pedig, hogy mennyire éri meg befektetési céllal új akást venni, két lakásfejlesztőt kérdeztünk meg.
Az előző évekhez képest kevésbé éri meg jelenleg Budapesten lakást vásárolni, mint bérelni - derül ki a Takarékbank elemzéséből. A bank jelentése szerint ez annak köszönhető, hogy miközben a bérleti díjak a járvány hatására beszakadtak a fővárosban, addig a lakásáraknál csak az emelkedés tempója csökkent (bár volt ahol ezek is csökkentek). A jelenség azonban csak átmeneti és ahogy a járvány hatásai elmúlnak a bérleti piacon, úgy újra csökkenhet a lakásvásárlások megtérülési ideje.
Egy évtized alatt 100%-os dráguláson mentek keresztül a hazai lakásárak, ez a "duplázódás", még EU-s összehasonlításban is kiugró mértékűnek számít. Egy-két ország van csupán - Észtország és Luxemburg -, ami ilyen időtávon még ennél is magasabb számokat tudott produkálni. A bérleti díjak 2010 és 2021 első negyedéve között több mint 40 százalékkal nőttek, ezzel a kétszámjegyű növekedéssel azonban elől, de nem az EU-s lista legelején szerepel Magyarország.
Nemrég a KSH-Ingatlan.com közös lakbérindexe alapján arról számoltunk be, hogy az idei évben különleges helyzetben lesznek a kiadó lakást kereső egyetemisták a rendkívül széles kínálat miatt, a Rentingo legutóbbi elemzése azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a korlátozó intézkedések enyhítése miatt elindult a belvárosi lakások visszaáramlása a rövidtávú kiadást célzó Airbnb-piacra, így a szeptemberi szemeszter előtt már korántsem biztos, hogy a mostanihoz hasonló kínálat és árak mellett lehet majd kiadó lakást találni.
Budapest egyes kerületeit kimondottan kedvelik a lakásvásárlók, ahol a kínálat, az árazás, a környezet, és az elhelyezkedés mind lehetővé teszi, hogy széles tömegek gondolkodjanak el a lakásvásárláson. Ezek jellemzően nem a legdrágább, de nem is a legolcsóbb kerületek, nincsenek a belvárosban, de tömegközlekedéssel jól elérhetők. A Duna House Barométer segítségével azt néztük meg, hogy melyek a legnépszerűbb és melyek a legkevésbé népszerű kerületek és jellemzően kik, mennyiért, milyen célból vásárolnak ma fővárosi lakásokat.
