Erősödik a kereslet a tóparti nyaralóhelyek iránt, ami a lakások árakban is egyre jobban látszik. A Balaton mellett egyes településeken már a budapestit közelítik az árak, éppen ezért az ország kedvezőbb árfekvésű üdülőterületein is egyre nagyobb számban tűnnek fel a nyaralót és otthonteremtési célú ingatlant kereső érdeklődők. Hogy mit jelent ez a kínálat és az árak tekintetében, azt az Ingatlan.com, az OTP Ingatlanpont és a KSH számai alapján néztük meg.
Elérkeztünk a 4 részes cikksorozatunk utolsó részéhez, az agglomeráció nyugati, déli és keleti településeinek vizsgálata után már csak az északi részek csereértékének feltérképezése maradt. Az eddigi cikkekből kiderült, hogy aki nyugatra indulna, annak nem lesz egyszerű dolga, míg a délre és keletre eső településeken már könnyebb a helyzet. Az agglomeráció északi felén lévő Szentendrei, Váci, Dunakeszi és Szobi járások településein, az utolsó kivételével hasonló áron keltek el az otthonok, mint amennyi a budapesti átlag (34,7 millió forint) volt 2020-ban, így aki errefelé költözne, az szinte egy az egyben becserélheti a fővárosi lakását.
Örök igazság, hogy a drágább ingatlanárak miatt a nagyvárosokban élőknek hosszabb ideig kell spórolniuk egy lakásra, még, ha a fizetések magasabbak is, mint az ország egy elmaradottabb részén. A Takarék Index elemzése szerint míg több megyében, például Nógrádban, Hevesben, Békésben, három-öt évi nettó átlagbérből lehet venni egy 60 négyzetméteres lakást, addig a fővárosban átlagosan több mint 11 évi kereset lehet ehhez szükséges. Az is sokat számít, hogy valaki milyen szektorban dolgozik, a villamosenergia-, illetve gázellátáshoz köthető állások sok megyeszékhelyen a legjobban fizető területnek számítanak.
Egy 4 részes cikksorozat keretében nézzük meg, hogy egy átlagos budapesti lakás árából mely Pest megyei településre lehetne kiköltözni. A harmadik részben az agglomeráció keleti részén fekvő városokat és községeket vesszük sorra, vagyis a Gödöllői, Aszódi, Vecsési, Nagykátai, Monori, Ceglédi, és Nagykőrösi járások településeit. A korábbi cikkből már kiderült, hogy aki nyugat felé venné az irányt, annak nem lesz egyszerű dolga, a délre eső településeken már könnyebb a helyzet, a keleti oldalon pedig még annál is több olyan helyszín szerepel a listán, ahol nem kell hozzányúlni a megtakarításhoz és bátran útnak lehet indulni egy budapesti lakás átlagárával, vagyis 34,7 millió forinttal a zsebünkben egy új otthont keresni. Az üzemanyagköltséggel viszont érdemes vigyázni, némely település nem a tipikus ingázási távolságban fekszik.
A lakáspiac, nem kis részben az állami támogatásoknak is köszönhetően, éppen szárnyal, igaz ez a tranzakciókra, az új átadásokra, az árakra, és egy kis kimaradással az újonnan induló építkezésekre is. Az eddig itthon csak az irodaházairól ismert, ám máshol lakásokat is nagy számban fejlesztő belga Atenor, több éves előkészület után, most belépett erre piacra is, és egyből egy 1300 lakásos budai projekttel nyitnak. "Már 5-6 éve szeretnénk megszerezni egy jó lakóprojektet, nagyon sokat dolgoztunk ezen a kollégáimmal." - mondta Borbély Zoltán az Atenor Hungary ügyvezető igazgatója. A projekt bekerülési költségével, a várható kivitelezési díjakkal, a lakások árával, illetve a lakó- és irodapiaci folyamatokkal és nehézségekkel kapcsolatos legfontosabb kérdéseinkre pedig őszinte válaszokat kaptunk.
Egy 4 részes cikksorozat keretében nézzük meg, hogy egy átlagos budapesti lakás árából mely Pest megyei településre lehetne kiköltözni. A második részben az agglomeráció déli részén fekvő városokat és községeket vesszük sorra, vagyis a Gyáli, Dabasi, Szigetszentmiklósi, Ráckevei és Érdi járások településeit. A korábbi cikkből már kiderült, hogy aki nyugat felé venné az irányt, annak nem lesz egyszerű dolga, a délre eső településeken azonban már jóval egyszerűbb lehet a helyzete annak, aki a budapesti átlaggal, vagyis 34,7 millió forinttal a zsebében keresi az új otthonát.
A lakásárak alakulása így vagy úgy, de szinte mindenkit érint. Tulajdonosként, mint az egyik legfőbb vagyontárgyunk értéke, befektetőként, mint az árváltozásból és a bérbeadásból elérhető hozam, bérlőként pedig az árakkal szorosan összefüggő bérleti díjak alakulása lehet érdekes, mint a fix havi kiadásainkat meghatározó tényező. Éppen ezért összegyűjtöttük egyrészt, hogy mi történt tavaly, másrészt, hogy a piac legfontosabb szereplőinek véleménye alapján milyen irányba fognak a jövőben menni a lakásárak.
A járvány elején sokan számítottak arra, hogy az újabb válság beköszöntével a 2008 utáni időszakhoz hasonlóan megint elindul a lakásárak jelentős csökkenése, ez azonban egyelőre azóta sem következett be és úgy tűnik, hogy nemcsak nálunk, de Európa legtöbb országában sem. Nemrég az EECFA Romania részletes elemzése bemutatta, hogy Románia esetében miért maradt el az árcsökkenés, így ez alapján ugyanezt Magyarország példáján is megvizsgáltuk.
Hogy az ingatlanközvetítés (és itt most csupán a lakóingatlanok adásvételére fókuszáló szegmensről beszélünk) nem egy rossz üzlet, azt a számokon túl az is bizonyítja, hogy a társadalom egy jelentős részében a könnyű pénzszerzéssel van azonosítva. Ez persze (legtöbbször) igaztalan vád - és annak ellenére, hogy egy gyors becslés alapján az adásvételekből évente akár 70-80 milliárdos jutalékra is szert tehetnének a hazai lakásközvetítők (a beszélgetésből kiderül, hogy ez még miért nincs így) - ingatlanosok tömegei végzik szakértelemmel és alázattal a hivatásukat évtizedek óta. Persze a könnyűnek titulált pénz szagára érkezik is rendre, az alacsony belépési küszöbbel rendelkező szakmába, boldog-boldogtalan (ezen a ponton nem szabad a politikailag korrekt világunkban más szakmákat említeni, hogy kikből lesz olykor pikkpakk ingatlanos). A szakma lehetőségeiről, kihívásairól, az árakat és a közhangulatot befolyásolni képes statisztikákról és hírekről, a hirdetési piacot uraló portálról, az ingatlanozásért elkért jutalék mértékéről, a "szandálzoknis-hasitasis" ingatlanosokról, az árak változásáról és a digitalizációval egyre jobban előre törő, 0,5 és 2 százalék közötti jutalékokkal a piacból maguknak látható szeletet kiharapni vágyó "ingatlanközvetítő" IT cégekről is beszélgettünk kendőzetlenül Benedikt Károllyal, a Duna House PR és marketing vezetőjével.
Budapesten a második negyedévben tapasztalt mérséklődést követően 2020 harmadik negyedévében 2 százalékkal emelkedtek a lakásárak, az előző év azonos időszakához képest ugyanakkor 0,6 százalékkal mérséklődtek - derül ki az MNB legújabb lakásárindexéből. Országos átlagban a harmadik negyedévben 1,6 százalékos volt az áremelkedés, míg éves szinten 7,9 százalékkal mentek feljebb az árak.
A Takarék is kiadta a legfrissebb, 2020 második negyedévére vonatkozó lakásárindexét. Az elemzésből kiderül az is, az ingatlan-adásvételek számának növekedésére, az újlakásépítések felfutására, valamint, hogy mekkora lakásár-változásra lehet számítani az idei évben. Az előrejelzés alapján az elmúlt évekhez viszonyítva visszaesik a befektetési célú ingatlanvásárlás, a fennmaradó home office miatt pedig csökkenhet a belváros lokációs prémiuma.
A lakáspiac közel hét éves felívelését követő természetes konszolidációnak a koronavírus járvány vetett véget. Az év közben is hullámzó teljesítményű piac egy megtorpanó utolsó negyedévvel búcsúzott 2020-tól. Hogyan változhat az idén januártól elérhető állami támogatások hatására a kereslet? Mire számíthatunk az árak tekintetében? Mit tapasztalhatunk a hitelezésben? Többek között ezekről a kérdésekről is beszéltek az OTP Ingatlanpont szakértői.
A Duna House közreadta havi Tranzakciószám Becslését (DH-TB), amely szerint 2021 januárjában, országosan 11 185 ingatlan adásvétel bonyolódott. Ilyen magas januári számra utoljára 2012-ben volt példa, akkor azonban egy állami intézkedés, a végtörlesztés lehetősége emelte meg hirtelen az adásvételek számát. A kérdés, milyen lesz a folytatás.
Kiadta a KSH a legfrissebb, 2020. július-szeptember közötti időszakra vonatkozó lakásárindexet. Bár még nem érkezett be az összes adásvétel, így előzetes számokat láthatunk csak, az már szembetűnő, hogy a korábbi éves, illetve negyedéves lakásár-csökkenés növekedésbe fordult át. Megindult tehát a hullámvasút az országos lakáspiaci árakban.
Időről időre születnek koncepciók arról, hogy milyenek lesznek az otthonaink a jövőben. Az a jó ezekben az előrejelzésekben, hogy amint elérjük az adott évet máris ellenőrizhető, hogy mi valósult meg az elképzelésekből és mi maradt továbbra is fikció. Több város is van a világon, ahol a 60-as, 70-es, 80-as évek jövő városának elképzeléseit egy-egy épület formájában meg is valósították, fél évszázaddal később azonban gyakran nevetve tekintünk ezekre, egyfajta retrofuturista koncepcióval illetve. Ezúttal nem 50, mindössze 30 évet megyünk előre az időben, és az NHBC Foundation, Housing Research and Guidance munkája alapján mutatjuk be, hogy a mostani ismereteink szerint várhatóan milyenek lesznek az otthonaink 2050-ben.
Az Egyesült Államokban megkérdezett mintegy 1000 ingatlanszakember több mint fele úgy véli, hogy 2021 legnagyobb kihívása az lesz a lakáspiacon, hogy az eladók a járvány visszaszorulásával és a gazdaság növekedésével elkezdik túlárazni otthonaikat, ami további jelentős áremelkedéshez, a piaci forgalom visszaeséséhez és lakhatási válsághoz vezethet - írja a Realtor Magazine. Vajon Magyarországon is hasonló folyamatokra kell számítanunk?
10 év alatt sok mindent látott nemcsak a globális, hanem a magyar lakáspiac is: mélyrepülést, árrobbanást és a legutóbbi, pandémia szellemében eltelt 2020-as évben enyhe árcsökkenést. Magyarországon közel 3 számjegyűre rúg a lakásárak változása 2010 és 2020 között, de a bérleti díjak emelkedését tekintve is az EU-s lista első negyedében vagyunk.
A vidéki, valamely szempontból különleges, mégis különálló, nagy családoknak is ideális apartman jellegű szálláshelyek nemcsak a 2020-as év befutói voltak, de valószínűleg megtartják előnyüket még 2021-ben is. Mindeközben a budapesti, rövid távra kiadott lakásszám megfeleződött, az egy éjszakáért fizetett árak viszont aligha csökkentek. Hiába gondolnánk elsőre, hogy a pandémia közepén minden forint jól jön egy kiadónak, van azonban egy minimum szint, ami alatt úgy tűnik, hogy nem éri meg kiadni a többnyire felújított és nagyon jó állapotban lévő lakásokat.
2030-ra 300 millió digitális nomád lehet a világon, vagyis olyan munkavállaló, akinek a munkája 100 százalékban az online térben zajlik, nincs helyhez kötve, így a világ szinte bármelyik pontjáról dolgozhat. Ez a fajta növekedés az ingatlanpiacot is alaposan felforgathatja, teljesen új hatásokat eredményezve mind a lakás, mind az irodapiacot nézve.
Az európai országokban rendelkezésre álló bérleti díj adatokat és lakásbérlési statisztikákat összegezte a Mashroom cikke, amiből többek között kiderült, hogy itthon csupán néhány százalék a bérelt lakások aránya és a bérleti díjak magasabbak az osztrák szomszéd átlagos havi lakásbérleti díjainál. Nem csak első, de többedik ránézésre is igen szokatlannak tűnnek ezek az állítások, így összefoglaltuk, hogy milyen tényezők vezethetnek az európai összehasonlító adatokban lévő torzításhoz.
