oecd

Szánalmas a magyarok pénzügyi tudása, és még finoman fogalmaztunk

Az OECD legfrissebb elemzése szerint meglehetősen alacsony a pénzügyi ismeretek szintje a világon, a vizsgált 30 ország átlagosan 13,2 pontot ért el a 21-ből. Még az átlagnál is rosszabbul teljesített Magyarország, amely 12,4-es pontszámával a 22. helyet csípte meg a rangsorban. Mint kiderült, a magyarok nem gondolják okosabbnak magukat a pénzügyi ismeretek terén, mint amilyenek valójában, többségük ugyanis átlagos tudásúnak mondja magát. Hab a tortán, hogy átlagban a felnőtt magyar lakosság csupán egyharmada tud aktívan félretenni, tíz megkérdezettből egynek még hitelt is fel kell vennie, hogy hó végén kijöjjön a matek.

Egy térkép arról, hogyan szakadt szét Magyarország

Nem normális, ami a világon történik - Küszöbön az újabb válság?

Hanyatló világkereskedelem és globalizáció, egyre nagyobb kockázatokat rejtő kötvény-, részvény- és ingatlanpiaci anomáliák, tehetetlenné váló monetáris politika, vagyoni egyenlőtlenségek: röviden így jellemezhető a világgazdaság nem túl fényes helyzete az OECD átfogó elemzése szerint. A tüneti kezelés már nem elég, minél hamarabb, átfogó reformokkal a probléma gyökerét kell megtalálni, ha el akarjuk kerülni az összeomlást.

A magyarok 24%-a sokkal jobban keres a többinél

Az európai OECD-tagországok között Magyarországon a legnagyobb a bérkülönbség a diplomások és a nem diplomások között, de a felsőoktatási végzettséggel rendelkező munkavállalók közül is a férfiakat kompenzálják a legjobban, a nők csupán a férfiak fizetésének 68 százalékát keresik átlagosan - többek között ez is kiderül az OECD Education at a Glance 2016 kiadványából, ami csütörtök délelőtt jelent meg. A középszintű oktatásban ugyan emelkedett a szakképesítést is elsajátító diákok aránya az utóbbi években, az OECD-átlagtól így is elmaradunk. Az oktatásra fordított közkiadások aránya továbbra a legalacsonyabbak között van hazánkban, különösen a középfokú oktatásra költünk jóval kevesebbet, mint a többi tagország.

Három ábra arról, mekkora király volt Magyarország az elmúlt években

A héten jelent meg az OECD friss elemzése a tagállamok állampapírpiacáról, az anyagban több Magyarország szempontjából hízelgő ábra is szerepel. Ezek a grafikonok alátámasztják azt, amiről már többször írtunk: a magyar adósságon belül egyre nagyobb a belföldi tulajdonosok részaránya, a hozamesés pedig sokat enyhített a költségvetés terhein az utóbbi években.

Egy ábra, amiben Magyarország a világ tetejére került

A 2007-2015 közötti időszakban Magyarországon volt a tizedik legmagasabb reálbér-emelkedés az OECD-országok között - derült ki egy friss kimutatásból. A foglalkoztatási ráta javulása tekintetében pedig mindenkit megvert hazánk.

A bizonyíték, hogy a magyar nyugdíjasoknak nincs okuk panaszkodni

Az OECD legfrissebb, 2015-re vonatkozó adatai szerint a tagországok nyugdíjalapjainak befektetési állománya 24,8 ezer milliárd dollárt tett ki, ami kicsivel elmarad a 2014-ben mért értéktől. Befektetési értékben hazánk nem szerepel a legelőkelőbb helyeken, a listát messze az USA vezeti, de ha az elért nettó hozamokról van szó, akkor csak kevés ország volt, amely jobb teljesítményt ért volna el Magyarországnál. A leendő magyar nyugdíjasok tehát igazán nem panaszkodhatnak, nem úgy az amerikaiak, a törökök vagy a lengyelek, ahol negatív hozamokkal zárták az évet a nyugdíjbefektetések.

Ötödével többet keresnénk, ha nem lett volna válság

Tovább javul a munkaerő-piaci helyzet az OECD országokban, amelynek eredményeképp 2017-ben, közel 10 évvel a pénzügyi válság után a foglalkoztatottak aránya várhatóan eléri a válság előtti szintjét - vetíti előre 2016-os munkaerő-piaci előrejelzésében a párizsi székhelyű szervezet. Bár a munkanélküliség látványosan csökken, a tartósan állástalanok helyzete jóval lassabban javul. Ami pedig a béreket illeti, a válság előtti években tapasztalt béremelkedési ütemtől messze elmaradt az utóbbi hét év növekedése: Magyarországon például 20 százalékkal voltak alacsonyabbak a keresetek tavaly, mint lehettek volna, ha olyan gyors a bérnövekedés, mint korábban.

Varga: nem a migrációval akarjuk megoldani a munkaerő-problémákat

Magyarország nem a migráción keresztül akarja a munkaerő-problémákat megoldani, hanem a munkanélküliség csökkentésével és a munkaerő képzésével, rugalmassá tételével - mondta a nemzetgazdasági miniszter a norvégiai Bergen városában tartott, készségek és képességek fejlesztéséről szóló konferencia szünetében telefonon az MTI-nek.

Nincs rá magyarázat, hogy miért szenvednek ennyire a magyarok

A magyarok messze a legelégedetlenebbek életükkel az OECD-országok állampolgárai közül - derül ki az OECD egy friss jelentéséből. A jóléti tényezők jellemzőit régiós összevetésben vizsgáló tanulmány szerint pedig a legtöbb mutató tekintetében a középmezőnyben foglalunk helyet, ami nem konzisztens a magyarok pesszimista világlátásával.

Helló, Európa, ez nagyon kevés lesz!

Az európai országok gazdasága fokozatosan talpra áll, de további cselekvésre van szükség a világgazdasági válság megoldatlan, a növekedést még mindig terhelő következményeinek felszámolásához és az új kihívások megfelelő kezeléséhez - állapította meg az OECD az Európai Unió, illetve az euróövezet gazdasági helyzetét elemző, pénteken kiadott tanulmányaiban.

Csapdába került a világ, azonnal cselekedni kell

A világgazdaság az alacsony növekedés csapdájába ragadt, amiből csak a fiskális és a monetáris politika, valamint a strukturális reformintézkedések összhangja húzhatja ki - figyelmeztet az OECD legújabb jelentésében. Azonnali cselekvés hiányában a fiatal generációk épp úgy rosszul járhatnak, mint a nyugdíjas éveikhez közeledők.

Kiábrándító jóslat jött: behúzza a féket Magyarország

Nem egészen egy hónappal ezelőtt még 2,5%-os növekedést jósolt Magyarország számára az OECD 2016-ban, ezt szerdán frissített előrejelzésében 1,6%-ra vágta vissza miután az első negyedévben csak 0,9%-kal tudott növekedni a kibocsátásunk. Jövőre viszont az alacsonyabb bázis miatt a korábban becsültnél erősebben, 3,1%-kal pattanhat vissza a magyar gazdaság.

Neked mi a legfontosabb az életben? Nézd meg, hol lennél a legboldogabb

Lettország csatlakozik az OECD-hez

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamai szerdán meghívták soraikba Lettországot, amely három évig tartó tárgyalások után 35. országként június 2-án csatlakozik hivatalosan a párizsi székhelyű nemzetközi szervezethez.

OECD-főtitkár: kemény politikai döntések előtt áll Magyarország

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára szerint Magyarország leküzdötte a válságot, biztosította a növekedés feltételeit és sikerült csökkenteni az ország sérülékenységét is, ugyanakkor a fenntartható növekedéshez nagyon sok munkára és kemény politikai döntésre lesz szükség.

Hiába a nagy barátkozás, bőven kaptak kritikát Orbánék

A kormány már előre igyekezett felkészíteni a közvéleményt arra, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országjelentésében megdicséri majd Magyarországot. A pénteken publikált dokumentum azonban nem csak a pozitívumokra hívja fel a figyelmet, hanem kemény kritikát is megfogalmaz a kormány és a jegybank néhány intézkedésével kapcsolatban. Nem tetszik a szervezet közgazdászainak például a közműszektor egyre erőteljesebb államosítása, de azt sem tartják jó iránynak, hogy az MNB megvásárolta a Budapesti Értéktőzsde többségi tulajdonrészét, szerintük az állami tulajdon csak átmenetileg tartható fenn.

Az OECD szerint is óriási veszteséget okozna a Brexit

Egyhavi átlagbérrel felérő gazdasági veszteséget okozhatna már rövid távon minden egyes brit háztartásra számolva a brit gazdaságnak a Brexit, áll az OECD szerdán ismertetett elemzésében.

Ezekben az országokban a legmagasabb a megújuló energia aránya

500 milliárd dollárra rúg a hamisítványok világkereskedelme

Évente nagyjából 500 milliárd dollár értékben importálnak az országok hamis termékeket a világon, ami a teljes behozatali mennyiség 2,5 százalékát jelenti. Az amerikai, az olasz és a francia márkák a leginkább érintettek, a feketekereskedelem jelentős része pedig szervezett bűnözés kereteiben zajlik - derült ki az OECD és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának közös jelentéséből.