A 20-29 éves magyar fiatalok több mint fele (56%-a) szüleivel él. Ez a ráta meghaladja a világ fejlettebb országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban mért 50%-os átlagot – derül ki az OECD friss, különböző társadalmi mutatókat vizsgáló jelentéséből. Az elemzés idén kiemelten a termékenységi ráta, vagyis az egy nőre jutó gyermekek számának kérdésével foglakozott, amelynek alakulására hatással vannak a lakhatási költségek, ezen keresztül a mamahotelben élő fiatalok aránya is. A 2022-es adatok szerint az első gyermeküket átlagosan közel 29 évesen szülik a magyar nők, miközben az OECD átlaga 29,5 év. Ez az életkor itthon 2000-ben még 25 év volt.
Javított kissé idei és jövő évi globális növekedési előrejelzésén a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD csütörtökön kiadott prognózisában az előző, februári keltezésű becsléséhez képest. A globális GDP-növekedés a 2023-as 3,1 százalék után az idén is 3,1 százalék lesz, majd 2025-ben kismértékben javul, 3,2 százalékra emelkedik olyan hátráltató geopolitikai tényezők ellenére is, mint az orosz-ukrán háború, a közel-keleti eszkaláció és a szigorodó pénzügyi környezet.
A magyar GDP idén 2,4%-kal növekedhet, míg az infláció 3,9%-ra csökkenhet ebben az évben az OECD várakozása szerint. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet magyar gazdaságról szóló, ma megjelent jelentésében kiemelte: a szociális transzfereknek jobban kellene megcélozniuk a legalacsonyabb jövedelmű csoportokat, valamint az energiatámogatás átalakítása keretében az ársapkák helyett a kiszolgáltatott háztartásokat támogató célzott készpénzátutalások felé kellene elmozdulni. A zöld energia fejlesztése terén egyben az OECD a szélerőművek telepítésére vonatkozó korlátozó szabályok eltörlését is szükségesnek tartaná.
A tavalyi utolsó, negyedik negyedévben 0,4 százalék volt a GDP-növekedés a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban negyedéves összevetésben, ugyanúgy, mint a harmadik negyedévben.
A Vörös-tengeren kialakult feszültségek miatt az egekbe szöktek a szállítási költségek, ez pedig megakaszthatja az infláció elleni világszintű küzdelmet - közölte hétfőn az OECD.
Az OECD némileg derűlátóbban ítéli meg a globális gazdaság idei helyzetét előző, novemberi előrejelzéséhez képest, de továbbra is úgy véli, hogy a világ idei GDP-növekedése nem éri el a múlt évit.
Jelentősen, 14%-kal csökkent 2022-ben a nyugdíjprogramokban és nyugdíjalapokban kezelt pénz állománya az OECD-országokban, ennél nagyobb csökkenést utoljára a 2008-as válság idején lehetett látni – derül ki az OECD elemzéséből. Hozzájárult ehhez a magas infláció, a megugró kamatlábak, a részvénypiacok esése, mindez pedig oda vezetett, hogy jelentős bukót könyvelhettek el a nyugdíjra gyűjtők a reálhozamokon.
Egyre több, főleg afrikai fejlődő ország támogatja azt, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) helyett az ENSZ egy munkacsoportja vegye át a nemzetközi adóügyek kezelését. Viszont meglepő módon a globális együttműködés mellett elkötelezett Európai Unió az, amelyik fúrja, hogy megváltozzon a status quo.
Az adóparadicsomok, köztük Magyarország lesz az egyik fő haszonélvezője a globális minimumadónak - állapítja meg az OECD kedden kiadott munkadokumentuma. A tanulmány alapján világszerte közel 1500 milliárd dollárnyi, eddig alig adóztatott vállalati profit után számíthatnak plusz bevételekre az egyes országok. Ráadásul idővel tovább nőhet a megadóztatott nyereség aránya, ahogy egyre több ország vezeti be az új rendszert, valamint ahogy fokozatosan kivezetik az átmeneti kedvezményeket.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban átlagosan 4,9 százalék volt a munkanélküliség októberben a szeptemberi 4,8 százalék után, a ráta már több mint egy éve 5 százalék alatt mozog.
Folyamatosan emelkedik a 65 éves korban várható élettartam a világon, ami változást hoz az eddigi nyugdíjpolitikákban: egyre több országban emelkedik a nyugdíjkorhatár, csökken a nemek közötti különbség az öregségi nyugdíjkorhatárban és egyre több nyugdíjas jelenik meg a munkaerőpiacon. Az OECD friss jelentése szerint Magyarország több szempontból is kilóg a sorból.
A PISA-felmérés 2022-es átlageredményeiről szóló előző írásomból az derülhetett ki, hogy a magyar diákok esetében kisebb elmozdulások ellenére sem romlásról, sem pedig javulásról nem lehet beszélni. A magyar tanulók teljesítménye alapvetően stagnált, relatív pozíciónk pedig csak azért javult, mert a korábban legjobban teljesítő országok oktatásának teljesítménye borzasztóan nagyot zuhant. Ez azt a látszatot kelti, mintha a magyar közoktatásban az elmúlt években nem történt volna semmi katasztrofális. Ha azonban az adatok mélyére ásunk, meglehetősen riasztó változások kerülnek felszínre.
Közzétette a legfrissebb, tavaly felvett PISA-felmérések eredményeit az OECD, amelyekből az derül ki, hogy a 15 éves magyar diákok még soha nem teljesítették olyan rosszul a matematikai tesztet, mint a tavalyi vizsgálatnál. A felmérés másik két tudásterülete közül a szövegértésnél is romlott a hazai tanulók teljesítménye, valójában e téren az eddigi második legrosszabb eredményt érték el a három évente megtartott, 2000-ben elindított vizsgálatok történetében. Apró vigasz, hogy a harmadik tudásterület, a természettudományok esetében a magyar diákok jobban teljesítettek a legutóbbi, 2018-ban felvett teszthez képest. Továbbra is igaz, hogy a magyar diákok pontszámát nagyon jelentősen határozza meg a társadalmi-gazdasági háttér, vagyis az iskolarendszer esélykiegyenlítő teljesítménye gyenge.
Az idei 0,6 százalékos visszaesés után 2024-től megint lendületet vehet a magyar gazdaság, mely 2,5 százalék körüli növekedési pályára állhat be – olvasható a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán megjelent friss előrejelzésében. A nemzetközi szervezet másokhoz hasonlóan úgy véli, hogy nem tartható a kormány költségvetési hiánycélja, ezért a csökkenő adósságráta is veszélybe kerül a következő években.
Rekord szintre, 70% fölé nőtt a foglalkoztatottság mértéke a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete (OECD) tagállamaiban az idei második negyedévben. Az adat annyiban meglepőnek tűnhet, hogy a gazdasági növekedés üteme csupán mérsékeltnek tekinthető a fejlett gazdaságokat tömörítő szervezetben. Szakértők szerint ugyanakkor a magas infláció, illetve az abból adódóan a háztartások pénzügyeire nehezedő nyomás a munkaerő-piaci részvétel növekedését okozza. Az OECD kimutatása szerint Magyarországon is rekord magas szinten állt a foglalkoztatottsági ráta április és június között, meghaladva az EU átlagát.
A német kormány célzott intézkedéseket vezet be az országban az antimikrobiális rezisztencia (AMR) fokozódó veszélyének kezelésére. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közelmúltbeli megállapításai rávilágítottak a helyzet súlyosságára: már minden ötödik bakteriális fertőzést az antibiotikum-rezisztens organizmusok okoznak az OECD-régióban.
eSense: 63%-os emelkedés az árbevételben, jöhet a külföldi terjeszkedés
A kamatvágás után jöhetnek a legjobb lehetőségek.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Cikkünket folyamatosan frissítjük a legfontosabb fejleményekkel, előrejelzésekkel.
Eddig 150 helyszínen történtek biztonsági kikapcsolások az E.On területén.
Közel 90 éves cég megy csődbe?
A Checklistben Kókai Ádám meteorológust kérdeztük.
Mi lesz az Airbnb-tilalom következménye?