Olaf Scholz német kancellár azt mondta, szóba sem jöhet, hogy Németország még az ukrán légtérben lőjön le orosz rakétákat, ahogy ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérte – írja az Ukrajinszka Pravda.
Hosszú alkudozások után pénteken megállapodott a német kormánykoalíció három vezetője a 2025-ös szövetségi költségvetés tervezetéről, amelynek értelmében maradni fog jövőre is az adósságféknek nevezett korlát, és ezt a 2028-ig tartó középtávú pénzügyi terv is előirányozza. Emellett elfogadta a kormány vezetése a növekedési turbónak nevezett intézkedéscsomagot is.
Európai országok vezetői általában heves ellenérzésekkel fogadták Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal való moszkvai találkozóját, kiemelve, hogy a magyar kormányfő nem az Európai Unió nevében utazott az orosz fővárosba.
Olaf Scholz német kancellár és Javier Milei argentin elnök vasárnap Berlinben találkoztak, hogy a két ország közötti gazdasági együttműködésről tárgyaljanak. A megbeszélések középpontjában az Európai Unió (EU) és a Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás állt, amelyet Emmanuel Macron francia elnök ellenállása hátráltat - tudósított a Bloomberg.
A német-magyar kapcsolatok szilárd alapját a gazdasági együttműködés adja - közölte az Olaf Scholz német kancellárral folytatott kétoldalú megbeszélését követően pénteken Berlinben a magyar miniszterelnök, hozzátéve: német kollégájával a gazdasági kapcsolatok további erősítésében állapodtak meg.
Ki kell szélesíteni az ukrajnai békefolyamatban résztvevő országok körét - jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök szombaton Svájcban az ukrajnai háború lezárásával foglalkozó békekonferencia első napján. Közben a német kancellár is nyilatkozott, és elismerte: Oroszországot be kell vonni a folyamatba a valós béke érdekében.
Hatalmas vereséget szenvedett a vasárnapi európai parlamenti választásokon Olaf Scholz német kancellár hármas koalíciója. Bár – szemben Franciaországgal – a kormány bukásával és előrehozott választásokkal (jelen pillanatban) nem kell számolni, vesszőfutás lehet a koalíció számára a következő Bundestag-választásokig hátralévő bő egy év. A fő ellenzéki erő, a CDU/CSU eredménye kimagaslik a mezőnyből, de most mégsem róla, hanem a második helyre befutott szélsőjobboldali AfD-ről szólnak a szalagcímek, kisebb részben pedig egy új radikális baloldali, de az AfD-hez hasonlóan Ukrajna támogatásával szemben kritikus pártról, a BSW-ről. A mostani választás mindennél jobban feltárta, hogy 35 évvel a berlini fal leomlása után mekkora szakadék húzódik az egykori Nyugat- és Kelet-Németország között: a volt NDK területén szinte mindenhol az AfD végzett az élen, a BSW harmadik helyre futott be, míg a kormánykoalíció pártjai lényegében láthatatlanokká váltak.
A Nyugat Ukrajna-politikájának kudarcát mutatja az Európai Parlament tegnapi választásainak eredménye, Németországban és Franciaországban különösen – véli Dmitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke.
Az Európai Unió 27 országában tartották csütörtöktől vasárnapig az európai parlamenti választásokat. Bár az EP-választások közvetlen közjogi következménnyel nem járnak, több országban jelentős politikai változásokat okoztak az eredmények. Európa legnépesebb országában és vezető gazdaságában, Németországban súlyosan meggyengült a kormánykoalíció, és második helyre jött fel a szélsőjobboldali AfD. Az EU második számú vezető tagállamában, Franciaországban pedig Emmanuel Macron pártja akkora vereséget szenvedett, hogy az elnök feloszlatta a nemzetgyűlést, amivel egyben a kormány is megbukott, és új választások következnek. Ami az EP-választások összképét illeti: az Európai Parlamentben szemmel látható a jobbra tolódás, de igazi jobboldali áttörés nem következett be. Továbbra is a centrista pártok vezető szerepe körvonalazódik, az Európai Néppárt győzelme pedig azt jelenti, hogy Ursula von der Leyen jó eséllyel folytathatja az Európai Bizottság élén.
Egy afganisztáni születésű szélsőséges iszlamista több embert megkéselt a németországi Mannheimban, egy rendőr belehalt a sérüléseibe. A tragikus eset megrázta Németországot, és ismét a bevándorlás kérdését helyezte a kampány középpontjába néhány nappal az európai parlamenti választások előtt. Olaf Scholz kancellár bekeményített: bejelentette, hogy megteremtik a feltételeit a súlyos bűncselekményeket elkövető, afganisztáni és szíriai származású bevándorlók kitoloncolásának. A merénylet a bevándorlásellenes AfD malmára hajthatja a vizet, amely az elmúlt hónapokban rohamosan vesztett népszerűségéből, de az utolsó pillanatban megfordíthatja a trendet.
Olaf Scholz német kancellár csütörtökön a szövetségi parlament (Bundestag) alsóházában kijelentette, hogy Németország szigorúbb kitoloncolási intézkedéseket fog bevezetni az illegális bevándorlókkal szemben, amelyek alapja akár a terrorizmus dicsőítése is lehet.
Olaf Scholz német kancellár szociáldemokrata SPD-je egy felmérés szerint megelőzte a szélsőjobboldali AfD-t, amely hosszú időn keresztül Németország második legnépszerűbb pártja volt – írja a Bloomberg.
Robert Habeck zöldpárti német alkancellár azt mondta, Németország hamarabb is segíthetett volna Ukrajnának, ugyanakkor meg is védte Olaf Scholz kancellárt az ellene irányuló támadásoktól – írja a ZDF.de.
Az elmúlt napokban egyértelműen az volt az egyik legfontosabb téma az ukrajnai háborúval kapcsolatban, hogy Kijev bevetheti-e a Nyugattól kapott fegyvereket oroszországi célpontok ellen. Az ügy elutasítottsága lassan olvadni látszik, egyre többen támogatják az elképzelést – számolt be az Ukrajniszka Pravda.
Franciaország és Németország azt szorgalmazza, hogy a nagy nyugati ipari államok újabb milliárdos segélyeket folyósítsanak Ukrajnának, és ennek keretében vizsgálják, miként lehetne hasznosítani az orosz központi bank szankciók alapján zárolt vagyonának hozamait - mondta kedden Olaf Scholz német kancellár a Berlin melletti Meseberg kastélyban tartott francia-német együttes kormányülést követően.
Erősíteni kell az Európai Unió szuverenitását és mérsékelni kell a kritikus fontosságú területeken még meglévő külső függéseit - írta a Financial Times című brit gazdasági-politikai napilap online kiadásában hétfőn megjelent közös cikkében Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár.
A gátszakadás miatt százak vannak veszélyben Oroszországban.
A miniszter a G20-aknak is előterjesztette javaslatát.
Szigorúan büntetnék a szabálytalanul parkoló, otthagyott járműveket.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
