A Portfolio Agrárszektor 2024 konferencián elhangzott, hogy a jelenlegi támogatási ciklus forrásai példátlan fejlesztési lehetőséget biztosítanak az agrárszektornak, különösen a gazdaságfejlesztési beruházások terén, ahol az igények már túllépték az 1800 milliárd forintot. A kisebb gazdaságok támogatása kiemelt fontosságú, mivel ezek jelentik az ágazat alapját, és az új programok a fenntarthatóságra, valamint az öntözésfejlesztésre és ökológiai gazdálkodásra is fókuszálnak. A szakértők hangsúlyozták, hogy a pályázatok sikeres megvalósításához szükség van átlátható ütemtervekre és alapos pénzügyi tervezésre, különös tekintettel a hitelintézeti egyeztetésekre. Bár a forráskeretek szűkösek, az új stratégiai terv célja, hogy minél több gazdálkodó számára teremtsenek hosszú távú fejlődési lehetőséget az agráriumban.
A 100 milliárd forintos keretösszeggel februárban elinduló Demján Sándor Tőkeprogram szerdai bejelentése után egy 48 milliárd forintos vissza nem térítendő eszközbeszerzési támogatási programot jelentett be csütörtökön a kormány Demján Sándor "1+1" KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program néven. A programban 5-200 millió forint összegre pályázhatnak a cégek januárban 50 százalékos támogatási intenzitás mellett, haszongépjárművek vásárlása 25 millió forintig lehetséges.
Az Ügyfélkapu január 15-ére tervezett megszüntetésének elhalasztására szólította fel a döntéshozókat a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE). Az Idomsoft Zrt. tegnap új pályázatot írt ki az Ügyfélkapu helyébe lépő Ügyfélkapu+ második faktorának a bővítésére, az egyesület szerint azért, mert az emberek még az authentikátor kifejezést se értik, a QR kódos regisztrációt pedig bonyolultnak, érthetetlennek tartják.
Hosszú várakozás után néhány hónapja eldördült a startpisztoly az élelmiszeripari pályázatokért folyó versenyben, ahol összesen 200 milliárd forint a tét. Ahogy azt előzetesen is sejteni lehetett, a kisebb cégeknek szánt 50, a nagyobbaknak jutó 150 milliárd forint iránt nagyon komoly érdeklődés mutatkozott a piacon, számos kérdés merült fel azonban arra vonatkozóan is, hogy kik, és hogyan tudnak jól élni a lehetőséggel. Erről, valamint a magyar élelmiszeripar versenyképességével kapcsolatos további kérdésekről is szó esett a Portfolio Agrárszektor 2024 konferencián.
2025-ban várhatóan 2-3% körüli növekedhet a magyar gazdaság, az inflációs előrejelzések ugyanakkor a 3,3%-tól egészen 4,4%-ig terjedtek - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2024 konferencia első finanszírozói kerekasztal-beszélgetésén. Komoly eltérések mutatkoznak abban, hogy a pénzügyi szektor fontosabb szereplői hogyan látják a 2025-ös évben a GDP növekedését, a kamatkörnyezet és az infláció alakulását. A szakértők ugyanakkor egyetértettek abban, hogy most kell mindenkinek hitelekért folyamodnia, mert később nem lesznek ilyen kedvező feltételek, ahogy abban is, hogy az ágazat valamennyi szereplőjének törekednie kell a versenyképességet és a hatékonyságot növelő beruházásokra és fejlesztésekre.
Százmilliárd forintos keretösszeggel indul februárban a Demján Sándor Tőkeprogram, amelynek keretében a Kft. vagy Zrt. formában működő cégek 100-200 milliós forrást igényelhetnek jelképes, 1 százalékos tulajdonrész átadása és évi 5%-os kamat fejében. Legalább két lezárt üzleti év és 300 milliós árbevétel szükséges a részvételhez, az MFB jegyzi a befektetési jegyeket, az MKIK pedig a tőkealap kezelésérért lesz felelős. Az ingatlanvásárlást kizárták a lehetséges felhasználási célok közül.
A tavasz óta futó vállalati elektromos autó támogatási pályázaton eddig a BYD dominált az igényelt elektromos járművek típusainak listáján, azonban egy amerikai gyártó most szorosan felzárkózott mögé. Márkaszinten a kínai gyártó továbbra is őrzi vezető pozícióját a népszerűségi rangsorban, de több gyártó is képviselteti magát a versenyben - tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium.
Az októberi 173-ról novemberben 270-re ugrott a céges elektromos autópályázaton benyújtott támogatási igények száma azután, hogy október végén lazítottak a pályázati feltételeken – jelezte pénteki közleményében az Energiaügyi Minisztérium.
A most aktuális pályázatok révén hozzávetőleg az élelmiszeripar egy teljes évi eredményét költheti beruházásokra, amelytől jelentős hatékonyság-javulást, a versenyképesség erősödését várják a szereplők. Nagy kérdés, hogy mire és hogyan költik majd el a nagy érdeklődést mutató vállalatok az összeget és milyen változást hozhat mindez a magyar élelmiszergazdaságban. Erről beszélt az Alapvetés podcastban Boros Zoltán, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Nagyvállalati Ügyfelek Igazgatóságának igazgatója, és Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője. A téma szóba kerül Siófokon, az Agrárszektor 2024 konferencián is.
A hét elején a Fidesz–KDNP zárt frakcióülésén néhány képviselő újra napirendre vetette a már szakmai és politikai szinten is elfogadott Versenyképes Járások Programot. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter elképzelései egészen elképesztő reakciókat váltottak ki az októberi bejelentés óta, ami miatt párttársai is betámadták a politikust – írja az Index.
A vártnál is nagyobb érdeklődés fogadta az új KAP Stratégiai Terv pályázatait, a megnyitott felhívások többségére jelentős túligénylés érkezett - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kedden az MTI-vel.
Az Amixa Holding bejelentette, hogy a közelmúltban végrehajtott Foodnet Zrt. akvizíciót követően tovább bővíti tevékenységét az élelmiszeripar egy kiemelkedő növekedési potenciállal rendelkező niche szegmensében.
A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.
Friss adatokat közölt az Energiaügyi Minisztérium a tavasszal meghirdetett vállalati elektromos autók beszerzésére irányuló pályázatról. A Kormány oldalán megjelent információk alapján a rendelkezésre álló támogatási összeg több, mint kétharmadát igényelték már, ami az októberben megváltozott pályázati feltételeknek is köszönhető.
A K&H innovációs index 2024 második félévi eredményei a hazai vállalatok innovációs teljesítményének aggasztó mértékű visszaesését mutatják. Az index a 300 millió forint éves árbevétel feletti magyarországi társas vállalkozások innovációs aktivitását méri. Ezúttal mindössze 26 pontos értéket ért el, ami jelentős csökkenés az előző időszakhoz képest, és a mérés elindulása óta mért legrosszabb teljesítmény.
Az egész napos eseményen, melynek középpontjában az optimális energiatárolós üzleti modellek álltak, a szakma- és üzleti élet képviselői vitatták meg annak kihívásait és lehetőségeit. Az előadások fókuszában ugyan az akkumulátoros projektek finanszírozási lehetőségei és akadályai voltak, de emellett több olyan jövőbemutató gyakorlati példa is előkerült, ami meghatározhatja az itthoni tárolói piacot - rövid beszámolónk budapesti DimenSim BootCamp rendezvényről.
Magyarország lakásállománya energetikai szempontból rendkívül rossz helyzetben van. Ennek javítására indult el idén júliusban az energiakorszerűsítési célú Otthonfelújítási Program, valamint a nemrég társadalmi egyeztetésre bocsátott és 2025 elejétől induló Vidéki Otthonfelújítási Támogatás. A már elindult Otthonfelújítási Program azonban nagyon lassan halad, október végéig mintegy 500 kérelmet bíráltak el pozitívan a hatóságok, és további 3-4000 van elbírálás alatt, ezért január elsejétől változtat rajta a kormány. Hogy miért lenne fontos, és mivel lehetne felpörgetni a lakásállomány korszerűsítését, arról a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) tájékoztatóján beszéltek a szakértők.
A BME építészcsapatának Nexus projektje nyerte az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) idei, XII. Hallgatói Ötletbörze Pályázatát. A pályázat idei egyik témája Rákosrendező átalakítása, a másik pedig a Fővárosi Állat- és Növénykertben egy meglévő épület hasznosítása és egy pandaélőhely kialakítása volt. Az IFK elnöke, Takács Ernő a XII. Ingatlanfejlesztés Napján, a díj átadásán, arról beszélt, hogy a pályázattal, amelyet az IFK már tizenkettedszer írt ki a felsőoktatásban tanuló hallgatók számára, az ingatlanfejlesztéseknél is jelentősen változó elvárásokhoz kellett igazodnia a versenyzőknek.
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Energiaügyi Minisztérium azt a 7,6 milliárd forintos keretösszegű EU-pályázatot, amelyen több tucat vidéki önkormányzat nyerhet támogatást informatikai rendszerek bevezetésére, amelyek segítséget nyújtanak számukra energiafogyasztásuk és termelésük összehangolásához.
A közvetlen uniós forrásokról, a GINOP Plusz és DIMOP Plusz operatív programok hónapokon belül elinduló pályázatairól és a vállalkozások digitalizációs kihívásairól is szó volt a Portfolio Digital Transformation 2024 konferenciájának késő délelőtti szekciójában.
