Nobilis Benedek

Nobilis Benedek

NGM

Cikkeinek a száma: 6
Megjött a kormány legújabb adókönnyítő ajánlata - Sokan örülhetnek

Megjött a kormány legújabb adókönnyítő ajánlata - Sokan örülhetnek

A kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy a magyar gazdaság gerincét képező kkv-szektor versenyképességét erősítse. A 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretében megvalósuló Demján Sándor Program 1.400 milliárd forintnyi forrással segíti a hazai kkv-k méretugrását és termelékenységük növelését. Magyarország Kormánya az adócsökkentés kormánya, amely a két- és háromgyermekes édesanyák élethosszig tartó személyi jövedelemadó-mentessé tételével Európa legnagyobb adócsökkentési programját hirdette meg. A kormány a családok mellett a hazai kkv-k adóterheit is érdemben csökkenti, ezt tükrözi az alanyi áfa-mentesség felső határának 18 millió forintra emelése, illetve a kisvállalati adó (kiva) igénybevételét meghatározó értékhatárok megduplázása is. A kivát választó vállalkozások száma 2025 januárjára megközelítette a 100 ezret; az érintett vállalkozások közel félmillió főt foglalkoztatnak. Az adónem jelenleg 50 foglalkoztatott, illetve 3 milliárd forint árbevétel és mérlegfőösszeg alatt választható, de a közeljövőben ezek az értékhatárok a duplájukra nőhetnek. Ennek révén további 3-5 ezer nagyobb méretű középvállalkozás számára nyílik meg a kiva választásának lehetősége, amelyek együttesen mintegy 150 ezer főt foglalkoztatnak. Az alábbiakban az elmúlt évek kivával kapcsolatos trendjeinek és a kiva koncepciójának rövid bemutatása mellett valamivel részletesebben kitérünk arra is, hogy hogyan segíti az adónem a dinamikusan fejlődő vállalkozások növekedését és méretugrását. A várható adóterhek összehasonlítását az NGM kiva-kalkulátora is segíti.

Egyéni vállalkozók: érthetően az adómódosításokról

Egyéni vállalkozók: érthetően az adómódosításokról

A Pénzügyminisztérium által – számos szakmai szervezet bevonásával – létrehozott, az adózás egyszerűsítését célzó munkacsoport a jövedelemadó- és járulékszabályok, köztük az egyéni vállalkozókra vonatkozó általános szabályok további egyszerűsítését tűzte ki célul. Bár a munkacsoport erre vonatkozó javaslatai a tervek szerint 2025-től lépnének hatályba, azokat már a 2023-as adótörvények tervezete is tartalmazta. Az érdekképviseletek kérésére további egyeztetések lefolytatása érdekében a javaslat végül kikerült az elfogadott törvényből. Az alábbiakban bemutatjuk a javaslat fő elemeit és a mögöttük álló megfontolásokat, illetve rámutatunk a sajtóban megjelent egyes interpretációk tévedéseire.

Mégis ki jár jól az egykulcsos családi adórendszerrel Magyarországon - Válasz a Pénzügyminisztériumból

Mégis ki jár jól az egykulcsos családi adórendszerrel Magyarországon - Válasz a Pénzügyminisztériumból

A Portfolion nemrégiben jelent meg a KRTK kutatóinak az egykulcsos adó negatív hatásait hangsúlyozó cikke. Ezzel vitatkozva, cikkemben először röviden elsorolom a legfontosabb érveket az egykulcsos adó mellett. Ezt követően bemutatom, hogy miért rendkívül félrevezető a kutatók által alkalmazott módszer, amely az adók újraelosztási hatásait csak az adott egyén adóbevallásában szereplő jövedelmei alapján vizsgálja. Egyúttal néhány egyszerű mikroszimulációs példával is illusztrálom, hogy sok esetben drasztikusan eltérő eredményekre jutunk, ha ezeket a hatásokat ehelyett az érintettek valós szociális helyzetét jobban közelítő mutató, a háztartás ekvivalens jövedelme alapján vizsgáljuk.

Az adóbevallások alátámasztják a dinamikus magyarországi bérnövekedést

Az adóbevallások alátámasztják a dinamikus magyarországi bérnövekedést

Az elmúlt években számos elemzés taglalta az intézményi munkaügyi statisztikában (IMS) és a nemzeti számlákban (NSZ) szereplő bértömegből kiolvasható folyamatok közti eltéréseket. A kétféle idősor eltéréseit okozó módszertani különbségek részletes bemutatása a statisztikusok feladata. Az alábbiakban így csupán Dedák István január 25-én megjelent cikkének arra az állítására szeretnék reagálni, amely szerint a 2010-es években az adó- és járulékbevételi adatok a két idősor közt nagyjából félúton elhelyezkedő bérnövekedést implikálnak. Amint azt látni fogjuk, a havi járulékbevallásokban („’08-as bevallás”) szereplő adatok valójában nagyon hasonló képet mutatnak az IMS statisztika adataihoz, vagyis a magasabb növekedést mutató IMS statisztika a szűkebb lefedettség ellenére is jó indikátora a legális munkaerőpiacon zajló folyamatoknak.

Globális minimumadó: ez nem csak Magyarországnak fájhat

Globális minimumadó: ez nem csak Magyarországnak fájhat

A Biden-adminisztráció hivatalba lépésével új lendületet kapott az OECD-ben folyó, egy globális minimumadó kialakítását célzó munka. Az ezzel kapcsolatos technikai egyeztetésekben a javaslattal kapcsolatos elvi fenntartásai ellenére Magyarország is tevékenyen részt vesz. A szabályozás részletei kapcsán számos kérdés még jelenleg is nyitva áll. Ha ezekre nem születik megnyugtató válasz, a javasolt szabályok bevezetése az átlaghoz közeli adókulcsú államok közt is érdemi akadályává válhat a tőke áramlásának, és a legjobb adózási gyakorlatok ellehetetlenítéséhez vezethet.

A kicsiknek kedvez a kormány - Alapjaiban változik a kiva

A kisvállalati adó alapja a pénzforgalmi társasági adózás koncepciója alapján került kialakításra, ezáltal különösen kedvez a növekvő, nyereségüket visszaforgató vállalkozásoknak. 2017-től a szabályozás szakít a vállalkozásban felhalmozott pénzeszközök adóztatásával, és az adókötelezettség a vállalkozásból kivont osztalék és a bevont tőke egyenlegére épül. A változás eredményeként az adó lényegesen egyszerűbb és kiszámíthatóbb lesz, és az áttérés is könnyebbé válik - írja Nobilis Benedek, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője.

Az alábbiakban Nobilis Benedek írását közöljük.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Mérgező borokkal árasztották el Európát, Magyarországon is súlyos a helyzet
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.