részmunkaidő

Lassan terjed a részmunkaidő Európában: sokan csapdának érzik

Lassan terjed a részmunkaidő Európában: sokan csapdának érzik

Hollandiában a munkavállalók közel fele dolgozott részmunkaidőben 2016-ban, míg az uniós átlag épp csak megközelíti a 20%-ot. Hatalmasak a különbségek a nemek és az egyes régiók között Európában: a déli országokban például alacsony a részmunkadiőben dolgozók száma, és többségük kényszerből vállalja ezt a foglalkozási formát. A nyilvánvaló előnyei mellett hátrányokkal is jár, ha valaki kevesebb, mint heti 30-36 órát dolgozik, de akkor most örüljünk részmunkaidő lassú, de folyamatos európai terjedésének vagy sem? Megnéztük közelebbről a holland mintát és a részmunkaidő hatásait.

A részmunkaidősök ötöde szeretne többet dolgozni

Magyarországon a foglalkoztatottak kicsit kevesebb mint 5 százaléka dolgozott részmunkaidőben 2016-ban, közülük azonban 20% alulfoglalkoztatott, vagyis szeretne több órában munkát vállalni.

Lehetnének családbarátabbak a magyar cégek

A gyermekvállalás és a munkavállalás összehangolásában jelentős szerepe van a családbarát munkaerő-piaci eszközöknek, például a rugalmas (atipikus) foglalkoztatás különböző típusainak. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) közös munkaerő-piaci kutatásából kiderült: a magyarországi cégek jelentős részénél a gyermekes dolgozók munkaidejüket, illetve szabadságukat az iskolák nyitvatartásához tudják igazítani, azonban a szülők újbóli munkába állását elősegítő intézményi eszközök csak elvétve jelennek a vállalati gyakorlatban.

Minden harmadik részmunkaidős többet dolgozna itthon

Az Európai Unióban a részmunkaidős munkavállalók átlagosan 20 százalékát teszik ki az összes foglalkoztatottnak, azonban az arányok tagországonként igen eltérőek. Magyarországon például 2014-ben a dolgozók csupán 6,4 százaléka vállalt munkát rugalmas munkarendben. Ráadásul a részmunkaidős foglalkoztatottak esetében számottevő az alulfoglalkoztatottak aránya is: hazánkban minden harmadik, míg az EU-ban minden ötödik munkavállaló szeretne magasabb óraszámban dolgozni.

Várva várt fordulat a munkaerőpiacon? - Itt az igazság!

A 2010. évi munkaerő-piaci mélypontkor 11,8 százalékot is elérő munkanélküliségi ráta szintje mára 7 százalék közelébe süllyedt, miközben az aktív népesség köre is jelentősen bővült. E fejleményeket azonban alapvetően befolyásolták a válságot követően megjelenő új tényezők: a kiszélesedő közmunkaprogramok, az erősödő elvándorlás, de még a részmunkaidős foglalkoztatás növekedése is. Utánajártunk, milyen hatásokkal jártak ezek az új tényezők.

Közel 100 ezer magyar kényszer-részmunkaidős

A részmunkaidős foglalkoztatás láthatóan válságeszközzé vált. A válság óta Magyarországon számottevően nőtt a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma, de a növekedés szinte teljes egészében alulfoglalkoztatottakhoz köthető, 2013-ban 92 ezren úgy dolgoznak részidőben, hogy szívesebben dolgoznának többet, de nincs rá módjuk. Európában több országban hasonló folyamatot látunk, az EU-n belül összességében közel tízmillióra tehető az alulfoglalkoztatott részidősök száma.

  • 1
  • 2
Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Hatalmas piacba nyúl bele a kormány – Fájni fog ez a betegeknek?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.