Donald Trump eddigi intézkedéseit látva az Egyesült Államok legnagyobb külföldi hitelezői kétszer is meggondolhatják, hogy érdemes-e a jövőben is az eddigihez hasonló összegben amerikai kötvényeket tartani - derül ki a Bloomberg piaci körképéből. A hírügynökségnek nyilatkozó piaci szereplők a hozamok további emelkedését várják, ami a következő hónapokban is ronthatja a kilátásokat.
Bár a közvélemény-kutatások alapján nincs esélye a francia elnöki székre Marine Le Pennek, de mi van, ha tévednek a felmérések és a nacionalista érzelmekre építő kampány mégis sikerre vezet? - Ezt a kérdést járta körbe pénteki nagyobb elemzésében a Commerzbank közgazdásza. Válaszában drámai következményeket mutatott be, amelyek lényege: Le Pen hatalomra kerülésével olyan folyamatok indulnának be, amelyek végül összeomlasztanák az eurózónát. Nemcsak a francia fejlemények erősíthetik fel a feszültséget a következő időszakban, hanem a görög és olasz fejlemények is, így tehát újra sokasodnak a sötét fellegek a fizetési övezetben.
A nemzetgazdasági miniszter szerint kedvező piaci környezetben érdemes devizakötvényt kibocsátania Magyarországnak.
Összesen 35 milliárd forint értékben adott el diszkont kincstárjegyet és kötvényt az ÁKK csütörtökön, ezzel az előzetesen meghirdetett összegű kibocsátást hajtotta végre. Az egyéves kincstárjegyek esetében a hozam is gyakorlatilag stagnált a két héttel korábbihoz képest.
Az eredetileg tervezett 43 helyett 50,5 milliárd forint értékben adott el kötvényt az ÁKK csütörtökön, ez az ötéves papírok sikerének volt köszönhető, hiszen a háromévesből és az idén először felkínált 15 évesből a tervezett mennyiség fogyott el. A hozamok sem okoztak komoly meglepetést, gyakorlatilag lekövették a másodpiaci folyamatokat.
A 2015-ös 1700 milliárd után tavaly nettó 926 milliárd forint értékben vettek állampapírt a bankok - derül ki az MNB a napokban megjelent statisztikájából. Így a pénzintézetek kezében lévő állomány az év végére 7300 milliárd forint fölé emelkedett, ami egyrészt a jegybank önfinanszírozási programjának köszönhető, mely fokozatosan ösztönzi állampapír-vásárlásra a bankokat.
Átlagosan 0,09 százalékos hozam mellett adott el 20 milliárd forintnyi három hónapos diszkont kincstárjegyet kedden az ÁKK. Ezzel az átlaghozam új mélypontra esett, ennek ellenére továbbra sem fogadtak el negatív hozamú ajánlatot.
A tervezett 30 milliárd forint értékben adott el csütörtökön 12 hónapos kincstárjegyeket az ÁKK, és a 3 éves változó kamatozású papírokból is elkelt 5 milliárd. A kincstárjegyek hozama nem változott a két héttel korábbihoz képest.
Korábban sosem látott hozamon tudott forrást bevonni az ÁKK keddi aukcióján, a három hónapos diszkont kincstárjegyek minimális hozama 0,03 százalék lett. Vagyis a negatív tartományt továbbra sem sikerült elérni, de erre jövő kedden ismét lesz lehetőség.
A tervezettnél több kötvényt értékesített csütörtökön az ÁKK, így összesen 56 milliárdnyi állampapír talált gazdára. A hozamok ugyanakkor jelentősen emelkedtek, ezzel az aukciós eladások lekövették az utóbbi két hét piaci folyamatait.
Oroszország tavasszal 3 milliárd dollár értékű eurókötvényt bocsát ki egy összegben - jelentette be Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter.
Az MNB előrejelzése szerint idén már 2,4%-os inflációra számíthatunk, ami a befektetéseink hozamának vásárlóerejét is lerontja majd - egy átlagos bankbetét reálkamata közel -2% is lehet. Szerencsére van lehetőségünk inflációkövető állampírokkal ellensúlyozni a fogyasztói kosár drágulását, ilyen például a Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) is. Az inflációnak azonban hosszútávon stagnálnia vagy csökkennie kell, hogy a vásárlóérték-vesztést tartósan ellensúlyozni tudjuk.
A tervezett 30 milliárd forintnyi rövid kincstárjegyet adta el kedden az ÁKK, a hozam pedig ismét csökkenésnek indult, így a következő hetekben megint azért aggódhatunk, hogy lesz-e nulla százalékos három hónapos hozamunk.
A Pimco elkezdte halmozni a készpénzt és az állampapírokat az egyik legnagyobb kötvényalapjában és csökkentette a magas hozamú, más néven bóvli kötvényekben való kitettségét. Arra számítanak, hogy a piaci eufória, amit Trump megválasztása okozott, ki fog futni hamarosan és növekszik a volatilitás.
Az elmúlt napokban öt és fél éves mélypontra esett a külföldi befektetők forintkötvény állománya az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) statisztikája szerint. Ez már csak azért is meglepő, mert ősszel még arra lehetett számítani, hogy a hitelminősítői lépések után új befektetők jelennek majd meg a magyar piacon. Azóta annyi történt, hogy Amerikában emelkedésnek indultak a hozamok, így a feltörekvő piacon is magasabb hozamot várnak el a befektetők. Az emelkedő hozamszint pedig rossz hír a kötvénypiaci befektetők számára, ezért is csökkentik kitettségüket a külföldiek. Ráadásul a jegybank ösztönzésének köszönhetően megnövekedett a banki kereslet, ami szintén hozzájárulhatott a külföldiek állományának csökkenéséhez.
Az elmúlt évben kialakult kedvező finanszírozási helyzetre való tekintettel az Államadósság Kezelő Központ Zrt. lezárja a Letelepedési Magyar Államkötvények (LMÁK) értékesítését - olvasható az ÁKK csütörtöki közleményében. A kötvények vásárlására a 2017. március 31-ig benyújtott kérelmek esetében lesz lehetőség.
Az előzetesen tervezett 30 milliárd forintnyi 12 hónapos diszkont kincstárjegyet és 10 milliárd forintnyi változó kamatozású kötvényt értékesített csütörtökön az ÁKK. A rövid papírok hozama kismértékben csökkent, így már 0,3 százalékot sem kell fizetnie az államnak egyéves finanszírozásra.
Nagyjából stagnált a három hónapos diszkont kincstárjegy hozama kedden, amikor az ÁKK 30 milliárd forintnyit értékesített a rövid papírokból. Ezzel egyre kisebb az esélye, hogy látunk negatív aukciós hozamot, bár a hónap végén azért érdemes lesz figyelni.
Eddig nem dicsekedtek vele, de 2016 végén is vásárolt vissza devizakötvényeket az ÁKK a jegybank segítségével - tudta meg a Portfolio az adósságkezelőtől. A decemberi művelet forrása valószínűleg a földárverésekből befolyt összeg volt, amit a kormány dedikáltan az adósság csökkentésére kívánt fordítani.
A következő hetekben eldőlhet a letelepedési kötvények sorsa. A Magyar Idők hétfői számában ír arról, hogy a pénzügyi konstrukcióról a Miniszterelnökséget vezető miniszter a napokban közölt részleteket egy ellenzéki parlamenti kérdésre válaszolva.
Európa legnagyobb része ma ki sem nyitott.
Második olvasatban is elfogadták a "külföldiügynök-törvényt".
Reagált a magas inflációra a jegybank.
Már Luhanszknál is csapatokat építenek ki az oroszok.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
