Nagyítóval sem igen lehet találni olyan gazdasági területet, ami 2012 negyedik negyedévében élénkülést mutatott volna a statisztikák szerint. Bár a decemberi adatok egy része még hiányzik, az jól látszik, hogy csak az ipar esetleges év végi feltámadása és a karácsonyi szezon menthette meg a recessziótól Magyarországot. Jóval valószínűbb azonban, hogy az utolsó negyedévben is tovább zsugorodott a gazdaság.
Az elmúlt hetekben jelentős mozgásokat láthattunk a forint piacán, a hazai alapkezelők pedig a folytatást illetően nem éppen optimisták, a korábbi hónaphoz képest érezhetően nőtt a pesszimizmus a profik körében mind a rövid, mind a hosszú távú forintkilátásokat illetően. A kötvényeknél is borúlátóbbak lettek a profik, ami az eszközosztály saját benchmarkhoz képesti súlyozásában is megmutatkozik: a kötvényeknél 40%-os nettó alulsúlyozás figyelhető meg. Ilyen mértékű pesszimizmust tavaly január óta nem láthattunk.
A korábbi hónaphoz képest valamelyest csökkent a hazai részvénypiaci kilátásokkal kapcsolatos optimizmus az alapkezelők körében, mind rövid, mind pedig hosszú távon - derül ki a Portfolio.hu által készített szokásos havi felmérésből. Mindez azonban a részvények saját benchmarkhoz képesti súlyozásában nem érhető tetten: az eszközosztály esetében 33%-os nettó felülsúlyozás figyelhető meg, amire 2008 májusa óta nem volt példa. A 4 blue chip között ezúttal az OTP lett a profik kedvence.
Szó sincs arról, hogy feleződött vagy akár harmadával csökkent volna a magyar bankoknál dolgozók létszáma az elmúlt öt évben. A fiókok számáról ez még kevésbé mondható el, dacára a válságnak és a drasztikus kormányzati intézkedések sorozatának. Tömeges fiókbezárásokra lényegében csak tavaly került sor. A helyzet összességében jobb, mint sokan gondolnák: a létszám 9%-kal, a fiókszám mindössze 4%-kal csökkent 2007 óta a Portfolio.hu által számba vett bankoknál. Az átlag persze nagy szórást takar: a CIB mérete negyedével csökkent, az OTP-é viszont alig változott az elmúlt fél évtizedben. Volt olyan bank is, amelyet dinamikus fiók- és létszámnövelés közben ért a válság. A féket azóta jellemzően mindenki behúzta, és valószínűleg néhány évig még behúzva is tartja.
A kormány nem készít újabb költségvetési kiigazító csomagot, mert megítélése szerint a 2013-as büdzsé még mindig szilárd lábakon áll. Az eddig hangsúlyozott és élesedő negatív kockázatok mellett pozitív kockázatokat is találhatunk az idei költségvetést illetően. Kérdés azonban, hogy november óta miként változott az Európai Bizottság véleménye a magyar költségvetési folyamatokról. Az első bizonyítványt három héten belül már ki is állítja a Bizottság, miután február 22-én Magyarországgal kapcsolatban nemcsak növekedési prognózist, hanem fontos értékelést is megfogalmaz. Ezzel pedig kezdetét veszi a Magyarország ellen folyó túlzott deficit eljárás újabb felvonása. A kormány nagyon bízik abban, hogy tavasszal végre lezárul a történet, ám könnyen lehet, hogy ez csak hiú ábránd.
A kormányfő tegnap bejelentette, hogy a kormány megvásárolta az E.ON gázüzletágát, tehát az E.ON Földgáz Trade (EFT) és az E.ON Földgáz Storage (EFS) vállalatokat. A pontos vételár még ismeretlen, de egy lapértesülése szerint az MVM 875 millió eurós keretet kapott az eszközök megvételére.
A kormányfő péntek reggel a Kossuth Rádióban ezzel szemben már úgy fogalmazott, hogy a szerződést még nem írták alá, azonban minden megállapodás megszületett a tranzakciót illetően, csak technikai részletek maradtak hátra. Hozzátette, a sajtóban keringő 800 millió euró körüli vételár "nem irreális".
Haldokló lakossági hitelezés, csökkenő kamatszint, mérsékelt betétkivonás - az év egészéhez hasonlóan 2012 decemberét is ez jellemezte a magyar bankszektorban. A bankok jelzáloghitel-kihelyezése tavaly mindössze 8%-a (!) volt a 2008-as csúcsnak. Az alapkamat csökkenése ugyan átgyűrűzött a hitelpiacra, a hitelezés volumenére azonban egyelőre nem hatott érzékelhető mértékben sem a lakosságnál, sem a vállalatoknál. A január 1-jén bevezetett tranzakciós illeték a jelek szerint negatívan hatott a vállalatok devizabetét-állományára, de drámai betétkivonás egyelőre nem következett be miatta.
Az abszolút hozamú alapok voltak 2012 slágerei, a szektor éllovasává váló OTP Supra egy éve még 6 milliárd forintot kezelt, míg most közel 40 milliárd forintot. Az elmúlt évek legjobb befektetéseinek a kötvények számítottak, tavaly például a régiós devizás szuverén kötvények alapozták meg a 30%-os teljesítményt - mondta el Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója, aki egyben az alap portfólió-menedzsere is. A szakember szerint a devizás kötvényekben van még potenciál, viszont a forintos kötvényekbe a magas kockázatok miatt nem fektetne be egyelőre. Különösen problémás a hazai vállalati forintkötvények piaca, amely drasztikus átalakuláson megy keresztül. A szakember alapvetően optimista a részvénypiacokat illetően, a fejlett piacokon a magas osztalékot biztosító részvényeket venné, míg a feltörekvő piacokon a kedvence Oroszország.
Az OTP három év kihagyás után 2011-ben ismét fizetett osztalékot, és bár az elmúlt két évi kifizetés inkább csak jelzésértékű volt, egyes elemzők várakozásai alapján a következő években akár komoly osztalékhozamot is nyújthatnak az OTP papírjai. Amennyiben teljesülnek a legoptimistább várakozások, az OTP részvényei a jelenlegi árfolyammal kalkulálva akár 7-8 százalékos osztalékhozamot nyújthatnak, ezzel pedig már a hagyományosan osztalékpapírnak tekintett közműcégek részvényeivel is versenyre kelhetnek. Az alábbiakban megvizsgáltuk, hogy mekkora osztalékra számíthatnak idén és a következő években az OTP részvényesei.
Korábbi cikkünkben részletesen is beszámoltunk az E-Starnál az egyes érdekcsoportok lehetséges motivációiról, most pedig azt néztük meg, hogy ezek, valamint a rendelkezésre álló legfrissebb információk alapján milyen forgatókönyvek képzelhetők el a történetben.
Az általunk azonosított főbb szcenáriók:
1. Felszámolás;
2. Menedzsment szavazati többség, tőkeemelés nélkül;
3. Menedzsment szavazati többség zártkörű tőkeemeléssel;
4. Hitelezői szavazati többség tőkemeléssel;
Bár a folytatást illetően továbbra is nagy a bizonytalanság, meglátásunk szerint jelenleg egy olyan végkimenetel tűnik a legvalószínűbbnek, melyben a kötvényesek nyomására jelentős mértékű tőkeemelés történik, ami pedig komoly hígító hatással lesz a meglévő részvényesi struktúrára. A papírok mozgását elnézve azonban a piac nem ezt a szcenáriót árazza, az árfolyam napok óta limittel emelkedik, a legutóbbi mélypont óta duplázódni tudott. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy amennyiben a menedzsment szavazati többséget szerezne, meglátásunk szerint megemelkedne a fenti 3. szcenárió valószínűsége, melyben egy Soós Csaba általi, 5 millió darabos zártkörű tőkeemelés is könnyen elképzelhető.
Valóban félmillió magyar hagyta el az országot, hogy máshol dolgozzon? Mi történt az elmúlt években a kivándorlás terén? Ezekre a kérdésekre keressük a választ alábbi cikkünkben. Az adatok azt mutatják, a fő célpontok irányába valóban megemelkedett a kivándorlás, de a félmilliós szám soknak tűnik. A kivándorlás megugrásával nem vagyunk egyedül, egyes országokból arányaiban is jóval magasabb kivándorlás indult meg, s néhol tényleg igazi "exodus"-ról beszélhetünk. Csalóka azonban önmagában a kivándorlást nézni.
A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény hatályba lépésével átlagosan mintegy 300 - 350 Ft-tal több díjlevonással szembesülhetünk januári bankszámlakivonatunkon, ami azt jelenti, hogy éves szinten kb. 4 000 Ft-tal kerülhet többe a bankkártya-használat és a számlafenntartás, az idén januártól, vagy - más bankoknál - februártól hatályos lakossági kondíciós listák alapján. Az év eleji átárazások komoly átrendeződéseket okoztak a bankszámlák piacán, köztük is a kiemelt jövedelmű, aktívan tranzaktáló ügyfelek számára kínált csomagok drágultak jelentősen. Egy-két bank kivételével a kártyás vásárlás továbbra is díjmentes, bár ez többségében már csak akcióként van meghirdetve. Ezzel párhuzamosan, az alapkamat csökkenésével, a fél évvel ezelőtti feltételekhez képest 1 - 1,4 százalékponttal kevesebb hozamot érhetünk el megtakarításainkon.
Állami konkurenciát támasztana a betétgyűjtés területén a bankoknak a kormány. Egy hétfőn közzétett kormányhatározat ugyanis lehetővé tenné a Magyar Államkincstár számára a betétgyűjtést. Hogy egy "alternatív bankrendszer" létrehozásának egyik első lépéséről, a lakossági forrásgyűjtés népszerűségének meglovagolásáról, vagy egyszerű költségtakarékossági intézkedésről van-e szó, egyelőre talány. A legvalószínűbb motivációnak mégis az állami készpénzforgalom stabilabbá tétele, és nem a bankszektor meggyengítése tűnik. "Mellékhatásként" azonban komoly pénzügyi stabilitási kérdéseket is felvet a kormány szándéka, hiszen a lakossági betétállomány a bankrendszer stabilitásának egyik sarokköve. Az erősödő kiszorító hatás tovább ronthatja a gazdaság hitelellátottságát.
A magyar mezőgazdaságban a demográfiai problémák egyre nagyobb méreteket öltenek. Az elöregedés azonban csak egy az ágazat számtalan gondja közül. Arról, hogy mi vár a termőföldpiacra az új földtörvény elfogadása után, miért felesleges az alapvető élelmiszerek áfáját csökkenteni, kik kötötték az elhíresült zsebszerződéseket, és, hogy mi hiányzik leginkább a hazai mezőgazdaságból, az Agrya (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége) ügyvezető elnökével, Mikula Lajossal beszélgettünk. Mikula hangsúlyozza, bár léteznek mindenféle méretgazdaságossági kimutatások és jövedelmezőségi adatok, a mezőgazdaság egyszerűen nem közgazdasági kérdés.
Izgalmas hetek és hónapok várnak a második hivatali idejét a napokban megkezdő Barack Obamára. December 31-én megszületett ugyan a várva-várt megállapodás republikánusok és a demokraták között, ettől azonban az Egyesült Államok problémái nem oldódtak meg, kezdve az adósságplafontól egészen a magas munkanélküliségig és a vállalatok alacsony munkahelyteremtő képességéig.
Soha véget nem érő történetnek tűnik a Magyarországra megálmodott kaszinóváros, az Eurovegas. A projekt beindulásának tervei ugyan már 2004 óta keringenek a sajtóban, érdemi lépésnek nevezhető előrehaladás azonban csak az elmúlt időszakban kezd látszódni. Az első ütemben is már 415 millió eurót igénylő beruházás körül sűrűsödnek az események és a legutolsó hírek szerint 2014 tavaszán átadásra kerül sor. Hogyan jutottunk a termőföldtől az élményvárosig? A bezenyei megaprojekt története.
A devizahitelesek döntő többsége egyelőre alacsonyabb törlesztőrészletet fizetett eddig, mintha ugyanazt az összeget ugyanakkor, piaci alapú forinthitel formájában vette volna fel - derült ki múlt heti cikkünkből. Érdemes azonban továbbgondolni mindezt: mi történik, ha a devizaárfolyamok és a kamatok a jelenlegihez hasonló szinten maradnak? Vajon még mindig a devizahitelek bizonyulnak nyerőnek? Egy átlagos devizahitel esetében nemleges a válasz. Sőt, a 2008 nyarán felvett frankhitelek egy része esetében már most jobban állnak a forinthitelek az eddigi törlesztőrészlet alapján, az átlagos frankhitelek esetében pedig három-négy év múlva következhet ez be. Az árfolyamgát árnyalja a képet, hisz várhatóan több százezer forintot hagy a devizahitelek zsebében, de nem tünteti el a frankhiteleknek a teljes futamidő során felgyülemlő hátrányát.
Közzétette az E-Star a közelgő egyezségi tárgyalásra vonatkozóan a hiteltörlesztésekre vonatkozó javaslatát, mely igen komoly veszteséget róna a kötvényesekre: a nettó jelenérték alapján a követelés névértékének mindössze 17%-át kapnák meg. Ebbe csak akkor tudja a kötvényeseket belekényszeríteni, ha a tárgyalásokon ő diktál, vagyis ha szavazati többséget szerez. Ennek a forgatókönyvnek az esélye az ESCO-kötvények eladása révén megnőtt, az E-Starnak ugyanis számításaink szerint nem kellene már sok szavazat a többség megszerzéséhez. Emiatt a kötvényeseknek igen fontos, hogy az összesítésnél minél kevesebb legyen az olyan követelés, mely nem lett beregisztrálva.
A folytatás tehát kétesélyes:
1., ha a menedzsment kerül szavazati többségbe, nem lesz tőkeemelés, ekkor a részvények becsült fair értéke jóval a jelenlegi árfolyam felett lenne;
2., ellenkező esetben viszont akár 50 millió új részvény kibocsátására is sor kerülhet, ami alap szcenáriónkban a jelenleginél valamivel alacsonyabb, 100 forint körüli becsült részvényértéket ad.
Lassan két év telt el a kormány nagyszabású reformprogramjának, a Széll Kálmán Tervnek a bemutatása óta és a friss 2012-es költségvetési adatok fényében már megítélhetjük, hogyan tudta teljesíteni fontos vállalásait. Megközelítő számításaink szerint a tervezett 550 milliárd forintos megtakarításból 350 milliárd forint megvalósult a tavalyi büdzsében, vagyis az eredeti célok közel kétharmada teljesült. Bár az elcsúszás nem drámai méretű, részben ez is magyarázatot ad arra, hogy a későbbiekben miért kellett még további 5 intézkedéssorozatról döntenie a kormánynak a 2012-es költségvetést illetően.
A hazai KKV-k magasabb energiaárak mellett kénytelenek működni, mint a legtöbb régiós ország vállalatai. A földgáz esetében különösen rosszul áll hazánk, de az áram tekintetében is csak a szlovák cégek működnek nehezebb környezetben - olvasható ki az Eurostat adataiból.
A bizalmi vagyonkezelési (BVK) struktúrák az elmúlt években egyre hangsúlyosabb szereplőivé váltak a vagyontervezésnek... 
Van, amikor az osztalék hiánya érthető, de van, amikor a vállalat cserben hagyja a kisbefektetőket. Az idei osztalékszezonban... 
Trump és a Kongresszus visszavonná a Biden-korszak energiahatékonysági előírásait, ezzel új pályára állítva...
Az Iphone több mint 750 közvetlen beszállító közreműködésével készül, összesen 15 országban. Vissza lehet csinálni...
2025 tavaszán a magyar kormány gyökeresen átalakította a vissza nem térítendő beruházási támogatások rendszerét....
A múlt héten Isztanbulban voltunk, egyik este el kellett mennem egy messze lévő boltba, vittem a telefonom, hogy visszataláljak...
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
Távozik a guru a Berkshire Hathaway éléről.
