Elemzés

Matolcsyék megvizsgálják az új eszközöket

Délután hallgatta meg a parlament gazdasági bizottsága a jegybank új jelöltjeit. Matolcsy György jegybankelnök-jelölt beszédében hangsúlyozta a jegybank törvényben rögzített feladatait. Így az árstabilitás, a pénzügyi stabilitás és a kormány gazdaságpolitikájának támogatása fontos. Személyes gondolatait négy pontban foglalta össze a monetáris politikáról. Ezek szerint nem szereti a devizahitel intézményét, az infláció ellensége, és ellenfele a liberális felelőtlen monetáris politikának. Nem híve a bezárkózó jegybanknak sem. Balog Ádám egy percben elintézte bemutatkozását. Kérdésre válaszolva Matolcsy azt mondta, hogy megvizsgálják a gazdasági növekedést segítő monetáris politikai eszközöket. A meghallgatásuk után a bizottság megszavazta a két jelöltet.

Fontosabb részletek

• Fél 8-tól adott interjút a közrádiónak a miniszterelnök, ahol bejelentette, hogy Matolcsy György lesz az új MNB-elnök
• Balog Ádám jelenlegi adóügyekért felelõs helyettes államtitkár lesz a harmadik alelnök
• Matolcsy György helyét Varga Mihály veszi át a Nemzetgazdasági Minisztérium élén
• Ezzel eldõlt, hogy kilenc tagú lesz a monetáris tanács. Vagyis a következõ hetekben, hónapokban Matolcsy és Balog mellett még 3 további jegybankárt kell megnevezni

Varga nyugtat: korai temetni az idei költségvetést

A jegybank elnökjelöltjének és alelnökjelöltjének meghallgatása és megszavazása után Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelölt meghallgatása következik a parlament gazdasági bizottságának pénteki ülésén. A jelölt az adósság csökkentése és a foglalkoztatás növelésének céljai mellett a gazdasági növekedés beindítását nevezte fontosnak. Szerinte korai még temetni az idei költségvetést, érdemes az első negyedév számait megvárni. A bizottság alkalmasnak találta a miniszterjelöltet a posztra.

Fontosabb részletek

• Varga Mihály bizottsági meghallgatásán fontosnak nevezte a gazdasági növekedés támogatását
• Megállapodásra törekednek a bankokkal a hitelezés növelése érdekében, ez már tavasszal létrejöhet
• Sajnálja, hogy nem sikerült megállapodni egy biztonsági hálóról az IMF-fel
• A költségvetés megítéléséhez szerinte érdemes megvárni az elsõ negyedév adatait

Ezért tart a piac Matolcsytól

Van oka kételkednie a piacnak Matolcsy György napokban mutatott pártforduló monetáris politikáját illetően. Míg a legutóbb a jegybank elsődleges céljának az árstabilitást nevezte, illetve azt megelőzően tagadta, hogy unkonvencionális eszközökre volna szükség, minden korábbi jel ennek az ellenkezőjére utalt. Jelentős kockázatokkal járhat a korábban felmerült unkonvencionális jegybanki eszközök használata, mint például a kéthetes kötvény befogadásának a korlátozása, a kettős kamatrendszer kialakítása vagy a devizatartalékok csökkentése. De az unkonvencionális eszközökkel nem számolva, általánosan is bizonytalanságok merülhetnek fel Matolcsy monetáris politikai szándékaival kapcsolatban.

Megdőlt a rekord, de aggódnak a gazdagok bankárai

Hét éve készíti el a Portfolio.hu Privát Banki Felmérését, először fordult elő, hogy az ügyfelek vagyona megközelítette a 2400 milliárd forintot. Egyetlen év alatt 170 milliárd forinttal nőtt a vagyon, ennek a nagyobb része (135 milliárd) a második félévben jött össze. A szektorban egyre nehezebb organikus növekedési lehetőséget találni, most is a befektetéseken elért hozamok alapozták meg a jó teljesítményt. Az élbolyban nem történt változás, még mindig az OTP, a Raiffeisen és az MKB a legnagyobb szolgáltató, azonban a BNP Paribas akvizíciójával az Erste az ötödik helyre lépett előre. A kilátások nem túl jók, a bankárok szerint a következő három évben 4-8 százalék között bővülhet a vagyon, ami összhangban van a borús gazdasági kilátásokkal. A legnagyobb kockázatnak a szereplők a jegybanki vezetőváltást tartják, egy esetleges bizalomvesztés ugyanis tőkekiáramláshoz vezethetne.

Újra nagy mozgás jöhet a forint piacán

Bár a piaci szereplők jelentős esélyt adnak annak, hogy a nyilatkozataival többször is forintgyengülést kiváltó Matolcsy György lesz a jegybank új elnöke, mégsem építettek fel érdemi forintellenes pozíciókat eddig - derül ki a Magyar Nemzeti Bank kedd este közzétett ábrakészletéből. Ezt egy a piaci folyamatokra jól rálátó külföldi forrás is megerősítette a Portfolio.hu-nak. A forintgyengülésre vonatkozó várakozások intenzitását tükröző mutató az utóbbi négy évben nem tapasztalt alacsony szintre süllyedt, azaz összességében nagy nyugalommal készül a piac a holnapi jegybankelnöki parlamenti meghallgatásra. Éppen ezek azok a tényezők, amelyek növelik egy jelentős forintárfolyam kilengés esélyét.

Kit érdekelnek a Magyar Telekom számai? Mennyi lesz az osztalék?

Joggal tehetik fel a befektetők a címben szereplő kérdéseket, hiszen az utóbbi hetekben csak egy dolog foglalkoztatta az MTel jelenlegi és potenciális tulajdonosait: odaadja-e nekik a menedzsment a részvényenkénti 50 forintos osztalékot. Ennek eldöntéséhez azonban igenis érdemes átnézni a tavalyi számokat. Ami pozitívum, hogy tavaly több mint 61 milliárd forintos, vagyis részvényenként közel 59 forintnyi szabad cash-flow-t termelt a cég, az eladósodottság pedig 34 százalék közelébe csökkent, az árbevétel emelkedett, és úgy tűnik, hogy a működési költségeket sikerül kordában tartani. Negatívan hatnak viszont a különadók, és a végkielégítésekkel kapcsolatban is komoly költségek merülnek fel, a működési környezet romlik, a szabályozói környezet szigorodik. Nagy dilemma előtt áll a menedzsment, kíváncsian várjuk az igazgatóság mai döntését az osztalékot illetően.

A gyorsjelentés főbb pontjai a következők:
-árbevétel szinten jobb, operatív szinten gyengébb számok
-a különadók és az elbocsátások költsége terhelte az eredményt
-az energia kiskereskedelem és az IT felfutása húzza az árbevételt
-veszteséges lett a társaság a tavalyi negyedik negyedévben
-a menedzsment várakozásai szerint rövid távon a piaci környezet kihívásai - a változatlanul erős verseny és a háztartások elkölthető jövedelmének korlátozott szintje - nem enyhülnek
-2013-as terv: a bevételek legfeljebb 3%-kal, a jelentett EBITDA 4-7%-os mértékben fog csökkeni, a CAPEX (a spektrum-akvizícióra fordított költségek nélkül) pedig körülbelül 5%-kal mérséklődik.

Ilyen volt Simor András jegybankelnöknek

Jövő héttől már nem Simor Andrásnak hívják a jegybank elnökét, és ilyenkor elkerülhetetlenül beköszönt az értékelések időszaka. Így volt ez hat éve is, és akkor is vállaltuk, hogy egy ilyen összegzés szükségképpen szelektív és szubjektív. Arra azonban most is kísérletet teszünk, hogy az értékelés során a "slágeresebb" politikai témák helyett a maradandó, hosszabb távon is fontos történéseket vegyük sorra. Milyen is volt tehát Simor András szakmai teljesítménye?

Magyar modell a biztosítási piacon - Kit tiltanának be valójában?

Tényleg nem érdemes unit-linked életbiztosítást kötni? Miért akarja betiltatni a PSZÁF az MLM-et, és mit ért valójában ez alatt? Miért lenne baj a kötelező biztosításoknál a bonus-malus rendszer eltörlése? Hogy áll az új közvetítői szabályozás? Többek között ezekről kérdeztük Banyár Józsefet, a PSZÁF elnöki főtanácsadóját, aki véleményét március 21-én a Portfolio.hu Biztosítási Konferenciájának hallgatóságával is megosztja.

Ma felfedheti lapjait az Apple

Ismét a fókuszba kerülhet az Apple osztalékpolitikája, a társaság ugyanis ma tartja éves rendes közgyűlését, amelyen minden bizonnyal szó esik arról is, hogy mihez kezd halmozódó készpénzállományával. A legnagyobb technológiai vállalatok közül szinte mindegyik fizet kisebb-nagyobb mértékű osztalékot, de a Microsoft például 2004-ben egy egyszeri, 32 milliárd dolláros extra osztalék kifizetéséről is döntött, amikor hasonló helyzetben volt, mint most az Apple. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy mi történt a technológia szektor nagyjaival azt követően, hogy osztalékot kezdtek fizetni és hogy mire számíthatunk az Apple-től.

Magyar bankok: itt a feketeleves

Az elmúlt tíz év során csak kétszer szenvedett el százmilliárd forintnál is nagyobb veszteséget a magyar bankszektor: a válság kezdetén és a végtörlesztés idején egy-egy negyedév erejéig. Ezúttal harmadik alkalommal, látszólag egyedi sokkhatás nélkül történt meg ez. A 150 milliárd forintos negyedéves veszteség és a rekordnak számító hitelezési veszteség ellenére a bankok tőkemegfelelése a csúcson van (15,7%). Ez nemcsak az anyabanki tőkeemelésekkel, de a hitelállomány 2012 egészében végbement 16%-os csökkenésével is magyarázható. A bankok igyekeznek egyre inkább a belföldi betéti forrásokra támaszkodni, ám ez egyelőre csak a külföldi források kivonásában nyilvánul meg. A tőkeáttétel csökkentése rohamtempóban halad - derül ki a PSZÁF által közzétett friss adatokból.

Csalódást keltő számok a MOL-tól

Év/év alapon rendre csökkenésről számolt be a MOL a fontosabb profit sorokon ma hajnalban közzétett negyedéves gyorsjelentésében, ezzel pedig az elemzői várakozásokat is alulteljesítette, az egyszeri tételektől és készletátértékelési hatástól megtisztított üzemi eredmény 20%-kal maradt el az elemzők által várttól.

A gyorsjelentés főbb pontjai:

- az egyes üzletágak a downstream kivételével gyengén teljesítettek;
- az utóbbinál a tragikusnak számító bázisidőszak után javuló eredményesség volt megfigyelhető, a CCS EBIT az INA-val együtt is pozitív volt;
- a vegyipar továbbra is veszteséges, bár ennek mértéke jelentősebb mértékben csökkent a bázishoz képest;
- az upstream eredményeire a csökkenő kitermelés nyomta rá a bélyegét;
- a Gáz szegmens esetében az FGSZ romló teljesítménye és a horvátországi gázkereskedelmi tevékenységen elszenvedett veszteségek hatottak negatívan;
- az eladósodottság enyhén emelkedett;
- a legfrissebb kutatási jelentés szerint az idei évben a szénhidrogén kitermelés tovább csökkenhet;
- a kurdisztáni prognosztikus földtani vagyonra vonatkozóan új becslést nem közölt a MOL, ez legkorábban az év vége felé történhet meg.

A társaság által közzétett eredmények fényében negatív árfolyam reakcióra számítunk a mai kereskedésben. Bár a részvények számára az értékeltség sem szolgálhat katalizátorként, közép távon az árfolyamnak kedvezhet, ha további pozitív hírek érkeznek majd a befektetők által kiemelten figyelt kurdisztáni régióból.

Két megye elsüllyedt, Kecskemét kilőtt

Még nem tért teljesen magához az ipar a válság óta Magyarországon, sőt, a tavaly recesszióval újra távolabb került a 2007-es termelési szinttől. Eközben óriási változások játszódnak le a szektorban: egyes ágazatok kilőttek, mások hatalmasat zuhantak. Mindez az ipar földrajzi szerkezetére is kihat, korábbi sikerrégiókban a termelés a kétharmadát sem éri el a válság előtti szintnek.

Egy kis ország miatt tör ki újra az euróválság?

Pont mikor már a befektetői hangulat lenyugodni látszott, és újra bíztatóvá kezdett válni az eurózóna jövője, egy újabb fenyegető veszélyre hívják fel a figyelmet a Morgan Stanley elemzői. Ciprus várhatóan egy 10-15 milliárd eurós mentőcsomagra szorul, hogy újratőkésíthesse bankjait, ezzel pedig GDP arányosan 140% fölé emelkedik 2015-re államadóssága. Ez fenntarthatatlan pályát jelent, ami újra próbára teheti a görög tűzfalat. Adósságátstrukturálás azonban a tovább fertőzéstől való félelem miatt mégsem valószínű. A rendszerszintű kockázat fényében, inkább egy (esetlegesen gáztartalékokkal fedezett) mentőcsomag várhat Ciprusra.

Brüsszel szerint tavasszal akár lekerülhetünk a szégyenpadról

Az Európai Bizottság péntek délelőtt megjelent téli előrejelzése szerint Magyarország költségvetési hiánya idén 3,4% százalékon fog alakulni, és jövőre sem csökken a 3%-os elvárt szint alá, szintén 3,4% lehet. Mindez azt vetíti előre, hogy a kormány ismét kiigazítási kényszerhelyzetbe került. Várhatóan az áprilisi konvergencia programban lépni is fog a kormány, ha azt akarja, hogy Brüsszel már a következő értékeléskor (májusi prognózisában) 3% alatti deficitet lásson. Csak így lehet esély ugyanis idén nyáron kikerülni a túlzott deficit eljárás hatálya alól. Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa a brüsszeli sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Magyarország is egyike annak a hat tagállamnak, amelyek esetében tavasszal szóba kerülhet a túlzott deficit eljárás megszüntetése, de ehhez strukturális intézkedéseket vár a magyar kormánytól.

A Bizottság prognózisa szerint a magyar gazdaság idén is recessziót fog elszenvedni, míg közben az adósság mérsékelten csökkenhet. A Nemzetgazdasági Minisztérium a számokra reagálva azt közölte, hogy hibás a Bizottság előrejelzése és a tárca hangsúlyozza: mivel a kormány továbbra is közel 1%-os pozitív növekedést vár, ezért a hiány bőven 3% alatt lesz.

Milyen utat választ Olaszország? - A napokban eldől

Kulcsfontosságú választásokra készül az eurózóna harmadik legnagyobb, súlyos gazdasági válsággal küzdő országa, hiszen az ottani eredmény az eurózóna adósságválságának egy nyugodtabb és egy feszültebb periódusát is elhozhatja. A vasárnapi és hétfői kétnapos olaszországi voksolás ugyanis lényegében az Európa-párti balközép erők, illetve a kampányban nyíltan Európa-ellenes Berlusconi-erők között dőlhet el. Akárki is ragadja magához a kormányrudat, nem lesz könnyű dolga, hiszen az ország recesszióval, emelkedő munkanélküliséggel és hatalmas államadóssággal küzd. Éppen a gazdasági nehézségek miatt volt zene sok olasz füle számára a populista ígéretekkel tarkított választási kampány, amelyek egy része a Mario Monti válságkezelő kormánya által végrehajtott reformok egy részének visszafordítását célozza. Befektetői szempontból éppen az lesz lényeges, hogy akár egyedül, akár koalíció segítségével olyan erő jut-e most hatalomra, amely a megkezdett - reformokkal kikövezett - úton halad tovább, vagy a gazdasági nehézségek miatt felülkerekednek a populista, az eurózónából való kilépést is felvető erők.

Súlyos tízmilliárdok tűntek el a magyar biztosítóktól

Csak szenvedett tavaly a magyar biztosítási piac: 53 milliárd forinttal, vagyis 6,5%-kal esett 2012-ben a hazai biztosítók összesített díjbevétele. A piac teljes, 768 milliárd forintos díjbevétele reálértéken nagyjából a 2001-es szintnek felel meg. Az élet- és a nem-életbiztosítási szegmens egyaránt zsugorodott az év során: előbbi 9%-kal, utóbbi 3%-kal. A tíz legnagyobb biztosító közül a Posta, az Union és az Uniqa biztosítók értek el növekedést, a legrosszabbul pedig a K&H, az ING és a CIG Pannónia teljesített. A Mabisz által csütörtökön közzétett adatokból a fentiek mellett sok más érdekességre is fény derül.

Dúl a bankkártyacsata - Súlyos érdekek a háttérben

Év elején nagy port kavar a hír, miszerint a Visa kivonulna a magyar piacról, ugyanis a kártyatársaság számára kritikus piaci helyzet alakult ki az interchange díjak közötti jelentős eltérés miatt. A Gazdasági Versenyhivatal ez ügyben tavaly augusztusban indított eljárása még nem zárult le. "Megcsontosodott" érdekek és a lassú hatósági intézkedés, valamint a Visa egyesületi működési formájából fakadó okok miatt nem történt változás azóta sem. A kérdés az, hogy végleg megpecsételődött-e a Visa sorsa, és csak egyetlen jelentős szereplő marad-e majd az ország fizetési kártya üzletágában.

Meglepetésre készül a Magyar Telekom?

Az elmúlt hónapokban "divat" lett az osztalékvágás az európai távközlési szektorban. A romló működési és szabályozói környezet miatt a Magyar Telekom is osztalékcsökkentésre kényszerülhet, és akár már a jövő heti gyorsjelentés alkalmával az elmúlt években fizetettnél alacsonyabb osztalékról dönthet. A befektetők és az elemzők egy része már elkezdte beárazni az esetleges vágást, kérdés, mekkora negatív meglepetést okozna, ha a társaság nem 50, hanem csupán 40 vagy 45 forintot fizetne részvényenként a tavalyi eredmény után.

Kiszámíthatatlanság mellett ne dédelgessünk nagy álmokat!

Londonból világosan látszik, hogy Magyarország lekerült a régiós stratégiai befektetők térképéről. Az általános tendenciák lehangolóak, még akkor is, ha vannak egyes szektorok, amelyek prosperálnak és attraktívak. A legnagyobb probléma, hogy a befektetők már nem kezelik egy térségként a régiónkat, a fundamentális különbségek ellenünk szólnak, nem csoda, hogy erőteljesen visszaesett a cégfelvásárlási aktivitás az országban. Kormos Miklós, a Deutsche Bank kelet-európai vállalatfinanszírozási részlegének vezetője szerint csak úgy lehet visszaépíteni az ország tőkevonzó képességét, ha a makrogazdasági környezet mellett a szabályozási és jogi környezet is stabil. Komoly problémát jelent ennek fényében, hogy nincs egy kőbe vésett stratégiai cél, amit el akarnánk érni, így az ország csak sodródik az árral.

Veszélyben a devizahitelesek: már nem csak a lakás forog kockán

Hiába törlesztettem milliókat, nagyobb a tartozásom, mint amennyit a lakásom ér - hallani sokaktól. A probléma elsősorban azokat érinti, akik devizahitelt vettek fel, most pedig a forint gyengülése és a lakás értékének csökkenése egyszerre sújtja őket. Esetükben különösen veszélyes lehet, ha nem törlesztik tovább hitelüket, hiszen nem elég, hogy elveszíthetik lakásukat, még ezután is jelentős összegre lesz jogosult a bank. Még ha jól törlesztenek is, nagyon nehezen vagy komoly veszteségek árán tudnak csak megszabadulni lakásuktól. Az MNB friss adatai azt mutatják, hogy a deviza lakáshitellel rendelkezők esetében különösen nagy a probléma: 57%-uk esetében magasabb az aktuális tartozás, mint a lakás forgalmi értékének 90%-a.