Elemzés

Itt az újabb áresés - Melyik biztosító lett az autósok kedvence?

További 10-15%-kal estek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak a legutóbbi, 2012 végi kampány során. Egy átlagos autós így 11 ezer forintért kötötte meg új biztosítását a Portfolio.hu által megkérdezett alkuszok körében. A kampányt a K&H, a Genertel és a Wáberer Hungária nyerte meg az ő adataik alapján. A kgfb-piac új szabályozása azonban tovább csökkentette a kampány jelentőségét.

Már látszik a következő szakadék - Mikor lép a kormány?

Az idei év sem lesz mentes a nagyszabású költségvetési bejelentésektől. Alig kezdődött el ugyanis az újesztendő, még inkább nyilvánvalóvá váltak azok a 2013-as költségvetésre leselkedő kockázatok, melyekre már tavaly felhívtuk a figyelmet. Emellett a kormány már az év elején osztogatásba kezdett. Számításaink szerint ezek a fejlemények akár 260 milliárd forintos elcsúszást is okozhatnak az idei büdzsében (nem beszélve a többi potenciális veszélyről). Az államháztartási folyamatokat az Európai Bizottság is árgus szemekkel figyeli majd, ezért a túlzott deficit eljárás miatt tavasszal újabb intézkedésekre kényszerülhet a kormány.

"Orbán és Simor közös fényképezkedése jelezte a bajt"

A magyar államcsőd esélyét nem lehetett kizárni tavaly év elején, befektetői szempontból igen feszült helyzet alakult ki, ennek kezelése pedig még a profi befektetőket is komoly kihívások elé állította, mondta el a Portfolio.hu-nak Szabó László, a Concorde Alapkezelő elnöke. A helyzet azonban azóta valamelyest stabilizálódott, a nemzetközi tőkepiaci hangulat pedig kifejezetten jó, így akár újabb részvénypiaci csúcsokat is láthatunk idén, véli az elismert befektető, aki a tőkepiacok szempontjából a legnagyobb kockázatot abban látja, ha a politikusok megegyezést kereső szándékában változás következik be, és a fontosabb globális témákkal, az eurózóna egyben tartásával, vagy az amerikai költségvetés helyzetének stabilizálásával kapcsolatban többé már nem törekednének kompromisszumokra.

Léphetnek még át százezrek a két új adóba?

A január 15-i határidőig csak 60 ezren léptek át a katába és a kivába, a mikro- és kisvállalkozásoknak szánt két új kedvezményes adónembe, de a Nemzetgazdasági Minisztérium többszázezer átjelentkezőt vár hosszabb távon. Több olyan tényező is van, ami miatt a cégek hezitálhattak, és a gyakorlati tapasztalatokra várnak, az átlépések száma azonban leginkább a szűkös gondolkodási idő miatt maradhatott el a várttól. A korábbi hasonló adónemeket (pl. eva) is fokozatos felfutás jellemezte. Néhány fontos mérlegelési szempontot felsorolunk az alábbiakban.

Ki legyen a jegybankelnök? - Szavazz!

Közeleg a jegybankelnök-váltás napja, de egyelőre a politika nem nevezett meg hivatalos jelöltet, csupán híresztelésekből sejthetjük az esélyesek körét. A piaci szereplők körében a múlt év végén végzett felmérésünkből kiderült, hogy a befektetők "politikus jegybankelnökre" számítanak - bár nem ilyet szeretnének. Az alábbiakban az olvasók véleményét kérjük ki: Te kit tennél meg jegybankelnöknek? Ha tetszik a jelölt, adj maximális pontszámot, ha nem, adj egyest!

Devizahitelesek: a forinthitel tényleg jobb lett volna?

Az elmúlt hónapok devizahiteles mentőcsomagjai és bírósági perei nyomán megint előkerült: jobb lett volna inkább forintban eladósodnia a sok százezer devizahitelesnek. Ismét megvizsgáltuk ezért a kérdést pusztán a törlesztőrészletek szempontjából. Számításaink eredményeként az alábbiakra jutottunk:

- egy átlagos devizahitel minden időszakban jobb döntésnek bizonyult, mint egy akkori piaci kamatozású forinthitel
- a devizahitelesek közül általában a jen- és euróhitelesek fizették ki eddig a legkisebb törlesztőrészletet, most az euróhitelesek állnak a legjobban
- jelenleg a frankhitelesek törlesztőrészlete a legmagasabb, de visszatekintve még így is kevesebbet fizettek a forinthiteleseknél.

Nagy dobás lenne a Magyar Telekomnak az e-útdíj projekt

Egyre inkább úgy tűnik, hogy az e-útdíj tenderen győztes Getronics különböző okokból "kihátrál" a projektből, ami megnyithatja az utat a tenderen szintén érvényes ajánlatot tevő T-Systems Magyarország előtt. A projekt érezhető árbevételt és akár profitot is hozhat a vállalatnak, ezen keresztül pedig komoly referenciát is szerezhet a társaság, amely a környező országok hasonló útdíj-rendszereinek kiépítésénél jelenthet előnyt.

Erőműbezárások Magyarországon: mi lesz velünk a jövőben?

Az elmúlt években az új erőművi kapacitások üzembe állítása mellett többször lehetett erőműbezárásokról is hallani, ami részint az eszközpark természetes elöregedésére, részint pedig a válságból fakadó piaci körülményekre vezethető vissza. A jelenlegi gazdasági-piaci körülmények mellett nem várhatók nagyerőművi beruházások Magyarországon, amiből fakadóan az import növekedésére lehet számítani.

Az internet királya lehet a Facebook?

Bemutatta új keresőjét a Facebook tegnap a nagy várakozásokkal övezett sajtóeseményén, amivel megteremti a "közösségi keresés" fogalmát. A "Graph Search"-nek nevezett szolgáltatás nem jelent közvetlen versenytársat a Google-nek az internetes keresések terén, hiszen csak a hálózatán belül keres, azon adatok között, amelyeket a felhasználók megosztanak egymással. Viszont az internetes hirdetési piacból újabb részt hasíthat ki, ha a felhasználók több időt töltenek majd a Facebook oldalain. A Facebook árfolyama eséssel zárt tegnap, úgy tűnik, hogy a befektetőket nem nyűgözte le az új kereső. De lehet, hogy inkább azt hiányolták, hogy nem világos egyelőre a szolgáltatás bevételtermelő-képessége. Az elemzői vélemények vegyesek, van, aki szerint a Facebook ezzel megtalálta a "Szent Grált" és a Google mellett az internet másik királyává válhat.

Mesés hozamok a származtatott alapoknál

A legnagyobb népszerűségnek az utóbbi egy évben is az abszolút hozamú alapok örvendtek a magyar piacon, közel 50 milliárd forint érkezett az alapokba 2012 folyamán, miközben már 200 milliárd forint felett találtható az összesített vagyon. A pénz- és tőkepiacok az év során meggyőző teljesítményt hoztak, ezért nem érhet minket különös meglepetésként, hogy a legjobb alapok 10-30 százalékos hozammal örvendeztették meg a befektetőiket. Külön öröm, hogy az 52 alapból 20 a kockázatmentes hozamokat is meg tudta verni, vagyis ez volt az egyik legsikeresebb alapkategória a piacon. A féléves jelentéseket megnézve kirajzolódik, hogy a legtöbb alapkezelő a magyar és régiós állam- és vállalati kötvényekkel alapozta meg a jó 2012-es teljesítményét.

Mennyit húzott ki a még gyengébb forint az emberek zsebéből?

Soha nem okozott még annyi fejfájást a devizahiteleseknek az erős frank, mint tavaly. Legalábbis azoknak, akik valamilyen okból lemaradtak a kedvezményes végtörlesztésről, márpedig ők közel 80%-os többségben vannak. A magasabb törlesztési terhek pedig a lakosság fogyasztására és megtakarításaira is negatívan hatottak. De vajon mekkora mértékben? Tízmilliárdok, netán százmilliárdok úsztak el így? A Portfolio.hu becslései szerint a helyes adat 2012-ben 40 milliárd forint körül volt, vagyis tavaly ennyivel költöttek többet devizahiteleik törlesztésére a végtörleszteni nem tudó magyar háztartások, mint egy évvel korábban. Ehhez jött hozzá (2011 végével együtt) az a közel 984 milliárd forint, amit végtörlesztési célból gyűjtöttek össze mások.

Nagyot lehetett kaszálni a kötvényalapokkal

Összességében jól teljesítettek a hazai kötvényalapok, 2012-ben sok esetben kétszámjegyű, átlagosan 12,5 százalékos hozamot érhettek el a befektetők. Igaz, a viszonyítási alapul szolgáló indexek felülteljesítése nem minden esetben sikerült az alapkezelőknek. Az alapok által kezelt vagyon értéke jelentősen nőtt az év során, de a többlet nagyobb részben az árfolyamok emelkedésének tudható be. Az év során inkább a lakossági állampapírok voltak kelendőek, semmint a közvetett kitettséget adó kötvényalapok. A lakosság vásárlói kedve csak akkor jött meg igazán, amikor a kötvénypiacon a rali nagyobb része már lezajlott.

Válságmenedzserrel hozták rendbe Szentendrét

Csaknem egy éve járta be a hír a magyar sajtót: a Raiffeisen Bank "jelöltjét" választotta meg Szentendre város új alpolgármesterének, hogy vele hozassa rendbe saját pénzügyeit. A megfogalmazás kicsit sántít, hiszen a bank csak egy külső jelölthöz ragaszkodott, végül az önkormányzat által választott személyhez adta beleegyezését. A több cégnél, így a Herendi Porcelánmanufaktúránál és a Magyar Telekom bolgár érdekeltségénél is válságmenedzserként megfordult pénzügyi szakember úgy véli, az adósságkonszolidációval még egyáltalán nem oldódnak meg a települések pénzügyi gondjai. Sőt, szerinte most érkezett el az az idő, amikor a szentendreihez hasonló radikális szemléletváltás már nem halogatható tovább. Ehhez a gazdasági alpolgármester vagy gazdasági jegyző intézményének felállítását javasolja.

Kiderült, melyik banknál hány ügyfél kap ingyen pénzt

A Portfolio.hu becslései szerint közel 140 ezer igénylés futott be a bankokhoz 2012 végéig az árfolyamgát konstrukcióra. Ez azt jelenti, hogy majdnem minden harmadik jogosult devizahiteles élt a kivételes lehetőséggel az első, december végi határidőig. Ebből a PSZÁF adatai szerint november végéig 105 ezer esetben írták már alá a szerződést is. A parlament időközben 2013. március 29-éig kitolta az igénylés határidejét. Így akár a 40%-os részvételi arány is elérhető, persze ez is jelentősen elmarad a korábbi várakozásoktól. Cikkünkben a bankok egyedi tapasztalatait és adatait mutatjuk be a 2012 végi állapot szerint.

Betéten kerestek nagyot a lakosság kedvenc alapjai

A pénzpiaci alapok a lakosság körében az egyik legnépszerűbb terméknek számítanak, a 2012-es évben azonban csak 14 milliárd forintos volt a tőkebeáramlás a szektorba, mivel az év elején komolyabb kivonást eredményezett a végtörlesztés. Az alapok teljesítménye nem volt rossz, vagyonarányosan 5,5 százalékos hozam üthette a befektetők markát, viszont volt olyan alap, amely 8 százalék felett hozott. A gyűjtésünk szerint fennmaradt a korábbi évekre jellemző tendencia, vagyis az alapkezelők nem tudták megverni a referencia-indexüket, amelynek legfőbb oka, hogy az 1-1,5 százalékos díjak elviszik a potenciális extra hozamot. Ráadásul a piacon domináns likviditási alapok főként betétbe fektetnek be, a bankok különböző árazási stratégiája pedig jelentősen befolyásolhatta a hozamokat.

Mennyi pénz van még a gázszolgáltatókban?

Január 1-től a kormány egyoldalú döntésének megfelelően csökkentek a lakossági energiaszolgáltatás díjai, ami értelemszerű további terhet jelentett az energiatársaságok számára. Az elmúlt időszakban nem ez volt az első eset, hogy a kormány a főként külföldi tulajdonban lévő energiacégek számára kedvezőtlen lépéseket tett, de felmerül a kérdés, hogy milyen helyzetben érték a szektort az elmúlt hónapokban tett adókivetések, jóléti intézkedések.

Eldőlt: feladta egyik fontos célját a kormány

Megvolt az ára a magyar szabadságharcnak 2012-ben: ezúttal sem lett olcsóbb a magyar állam finanszírozása. Az államadósság után fizetett kamatkiadások ugyanis tavaly soha nem látott összeget tettek ki nominálisan, pedig korábban több száz milliárdos megtakarítást vizionált a kormány. Ezek alapján pár év alatt nagyot változtak a gazdaságpolitika céljai: inkább felvállalja a magasabb adósságszolgálatból eredő terheket, cserébe IMF-megállapodás nélkül, saját(os) eszközökkel operál, nem foglalkozik az ebből fakadó bizalmi deficittel.

Mit hoz a lakásbiztosítások új adója?

Nem valószínű, hogy a biztosítási adó felénél sokkal többet át tudnának hárítani a biztosítók ügyfeleikre - véli Zatykó Péter, az Aegon Magyarország elnök-vezérigazgatója. A Portfolio.hu-nak adott interjújában a biztosítási adó veszélyei mellett az MLM-rendszerű értékesítés esetleges betiltásáról és az életbiztosításokat érintő hosszú távú változásokról is beszél a lakásbiztosításokban piacvezető társaság vezetője.

Devizahitelek, tranzakciós illeték: támad a pénzügyi ezotéria

A devizahitelek mint hibás termékek megtámadása, a kilakoltatások leállítása és a tranzakciós illeték áthárításának megakadályozása - láthatóan e három cél bűvöletében töltötte első munkanapjait a pénzügyi jogok biztosa. Doubravszky György első nyilatkozataiban túltett e témákban eddig megszólaló politikusok nagy részén is, pénzügyi babonákra és hiedelmekre építve eddigi rövid munkásságát. Egyelőre semmi gond ezzel, leszámítva, hogy nemcsak a tevékenységét figyelemmel kísérő, pénzügyileg képzetlen ügyfeleknek, de a hitelesek csendes többségének is komoly károkat okozhat ez a kommunikáció. A fogyasztóvédelmi problémák megoldásához a pénzügyi szektor stabilitásának erősítése biztosítaná a legjobb alapot, bármennyire ortodox útnak tűnik is ez.

A kormány szerint csalók felelnek a hazai energiaellátásért?

A rezsikommandók életre hívása csak kommunikációs ügyeskedésként értelmezhető, hiszen a lakossági energiaszolgáltatás díját a kormány határozza meg, míg az energiapiac fogyasztóvédelmi feladatait ellátó szerveztek eddig is kezelték a fogyasztói panaszokat. Amit a kormány "trükközésnek" nevez, az vagy saját szabályozói inkompetenciájának beismerése, vagy a szolgáltatók egyszerű jogsértése, amivel szemben egyébként is kötelessége lenne fellépni.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Hatalmas adóváltozások jönnek 2026-ban, és ez még nem minden
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kedves Olvasónk!

A Portfolio híreinek, elemzéseinek többségét előfizetés nélkül olvashatod. Ez azért van így, mert a hirdetések jelentik szerkesztőségünk legfontosabb bevételi forrását. A célunk az, hogy ez hosszú távon is így maradjon.

Kérünk, ne használj adblockert, és olvasd tovább a Portfolio-t!
×
Lájkolja Facebook oldalunkat!
Értesüljön azonnal a legfontosabb gazdasági hírekről!