• Megjelenítés

Elemzés

Segít a kormány és a jegybank - szárnyal a japán tőzsde

A japán gazdaság az elmúlt években egyre nehezebb helyzetbe került, recesszió, defláció, csökkenő ipari termelés, gigászi államadósság, folyó fizetési mérleg hiány és erős hazai fizetőeszköz jellemezte az exportorientált országot. Az újonnan megválasztott japán kormány a kétharmados parlamenti többség birtokában ezen a helyzeten igyekszik változtatni, és ebben az ország jegybankja is támogatja. Az elmúlt hetek politikai és gazdasági eseményeinek hatására a jen jelentős gyengülésen ment keresztül, ezzel párhuzamosan pedig feltámadtak a japán exportszektorok, a japán Nikkei 225 index több mint 20 százalékot emelkedett. Elemezésünkben arra kerestük a választ, hogy mi válthatta ki a japán részvények szárnyalását.

A németeknek sem jött össze időben, amire Orbán készül

Orbán Viktor tegnapi nyilatkozata szerint az e-útdíj rendszert az állam saját hatáskörben fogja megvalósítani, a költségvetésbe tervezett összeg pedig be fog folyni. Ez azonban sok szempontból is kétséges, a nálunk gazdaságilag jóval fejlettebb országokban is évekig tartott egy ilyen bonyolultságú rendszer kiépítése, illetve a kivitelezők sokszor rengeteget csúsztak a rendszerek üzembe helyezésével. Az sem valószínű, hogy az államnak megvannak az erőforrásai a technológiailag bonyolult projekt határidőre való kivitelezéséhez, hiszen a nagy tapasztalattal bíró korábbi pályázók is eleve csúszásokkal számoltak. Kizárt, hogy az e-útdíj rendszer július 1-jével elindulna, addig átmeneti megoldást a matricás rendszer átmeneti kibővítése jelenhet, ez viszont az EU-nak nem tetszene.

Így lehetünk unortodoxak

Fokozódik az érdeklődés az iránt, hogy milyen eszközöket vet be a növekedés érdekében a monetáris politika. Néhány politikusi jelzés azt sejteti, hogy a nem konvencionális eszközöket a jegybankelnökváltás után a növekedési célok érdekében vetik be. De vajon mit is jelenthet ez igazából? Ezt tekintjük át kétrészes írásunk második felében.

Jöjjön-e a jegybanki unortodoxia?

A jegybankelnök-váltáshoz közeledve egyre inkább izgatja a piaci szereplőket, milyen irányba halad tovább a monetáris politika. A jegybankelnöki szék első számú várományosának tekintett Matolcsy György néhány nyilatkozata radikális váltásra, a nem konvencionális eszközök intenzív igénybe vételére utal. De vajon milyen esélyei vannak a jegybanki lazításnak? Kétrészes cikkünkben a monetáris enyhítés lehetőségeit és kockázatait vesszük sorra. Az első részben a további kamatcsökkentés, illetve a nem konvencionális intézkedések létjogosultságának indokait tekintjük át.

Jönnek a megaplázák - Mi készül a négyes metró két végén?

Budapest legnagyobb bevásárlóközpontja, a főváros első felhőkarcolója, Európa egyik legnagyobb tömegközlekedést érintő barnamezős beruházása és szárazföldön vergődő ikonikus üvegbálna - jóllehet csupán maroknyi fejlesztésről tudunk beszámolni a budapesti ingatlanpiacon, a tervek annál nagyobb szabásúak. Cikksorozatuk második részében komplex fejlesztések keretében megvalósuló plázákat és egyedi projekteket mutatunk be. Eközben egyre aktuálisabb kérdés, hogy mi lesz az utóbbi évtizedekben épült bevásárlóközpontok sorsa: a fogyasztók részéről az új impulzusok keresése és az innováció igénye állandó, így nem maradhat el a régi koncepciók újragondolása. Azonban nézzük előbb a versenytársakat! Mi készül még Budapesten?

Vége a szabadságharcnak, elszállhat az OTP?

Villámrajtot vettek idén az OTP papírjai, év eleje óta - a tegnapi eséssel együtt is - közel 10 százalékkal kerültek feljebb a tavaly közel 30 százalékot ralizó magyar bank részvényei. A bank operációjával kapcsolatban nem jelent meg olyan hír, amely indokolná a szárnyalást, és az év eleji forint-gyengülés sem éppen támogatja az OTP-t. Azonban vannak arra utaló jelek, hogy a magyar gazdaságpolitika a következő időszakban a növekedés ösztönzésére helyezheti a hangsúlyt, ebből pedig a bankok több csatornán keresztül is profitálhatnak, az OTP papírjai pedig valamelyest "leadhatnak" a régiós bankokhoz képest értelmezett diszkontjukból. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány érvet, amelyek az OTP árfolyamának emelkedése mellett szólnak.

Kell-e még a deviza Matolcsyéknak?

Az elmúlt hetek jelei abba az irányba mutatnak, hogy a tavaly év végén bemutatott idei államadósság finanszírozási stratégia jelentősen megváltozik. Ebben többek között szerepet játszik az, hogy az új euróalapú államkötvény rendkívüli sikere miatt valószínűleg kevesebb devizát kell beszereznie az államnak külföldről. Egyes nyilatkozatok azonban ennél sokkal többet vetítenek előre: akár az is elképzelhető, hogy az állam idén sem bocsát ki devizakötvényt. Ez viszont azzal a veszéllyel jár, hogy "túlterhelődik" a forintalapú állampapírpiac. Az állam túlzottan drága forrásbevonásának elkerülése érdekében fontos döntéseket kell meghoznia az Államadósság Kezelő Központnak, pontosabban az intézményt irányító Nemzetgazdasági Minisztériumnak. A cél megvalósítása érdekében lehet, hogy a Magyar Nemzeti Bank aktív segítségére is szükség lesz a tavasztól ígért "stratégiai együttműködés" keretében. Mindez azonban az állampapírpiac és a forintárfolyam stabilitására, illetve adósságfinanszírozás biztonságára jelentős kockázatokkal járhat.

Infláció? Növekedés? Mire figyeljen a jegybank?

Miről beszélgetnek a világ jegybankárai mostanában? A válság során fellángolt a vita arról, hogy milyen monetáris politikát érdemes folytatni a központi bankoknak. A gondolkodásba a világ legelismertebb jegybankárai is beszálltak. Az egyik ilyen ötlet, hogy a növekedési célok szolgálata érdekében az inflációs célkövetést cseréljük le a "nominális GDP-célkövetésre". Csermely Ágnes és Tóth Máté Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank közgazdászai ezt a lehetőséget vizsgálták alábbi írásukban.

Tekintettel a monetáris politika körüli szakmai diskurzusok élénkülésére, a Portfolio.hu szívesen ad helyet további véleményeknek, írásoknak is a témában.

Másfél éves mélyponton az állam pénzügyi tartalékai

2011 áprilisa óta nem látott mélységbe, 217 milliárd forinttal 2051 milliárd forintra estek tavaly év végére a magyar állam szűkebb értelemben vett pénzügyi tartalékai. Amennyiben a tágabban értelmezett állami pénzügyi tartalékokat vizsgáljuk, akkor is másfél éves mélypontról beszélhetünk, hiszen a Portfolio.hu kalkulációi szerint azok 229 milliárddal 2641 milliárd forintra változtak.

Uniós milliárdok: káosz vagy rendrakás lesz ebből?

Laikus szemlélőnek úgy tűnhet, hogy Magyarországon az uniós források elosztásában csak a csúszás és a pályázati intézményrendszer egyre újabb és újabb átszervezése a biztos. A sokáig érinthetetlennek tűnő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség háttérbe szorításának nemrégiben kiszivárgott, majd végül kormányzati tisztviselők által is megerősített szándéka is ezt a képet erősítheti. Valóban elintézhető a téma egy sommás megállapítással?

Miért nem szór hamut a fejére az IMF?

Mindenki igyekszik a saját szája íze szerint értelmezni, hogy az IMF bűnbánást tanúsítva jelezte: a válság során alábecsülte a költségvetési kiigazítások okozta áldozatokat. Egyesek szerint a nemzetközi szervezet nem hozzáértő, vagy esetleg gonosz is, de az biztos, hogy ha előbb észbe kap, akkor egészen máshogy kezelhettük volna a válságot, és kisebb szenvedés lett volna az osztályrészünk. Vagy nem.

Nagy piacuk lesz a bedőlt lakáshiteleknek (Interjú)

2007-ben, amikor ötéves stratégiáját meghirdette, még másképp képzelte el a cég és a követeléskezelési piac jövőjét Kovács Zoltán, a Díjbeszedő Holding Zrt. vezérigazgatója. Az elmúlt évek bevételei mégis hozták a terveket, így ma további növekedésre készülhetnek, hisz alapvetően válságálló iparágról van szó. Többek között a közüzemi és banki tartozások vételáráról és behajtásáról, a bankok lassú portfóliótisztításának okairól és a rezsicsökkentésről kérdeztük a szakembert. Kovács Zoltán szerint volt már rosszabb is a lakosság fizetési morálja a mostaninál, de törékeny a jelenlegi állapot is.

Mennyit buknak a bankok a devizahitelesek megsegítésével?

Ha a jogosultak fele belép az árfolyamgát-konstrukcióba, négy és fél év alatt 62 milliárd forintnyi kamatbevételtől esik el a magyar bankszektor - mutatják a Portfolio.hu frissített becslései. A várható veszteség természetesen erőteljesen függ a jövőbeni forintárfolyamtól. Cserébe viszont jobb minőségű lesz a lakossági hitelportfóliójuk annál, mintha nem lenne a program, így alacsonyabb lehet a hitelezési veszteségük is, ami részben ellensúlyozhatja a kieső kamatbevételeket.

Brutális hozamok - A török részvényalapok verték a piacot

Összességében eredményes évet tudhatnak maguk mögött a hazai részvényalapok kezelői, az alapok átlagban 8,5 százalékot hoztak, de a teljesítmények között óriási különbségek voltak. Azok jártak a legjobban, akik török részvényalapba tették a pénzüket, ezek az alapok ugyanis egy év alatt 50% feletti hozamokat is el tudtak érni. Ezzel ellentétben voltak olyan alapkezelők, amelyek a kedvező tőkepiaci környezet ellenére sem tudtak pozitív hozamot hozni, ezek száma viszont mindössze 8 volt a 140 alaphoz képest. A befektetők a jó teljesítmények ellenére 2012-ben nem vásárolták az alapokat, a tőkekiáramlás éves szinten elérte a 30 milliárd forintot.

Bottal üthetjük a svájci bankszámlák nyomát

Szerdán kormánydöntés született, eszerint hamarosan tárgyalásokat kezdünk Svájccal, hogy felfedjük a kint tartott magyar tulajdonú bankszámlákat. A kormány minden adatot meg akar szerezni, és az illegális számlákra 35%-os visszamenőleges adót vetnének ki. Piaci információink szerint szinte lehetetlen minden adatot felderíteni, hiszen ebben nem lesz partner Svájc, a nemzetközi megállapodások is arról szóltak, hogy az anonimitásért cserébe kellett egyszeri nagyobb adót fizetniük a tulajdonosoknak. Számításaink szerint igaz 1500-2000 milliárd forint is lehet külföldi számlákon, azonban amely ezekből Svájchoz köthető, és nem legális, az ennél jóval kevesebb, néhány százmilliárd lehet. Ráadásul a képbe az is bezavar, hogy többségében a számlák nem egy természetes személyhez, hanem egy céghez köthetők, emellett a külföldi vagyonokat gyorsan át is menekíthetik más országba az ügyfelek, ha veszélyt éreznek.

Itt az újabb áresés - Melyik biztosító lett az autósok kedvence?

További 10-15%-kal estek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak a legutóbbi, 2012 végi kampány során. Egy átlagos autós így 11 ezer forintért kötötte meg új biztosítását a Portfolio.hu által megkérdezett alkuszok körében. A kampányt a K&H, a Genertel és a Wáberer Hungária nyerte meg az ő adataik alapján. A kgfb-piac új szabályozása azonban tovább csökkentette a kampány jelentőségét.

Már látszik a következő szakadék - Mikor lép a kormány?

Az idei év sem lesz mentes a nagyszabású költségvetési bejelentésektől. Alig kezdődött el ugyanis az újesztendő, még inkább nyilvánvalóvá váltak azok a 2013-as költségvetésre leselkedő kockázatok, melyekre már tavaly felhívtuk a figyelmet. Emellett a kormány már az év elején osztogatásba kezdett. Számításaink szerint ezek a fejlemények akár 260 milliárd forintos elcsúszást is okozhatnak az idei büdzsében (nem beszélve a többi potenciális veszélyről). Az államháztartási folyamatokat az Európai Bizottság is árgus szemekkel figyeli majd, ezért a túlzott deficit eljárás miatt tavasszal újabb intézkedésekre kényszerülhet a kormány.

"Orbán és Simor közös fényképezkedése jelezte a bajt"

A magyar államcsőd esélyét nem lehetett kizárni tavaly év elején, befektetői szempontból igen feszült helyzet alakult ki, ennek kezelése pedig még a profi befektetőket is komoly kihívások elé állította, mondta el a Portfolio.hu-nak Szabó László, a Concorde Alapkezelő elnöke. A helyzet azonban azóta valamelyest stabilizálódott, a nemzetközi tőkepiaci hangulat pedig kifejezetten jó, így akár újabb részvénypiaci csúcsokat is láthatunk idén, véli az elismert befektető, aki a tőkepiacok szempontjából a legnagyobb kockázatot abban látja, ha a politikusok megegyezést kereső szándékában változás következik be, és a fontosabb globális témákkal, az eurózóna egyben tartásával, vagy az amerikai költségvetés helyzetének stabilizálásával kapcsolatban többé már nem törekednének kompromisszumokra.

Léphetnek még át százezrek a két új adóba?

A január 15-i határidőig csak 60 ezren léptek át a katába és a kivába, a mikro- és kisvállalkozásoknak szánt két új kedvezményes adónembe, de a Nemzetgazdasági Minisztérium többszázezer átjelentkezőt vár hosszabb távon. Több olyan tényező is van, ami miatt a cégek hezitálhattak, és a gyakorlati tapasztalatokra várnak, az átlépések száma azonban leginkább a szűkös gondolkodási idő miatt maradhatott el a várttól. A korábbi hasonló adónemeket (pl. eva) is fokozatos felfutás jellemezte. Néhány fontos mérlegelési szempontot felsorolunk az alábbiakban.

Ki legyen a jegybankelnök? - Szavazz!

Közeleg a jegybankelnök-váltás napja, de egyelőre a politika nem nevezett meg hivatalos jelöltet, csupán híresztelésekből sejthetjük az esélyesek körét. A piaci szereplők körében a múlt év végén végzett felmérésünkből kiderült, hogy a befektetők "politikus jegybankelnökre" számítanak - bár nem ilyet szeretnének. Az alábbiakban az olvasók véleményét kérjük ki: Te kit tennél meg jegybankelnöknek? Ha tetszik a jelölt, adj maximális pontszámot, ha nem, adj egyest!

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Bejelentették Brüsszelben: megkerülik Magyarországot, teljesen leválik az orosz olajról és gázról az EU!
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility