• Megjelenítés

Elemzés

Fejcsere az MNB-ben: ezekre a napokra kell nagyon figyelni

Egyre közelebb Simor András jelenlegi jegybankelnök hatéves hivatali idejének vége. A március 3-i időponthoz közeledve pedig egyre intenzívebbé válnak a találgatások, a piacon már most mindenki ezekre a hírekre figyel. Másrészt mostanában a kormány (de főként Matolcsy György) is előszeretettel nyilatkozik a várható váltásról és az ettől remélt új stratégiai szövetségről. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy mely fontos időpontokra érdemes figyelni a közelgő elnökcsere kapcsán.

A magyar energiaárak korántsem magasak Európában

A hazai energiaárak európai összehasonlításban korántsem nevezhetők kiugrónak, de vásárlóerőparitáson nézve már valóban nehezebb helyzetben vannak a hazai energiafogyasztók, mint sok más régiós, európai társaik. Habár a januári rezsicsökkentés szociálpolitikai megközelítésből indokolt is lehetne, nem szabad megfeledkezni arról, hogy az energiahordozók nemzetközi viszonyrendszerben árazódnak, és a közgazdaságilag nem megalapozott lépések nem teremtenek fenntartható megoldást a lakosság teherviselési problémáinak kezelésére. Ebből kifolyólag megfontolandó lenne egy, a bérszínvonal növelését elősegítő befektetőbarát gazdasági környezetet kialakító politikát választani, szemben az energiaárak manipulálásával. Ez persze kevésbé gyors megoldást jelent, de cserébe fenntarthatót.

A válság óta nem látott optimizmus a profiknál

Meglehetősen gyenge eredménnyel zárta az amúgy szezonálisan jellemzően erősnek számító decemberi hónapot a BUX, a hazai alapkezelők azonban optimistábbak lettek a kilátásokat illetően, mind rövid, mind pedig hosszú távon. Ez megmutatkozik az eszközosztály saját benchmarkhoz képesti súlyozásában is: a részvények esetében 21%-os nettó felülsúlyozás figyelhető meg, amire 2008 novembere óta nem volt példa. A blue chipekről általánosságban elmondható, hogy növelni tudták kedveltségüket az alapkezelők körében, a befutók ezúttal is a gyógyszerpapírok lettek.

Ezt már nem lehet a Brokernetre fogni

Folytatódott 2012 őszén is az életbiztosítások értékesítésének mélyrepülése Magyarországon. A Portfolio.hu birtokába került adatok szerint a harmadik negyedévben a válság legnehezebb időszakát, 2009-et idéző értékesítési számok jellemezték a piacot, hiszen 12 milliárd forintnál is kevesebb éves díjat hozó életbiztosítás talált "gazdára". A befektetéssel kombinált életbiztosítások továbbra is alulteljesítenek más megtakarítási formákkal szemben, ismét felerősítve a biztosítók értékesítésének szabályozásáról szóló vitát. Ennek egyik legfrissebb eleme a PSZÁF javaslata, amely elsősorban fogyasztóvédelmi szempontok miatt tiltaná a szektor múltbeli növekedésében kiemelkedő szerepet játszó multi level marketing (MLM) típusú értékesítést.

Keresztülhúzhatja a Magyar Telekom terveit a rezsivágás

A kormány idén 10 százalékos rezsiköltség-csökkentést ígér, a januári csökkentés után a legfrissebb lapinformációk szerint akár további "rezsivágás" is jöhet. A kormány lépései a Magyar Telekomra is negatívan hatnak, hiszen a társaság a csoportszintű bevételek stabilizálása és az ügyfelek lemorzsolódásának csökkentése érdekében energia kiskereskedelmi tevékenységet is folytat. Számításaink szerint a társaság árbevétele a vártnál akár több milliárd forinttal is alacsonyabb lehet, az energia kiskereskedelmi tevékenység pedig akár operatív szinten is veszteséges maradhat, ha a kormány tovább csökkenti a rezsi díját, ez pedig akár a Magyar Telekom energia kiskereskedelmi modelljének felülvizsgálatát is hozhatja.

Áll a bál a bankkártyák körül - A kormány közbeszól?

A Visa esetleges kivonulásáról szóló hírek felborzolták a kedélyeket a kártyapiacon, a kártyatársaságok bankközi jutalékai közötti eltérés miatt fellángolt az interchange díjak szerepéről és optimális szintjéről szóló vita is. Hogy a bankközi jutalékok mértéke magas vagy alacsony, azzal kapcsolatban érvek mindkét álláspont mellett felsorakoztathatók. Az Európai Parlament egységesítené a díjakat, az MNB és információink szerint a kormány a díjak csökkentését szeretné elérni, az ellenérdekelt MasterCard szerint azonban ez a kártyapiac fejlődését akadályozná. A kártyakibocsátó bankok számára a díjak csökkentése bevételkieséssel járna, mivel a kártyaelfogadó bankok a díjat a kereskedői jutalék részeként szedik be a kereskedőktől. Lengyelország már lépett: épp most csökkentették a díjak mértékét.

Nem lett igazuk tavaly a vészmadaraknak

Bár több nagy elemzőház és guru is kifejezetten pesszimista volt a 2012-es év részvénypiaci kilátásait illetően, az év komoly ralit hozott a fontosabb benchmarkokban. A befektetők attól tartottak, hogy Görögország vagy akár Spanyolország is csődbe mehet, az eurózóna felbomlása pedig hatalmas turbulenciákat okozhat a tőkepiacokon. A legpesszimistább várakozások azonban nem váltak valóra, mint ahogy a világnak sem lett vége decemberben, az eurózóna sem hullott darabjaira, az európai és az amerikai jegybankok eszközvásárlási programjai, és az európai válságkezelésben tett sikeres lépések pozitívan hatottak, a részvénypiacok pedig szárnyaltak.

A hitelesek jól, a betétesek rosszul jártak

A vállalati hitelek kamatát általában csökkentette, magát a hitelezést azonban egyelőre nem lendítette fel a jegybank sorozatos őszi kamatcsökkentése. A meglévő lakáshitelek kamatai pedig alig mozdulnak, szemben az újonnan felvehetőkével. Rossz hír a betéteseknek, hogy egyre kisebb kamatot kapnak a betéteik után, a bankoknak pedig az, hogy csökkent a náluk elhelyezett betétek összege. A lakosság és a vállalatok továbbra is inkább törlesztik, mint felveszik a hiteleket.

Mi vár a biztosítókra 2013-ban? - Megszólalt a hat vezér

A bankokhoz hasonlóan a biztosítási szektor számára is nehéz esztendő volt 2012, de mit hozhat 2013? Az előző évek hagyományának megfelelően a Portfolio.hu ezúttal is három kérdéssel fordult a díjbevétel alapján hat legnagyobb hazai biztosító vezetőihez.

1. Hogy értékeli 2012-t saját biztosítója és a biztosítási piac szempontjából?
2. Mit tekint saját biztosítója és a szektor előtt álló legnagyobb kihívásnak?
3. Mely termékek és szolgáltatások területén hozhat növekedést 2013 saját biztosítójánál, illetve a biztosítási szektorban?

Mi vár a bankokra 2013-ban? - Megszólalt a hét vezér

Hitelválságban, árfolyamgátban, konfliktusokban és adóban gazdag év volt 2012 a magyar bankszektor számára, de mit hozhat 2013? Az előző évek hagyományainak megfelelően a Portfolio.hu ezúttal is három kérdéssel fordult a nyolc hazai nagybank vezetőihez, közülük heten válaszoltak is az alábbiakra:

1. Hogy értékeli 2012-t saját bankja és a bankszektor szempontjából?
2. Mik lesznek a legnagyobb kihívások saját bankja, illetve a magyar bankszektor számára 2013-ban?
3. Mely termékek és szolgáltatások területén hozhat növekedést 2013 saját bankjánál, illetve a bankszektorban?

Közérdek, hogy ne dőljenek be a hitelek (Interjú)

A mostani ingatlanpiaci folyamatok a nem teljesítő vállalati portfoliók jó részének csak a hosszú távú megtérülését és átsrukturálását teszik lehetővé. Ma is vannak azonban olyan vállalati szegmensek, amelyek kedvező növekedési lehetőségeket kínálnak - mondja Kementzey Ferenc, a Raiffeisen Bank Vállalati és Önkormányzati Területéért felelős vezérigazgató-helyettese. A Raiffeisen komoly önkormányzati kitettséggel rendelkezik - a szakember szerint a bankok reális hozzájárulása lehet a szektor adósságkonszolidációjához, hogy az ÁKK által átvett állományt kedvező kondíciókkal finanszírozzák tovább. A Raiffeisen vezetője a tranzakciós illeték várható hatásairól is nyilatkozott a Portfolio.hu-nak.

Duplázódhat Magyarországon a lakosság állampapír-piaci súlya

Bár a magasabb kamatok miatt drágább az adósságkezelőnek a lakossági állampapír értékesítés, de nemzetközi példákhoz hasonlóan "jó lenne elérni a magyar államadósságon belül is a 10 százalék körüli lakossági részarányt" - mondta el a Portfolio.hu-nak adott évértékelő interjújában Borbély László András. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) általános vezérigazgató-helyettesének szavai szerint tehát az idei hatalmas felfutás után sincs megállás, hanem az a cél, hogy a lakosság jelenlegi részarányát még megduplázzák az államadósság finanszírozásán belül. Ennek érdekében bővíteni fogja az adósságkezelő az értékesítési hálózatát és egy - a hosszabb futamidejű megtakarítást elősegítő - új termék piacra dobásán is gondolkodik. Borbély nem tart attól, hogy a külföldi befektetők a történelmi csúcson lévő magyar állampapír állomány nagymértékű eladásába kezdenének, de ha ez mégis bekövetkezne, akkor szerinte racionális lépés lenne a Magyar Nemzeti Banktól, hogy külföldi mintára ismét állampapírokat vegyen a másodpiacon. Elmondása szerint bár az idei forintalapú kötvénykibocsátási tervet jelentősen túlteljesítették, mégsem következett be előfinanszírozás a 2013-as évi szükséglet részleges fedezésére. Azt azonban elárulta, hogy több ok miatt is kisebb lehet majd jövőre a kibocsátandó állampapír mennyiség annál, mint amit csütörtökön hivatalosan bejelentett az ÁKK a finanszírozási tervében. Az egyik ok a parlament által minap elfogadott letelepedési államkötvényben keresendő.

Világvége helyett: új kor virrad ma férfiakra és nőkre

December 21-ével új korszak veszi kezdetét a biztosítási piacon. Mától ugyanis nem köthető olyan biztosítás, amelynek a díja eltér nők és férfiak esetében. Az erről szóló gender-direktíva hatásairól több cikkünben is beszámoltunk már. A hatályba lépés napján pedig Petr Bohumsky, a Generali PPF Holding Prágában dolgozó kockázati menedzsment igazgatója foglalja össze a tudnivalókat a Portfolio.hu-nak adott interjújában.

"Az általános rezsicsökkentés biztosan visszaüt"

A kormányzatnak világos célrendszert kellene megfogalmaznia a hazai energiaszolgáltatás jövőjét illetően, mert a jelenlegi megközelítés a befektetők elbizonytalanodását okozza. A magyar energiaellátásban valódi profit tartalék csak az orosz exportőröknél található, erre azonban nincs hatással a hazai szabályozás, így a kormányzatnak mindent el kell követnie, hogy a magyar gázpiac európai szinten is versenyképes beszerzési portfólióval rendelkezhessen. Az energiapolitikának a fogyasztás csökkentését, racionalizálást ösztönző döntéseket kellene hoznia, és a bejelentett, kiterjedt tarifakedvezmények helyett elkülönített szociális rendszeren keresztül csak a valóban rászoruló fogyasztókat kellene támogatnia. A Portfolio.hu Ságodi Attilával, a KPMG energetikai tanácsadásának partnerével beszélgetett az energiaszektor aktuális kérdéseiről.

Különös így végignézni a forint hanyatlását

Míg korábban a most hétfő-keddihez hasonló mértékű forintesések intenzív állampapírpiaci hozamemelkedéssel jártak, addig most szinte meg sem mozdultak a hozamok. A Portfolio.hu rövid piaci vizsgálata szerint erre a különös piaci viselkedésre hazai és külföldi okok egyaránt magyarázattal szolgálnak. Ahogy egy állampapírpiaci kereskedő megfogalmazta: a régóta létező összefüggések "egyszerűen megváltoztak" az utóbbi időben.

A kiskapuk helyett mi az ország érdekét nézzük (Interjú)

A biztosítási adó lépcsőzetessége tiltott állami támogatásnak minősül, így a kisebb biztosítóknak fel kell készülniük, hogy az EU elmeszeli a most még nekik kedvező szabályozást - mondja Kisbenedek Péter. Az Allianz elnök-vezérigazgatója és a MABISZ elnöke úgy véli, a két hét múlva életbe lépő biztosítási adónak csak kevesebb, mint felét lesznek képesek áthárítani a biztosítók. Szerinte szomorú, hogy egyes biztosítók csak a saját érdekeiket tartják szem előtt, és ezek alapján lobbiznak. A kötelező biztosítás szabályozása viszont most már rendben van, az életbiztosítási piacon pedig a vegyes életbiztosítások térnyerésére lehet számítani a unit-linked termékekkel szemben. Az Allianz költséghatékonysága és eredményessége nagyon jó, így leépítések helyett az innovációkra koncentrálhatnak. Egyelőre azonban nehéz megmondani, mikor jön el a szakma által várt piaci fordulat.

Most akkor hozzák vagy viszik a pénzt a külföldi bankok?

Csaknem 3800 milliárd forintnyi forrást vontak ki a külföldiek az elmúlt két évben a magyar bankszektorból. Eközben több mint 600 milliárd forint összegben tőkét emeltek az anyabankok - szintén a magyar bankszektorban. Hogy lehet egyszerre igaz mindkét állítás, és mi lehet a jelenség hátterében? Elemzésünkben e sokszor félreértelmezett kettőséget mutatjuk be röviden. Szem előtt kell tartanunk: a fenti két adat nem vonható ki egymásból, az almát a körtével nem érdemes összehasonlítanunk.

Pleschinger: Lemondhatunk a bankadó egy részéről (Interjú)

A kormány eddig a túlzott deficit eljárás alóli kikerülésre fókuszált, véráldozatok árán, de el tudta érni a fiskális stabilitást. Az IMF szempontjai ezalatt valóban háttérbe szorultak - ismerte el az elmúlt két hónap eseményei kapcsán a Portfolio.hu-nak adott interjújában Pleschinger Gyula. A Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára előrevetítette, hogy a kormány ezek után a növekedésre összpontosít. Ennek keretében például a minisztérium dolgozik a bankadóból adható kedvezmények átstrukturálásán, annak a részleteit vizsgálja, hogy mennyi bankadóról mondhat le a kormány. Az NGM államtitkára továbbra is úgy gondolja, hogy hasznos lenne Magyarország számára egy IMF-megállapodás. Hangsúlyozta továbbá, hogy az állam nem mondhat le és nem is kíván lemondani a nemzetközi piacokon való kötvénypiaci megjelenésről. Az eladósodott vállalatok megsegítése kapcsán nem kell tartani újabb "végtörlesztési" konstrukciótól és alaptalan az a félelem, hogy a kormány egy önkormányzattól átvett adósságot ne fizetne vissza teljes egészében.

Magyar biztosítások százezrei tűntek el - Egy évtized veszett oda

A magyar gazdasággal együtt a biztosítási szektor is komoly válságát éli. 670 ezerrel kevesebb biztosítási szerződés van ma érvényben, mint a válság elején. A biztosítók díjbevétele 2005 óta először 800 milliárd forint alá eshet idén, ami reálértéken még a 2002-es szintnél is alacsonyabb. Az elmúlt négy év jellemzően a nagy biztosítóknak sikerült a legrosszabbul. Cikkünkben szemléletes ábrákon mutatjuk be néhány szempont alapján, hol is tart ma a magyar biztosítási szektor.

Nagy kilengés előtt áll a forint - Ismétli magát a múlt?

Az utóbbi hetek szokatlanul kis forint mozgásai oda vezettek, hogy nemcsak a napos, hanem a hetes grafikonon is egy szűkülő háromszögbe szorult a magyar fizetőeszköz az euróval szemben. Ez a technikai elemzés szabályai szerint egy nagy árfolyamkilengést vetít előre valamelyik irányba. Közben a devizaopciós piac rendkívüli nyugalomvárásról tanúskodik. 2011 nyarán ugyanilyen jeleket láthattunk és akkor egy magyarországi fundamentális fejlemény (a végtörlesztés bejelentése) kellett ahhoz, hogy elinduljon a nagymértékű forintgyengülés. Alábbi elemzésünkben azokat a tényezőket vesszük sorra, amelyek a szűkülő háromszögből a forint erősödése, illetve gyengülése irányába való kitörés esélyét növelik.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Hatalmas adóváltozások jönnek 2026-ban, és ez még nem minden
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility