Mit ígérnek a pártok? Így adózunk a választások után

‹ 1 2

És akkor a tényleges adómértékek és adóékek

A fenti információkat összerakva először meghatároztuk, mekkora lenne az átlagos adókulcs az egyes pártprogramok alapján. Ennek ugyanis pont olyankor van jelentősége, ha az adórendszer progresszív, illetve kedvezmények vannak a rendszerben. A progresszív adózás esetén nem csak az adókulcs a fontos, de az is, hogy az egyes kulcsok jövedelmi határait hol húzzák meg. Az átlagos adókulcs a tényleges fizetendő adót mutatja a bruttó jövedelmeken belül.

Ez alapján a minimálbér körül keresőknek a baloldali összefogás ígér legtöbbet, mert ezen a bérszinten nagyjából adófelezést valósítana meg az adójóváírás visszavezetése. Az átlagos adókulcs 100 ezer forintos bér körül a baloldali összefogás programja szerint az adójóváírással nagyjából 8% lenne, a Jobbiknál 12% és az LMP-nél is 12%, míg a jelenlegi adórendszerben 16%. Nagyjából az átlagbér szintjétől az átlagbér kétszereséig azonban nincs sok különbség a jelenleg meglévő, a baloldal által felvázolt és a Jobbik tervei között. Az LMP-nél látszik hogy megugrana az adóterhelés, a következőkben látszik majd, hogy ezt miként ellentételezné a járulékcsökkentés.

Hiszen nem teljes a kép a járulékok nélkül. Ahogy fent írtuk, az LMP teljes járuléktörlést ígért, ami nyilvánvalóan igen erős ígéret és jelentős nettó keresetnövelő.

Az alábbiakból látható, mennyi is lenne a levonás a bruttó munkabérből, azaz adó és járulék együtt mennyit vinne el a keresetből az egyes programok esetén, tehát az adófizetők valójában mekkora hatást érzékelnének. Látható, hogy az LMP járuléktörlése még az átlagbérnél is kevesebb mint 20 százalékos elvonást jelentene, szemben a mai 34,5 százalékkal.

Más pártok a járulékokat illetően egyébként nem fogalmaztak meg konkrét ígéreteket. Az Együtt programjában szerepel annyi, hogy a kisvállalkozások számára lehetővé tennék, hogy az alkalmazottak után fizetendő munkáltatói járulékot levonhassák az adójukból. Bővebbet azonban nem tudunk. Általában is jellemző, hogy a munkáltatóknak kevésbé ígértek a pártok.

Az adó- és járulékelvonások mértékét leggyakrabban az adóékkel szokták jellemezni. Az adóék lényegében azt mutatja meg, hogy a teljes bérköltségből (bruttó bér + munkáltató által fizetendő járulékok) mekkora rész az állami elvonás. Tehát mennyit fizet be a cég és von le a munkavállaló béréből együttesen.

Az adóék jelenlegi adórendszerben 49% a teljes bérspektrumon, tehát ugyanekkora arányt visz el 100 ezer forintos és 800 ezer forintos havi bérnél is az adó és járulék. Kedvezmények bizonyos csoportokra ugyanakkor vannak, például tartós munkanélküli, 25 év alatti, 55 év feletti, gyed/gyesről visszatérő kismama esetén. A pártok programjaiban ilyen típusú további kedvezmény nem jelenik meg, sem a munkáltatóknak juttatandó egyéb járulékkedvezmény. Az adóék a pártok programjaiban a munkavállalói kedvezmények oldaláról csökken.

Így összességében szinte az átlagbérig alacsonyabb adóéket ígérnek az ellenzéki pártok. Például bruttó 100 ezer forintos fizetésnél a baloldal tervei esetén 41,2%, a Jobbik tervei esetén 45,9%, az LMP tervei esetén 31,5% lenne az adóék. 200 ezer forintos bruttó bérnél azonban nagyjából el is fogy az előny, a baloldal és a Jobbik adórendszere alapesetben nem ígér túl sokat az átlagbér felett keresőknek, a baloldal adótervei esetén lényegében átlagbér fölött marad a jelenlegi elvonás, az átlagbér kétszerese fölött pedig emelkedni kezd - ahogy a Jobbiknál is. Óriási csökkentést hajtana végre viszont az LMP, a fent már leírtak munkavállalói járuléktörlés miatt. Megismételhetjük: a terv igen nagy költségvetési terhe miatt ezt a pontot kérdések övezik.

Forintosítva

Mindezen tervek hatása forintosítva még inkább látszik. A lenti ábrán a függőleges tengelyen a várható nettó bérnövekedés látható forintban. A baloldal tervei 100 ezer forintos bérnél plusz tízezer forintot jelentenének, a Jobbik tervei néhány ezer forintot, az LMP viszont a bérspektrum szinte teljes hosszában 20 ezer forint körüli, 150-200 ezer forintos bérnél 30-35 ezer forint körüli nettó keresetemelkedést jelentene. Itt ismét megismételhetnénk a fentieket, vagyis ez a program vélhetően nem egyszerre valósulna meg.

Családi adókedvezmény: marad

Az alap adórendszer után lássuk, mit terveznek az ellenzéki pártok a Fidesz-KDNP által bevezetett családi adókedvezménnyel!

Erről már tényleg csak nagy vonalakban szólnak a programok. A Fidesz valószínűleg megtartja a családi adókedvezmény jelenlegi, járulékokra is kiterjesztett formáját. (Jelenleg egy illetve két gyermek után havonta és gyermekenként 10 ezer forint az adókedvezmény, három vagy több gyerek esetén gyerekenként havonta 33 ezer forint. Az idei évtől már nem csak az szja-ból, hanem a munkavállalói járulékokból (17%) is érvényesíthető, ez utóbbival főleg a három vagy több gyermeket nevelők jártak jól.)

A baloldal, illetve az Együtt programja szerint a családi adókedvezményen annyit változtatna, hogy a magasabb fizetéseknél az igénybe vehető kedvezményt maximálnák.

A Jobbik programja szerint a járulékokra is kiterjesztené - de ez jelenleg is így van, az szja-ból igénybe nem vehető családi adókedvezményrész a járulékokból is levonható, tehát itt nincs szó változásról. Érdekesség még a Jobbik programjából, hogy bevezetnék a közvetlen gyerek-szülő bértranszfert. A nyugdíjas szülők felnőtt gyerekeik fizetendő adójából kapnának egy részt nyugdíjkiegészítésként. Ezt úgy valósítanák meg, hogy az adó egy részét közvetlenül a szülőnek utalnák át. Hogy milyen részt, arról a programban nincs szó. A rendszert mindenesetre az alaptörvényben garantálnák.

Ami nem közvetlenül a választók zsebére megy, arról nem annyira beszélnek

A béreket érintő adókon és járulékokon túl az adórendszer más elemeit érintő ígéreteket már jóval gyérebben találunk. Ami az áfát illeti, az MSZP arról beszél, az alapvető élelmiszerek áfáját 5 százalékra csökkentenék. Hasonlót ígér az LMP megfejelve azzal, hogy ugyanekkora mértékre csökkentenék a lakásfelújítás és a közösségi közlekedés áfáját, bevezetnék viszont a széndioxid-adót. A különadókat illetően az Együtt programjában úgy fogalmaz: "a növekedést és a foglalkoztatást segítő beruházások bővítéséért cserébe fokozatosan európai szintre csökkentjük az energia- és az infokommunikációs, valamint a bankszektor által fizetendő különadó mértékét." Ellenben a Jobbik például megtartaná, szükség esetén kibővítenék a szektorális különadókat, illetve terveik szerint megakadályoznák a különadók átterhelését. Az LMP programjában szerepel még az "adóelkerülés-legalizáló, speciális kisadók" megszüntetése; ilyennek írják az evát, ekhót, katát és kivát. Szerintük az alacsonyabb jövedelmű vállalkozók egyébként is jobban járnak az ő terveikben szereplő egységes jövedelemadó alkalmazásával, a magasabb jövedelműek pedig nem járnak sokkal rosszabbul (az elvonás havi 1 milliónál 30% lenne).

Tehát: mit ígérnek?

• A főbb ellenzéki pártok a választók zsebére közvetlenül ható adókkal kapcsolatban mind ígérnek valamit.
• A baloldali "Kormányváltó összefogás", a Jobbik és az LMP is megszüntetné az egykulcsos adót.
• Ígéreteikkel főleg az átlagbér alatt keresők járnának jobban, az átlagbér kétszerese fölött keresők az eddiginél valamivel rosszabbul.
• Kivéve az LMP-nél, akik masszív járuléktörlést akarnának, ami viszont nem látszik könnyen megvalósítható tervnek.
• A családi adózást alapvetően nem bolygatná fel egyik párt sem.
• Vállalkozásoknak szóló kedvező adóígéretek nem nagyon jelennek meg.

Melyik tetszene? Szavazz!

• Címkék:
• szja,
• adó,
• választás,
• makrogazdaság

• A Fidesz, a baloldal, a Jobbik és az LMP adóígéretei.
• Ígéretek százalékban és forintban.

‹ 1 2