Valami komoly baj van a magyar beruházásokkal
Gazdaság

Valami komoly baj van a magyar beruházásokkal

Csak látszat, hogy a hazai magánberuházások kis megingás után újra emelkedő pályára álltak. Az állami fejlesztéseket kiszűrve a beruházási adatokból jól látható, hogy a versenyszféra állóeszköz-felhalmozásai másfél éve süllyedő pályán vannak, az utolsó negyedévben pedig ez a tendencia még inkább erősödött. A magánszektor amortizáción felüli beruházásai régiós összevetésben is alacsonyak. Az aggregált számokat néhány évig még megmenthetik az uniós források, ám ha a hitelezés és a működőtőke-beáramlás nem kezd élénkülni, a növekedési kilátásaink nagyon borússá válhatnak.
Black Friday a Portfolio-nál!
Az akció keretében a november 23. és november 27. között vásárolt éves SIGNATURE előfizetéseket most 40%-os kedvezménnyel, 17907 forintért lehet megvásárolni. Ezzel is a minőségi gazdasági tartalomgyártást támogatod. Tudj meg többet

Baljós árnyak

Egy hónappal ezelőtt jelentek meg az első adatok a magyar gazdaság tavalyi negyedik negyedéves beruházási teljesítményéről. A 7%-os éves alapú növekedés ellenére már akkor sem örültünk a számoknak. A részletek ugyanis azt mutatták, hogy a versenyszektor klasszikus ágazataiban a beruházások szinte mindenhol estek. Vagyis nem csak a feldolgozóiparban, hanem a szállításban, az ingatlanügyletek esetében, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben is zsugorodást figyelhettünk meg.A szép beruházási szám azért születhetett meg, mert 2015 utolsó hónapjaiban a kormányzat óriási erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a 2007-2013-as költségvetési ciklus uniós forrásait az utolsó fillérig le tudjuk hívni. Ez pedig még az egyre intenzívebb pénzáramláshoz képest is jelentős megugrást eredményezett. Az utolsó három hónapban az éves GDP majdnem 3%-át tették ki azok a kifizetések, melyeknek uniós támogatás a forrása. Törvényszerű, hogy ekkora összeget már nem lehetett a versenyszektorba kipörgetni, hanem a költségvetési szerveknél ért célba.

A fentiek két dolog miatt is figyelmet érdemelnek.
  • A költségvetési beruházások volumene és dinamikája rövid és közép távon sem fenntartható. Rövid távon azért nem, mert az új uniós költségvetési ciklusra való átállás törvényszerűen visszaesést fog hozni a lehívásokban, így az állami fejlesztési forrásokban. Néhány év múlva pedig - a kormány erőltetett forráslehívási tervei alapján 2019-20-tól - az uniós források elfogynak.
  • A mostani költségvetési beruházási boom elfedi a versenyszektorban zajló folyamatokat, ami akár érdemben különbözhet a teljes nemzetgazdasági beruházási trendtől. A hosszabb távú gazdasági növekedéshez viszont a versenyszektor fejlesztő, kapacitásbővítő aktivitása elengedhetetlen.


Egy hónappal ezelőtt még csak korlátozott eszközök álltak rendelkezésünkre, hogy a magánszektor beruházási aktivitását megbecsüljük. A múlt héten azonban megjelentek a kormányzati szektor részletes számai, amelyekből már jobban tudjuk becsülni a teljes képet.

Így számoltunk A vizsgálódásunkhoz szükséges adatok nem állnak rendelkezésre közvetlenül, némi számolgatást igényelnek. A pénteken megjelent "kormányzati szektor statisztika" tartalmazza a nemzeti számlák egységes rendszere alapján kimutatott kormányzati beruházási kiadásokat folyó áron. Ezt a nemzetgazdaság teljes állóeszköz-felhalmozásával összevetve maradék elven adódik a magánszektor beruházása. A folyó áras teljesítményt 2005-ös árakra vetítjük vissza úgy, hogy a folyó áras és a 2005-ös árakon bemutatott GDP-statisztikából teljes beruházási árindexet számolunk. Így kapjuk meg az árváltozástól szűrt idősorokat, amelyek a beruházási teljesítményt a két szektorra vonatkozóan mutatja. Hasonlóképpen számolt a Budapest Költségvetési Felelősségi Intézet is négy hónapja, akkor még 2015 utolsó negyedévének számai nem álltak rendelkezésre. A számítás pontatlanságát jelenti, hogy a magánszektor és a kormányzat beruházásaira külön árindexek negyedéves frekvencián nem állnak rendelkezésre. Ugyanakkor az ebből fakadó becslési pontatlanság az éves árindexek alapján meglehetősen kicsi lehet. Ezt pontosabban ellenőrizni majd az ősszel tudjuk, amikor a 2015-ös évre vonatkozóan is lesznek olyan (éves) adatok, amelyekből a kormányzati beruházások árindexe számolható.

Az ébredő erő

Az alábbi ábra azt a gazdasági képünket erősíti meg, miszerint a beruházás dinamikáját a kormányzati aktivitás magyarázza. Sőt, az ábra alapján ezt a kijelentésünket pontosíthatjuk (sarkíthatjuk): a nemzetgazdasági beruházások enyhén emelkedő trendjét kizárólag az uniós transzferek felpörgéséből fakadó állami költéseknek köszönhetjük, miközben a magánszektor beruházásai jó másfél éve csökkenő trendben vannak.

Valami komoly baj van a magyar beruházásokkal
Az ábra fix bázison mutatja a beruházási teljesítményt, de érdemes néhány viszonyszámot kiragadni belőle. Tavaly az állami beruházások
  • a 2000. évhez képest több mint megháromszorozódtak,
  • az előző évhez képest 25%-os bővülést mutattak,
  • két év alatt pedig több mint 60%-kal emelkedtek.


Ezen belül - az írásunk kiindulópontjaként tekinthető - tavalyi utolsó negyedéves állami beruházás
  • a 15 évvel ezelőtti szintnek közel a három és félszerese volt,
  • az egy évvel korábbit 38%-kal haladta meg,
  • a 2013 véginél pedig 70%-kal volt nagyobb.


Vagyis a tavalyi utolsó negyedév még az amúgy is uniósforrás-vezérelt időszakon belül is kiugróan karakteres időszak volt.

Mi történt eközben a magánberuházásokkal? Nézzük hasonló szerkezetben az eredményeket! Tavaly a magánszektor beruházásai
  • a 2000. évit olyan kis mértékben haladták meg, hogy nem jön ki belőle éves átlagban az 1%-os növekedés sem,
  • az előző évhez képest 6%-os visszaesést mutatnak,
  • a két év alatt pedig összességében stagnáltak.


Ez az összességében gyenge beruházási eredmény tavaly az utolsó negyedévben még tovább romlott. 2015 negyedik negyedévének magánberuházásai
  • kisebbek voltak, mint a 2000. év utolsó negyedévében,
  • 10%-kal elmaradtak az egy évvel korábbitól,
  • 15%-kal alulmúlták a két évvel ezelőtti szintet.


(Ahogy a fenti keretes írásunkban jeleztük, a számításokban az árindexek becsléséből fakadóan lehetnek pontatlanságok, ezért nem is a "hajszálpontos" értékek a fontosak, hanem a belőlük kirajzolódó trendek.)

Az állami és a magánberuházások ellentétes trendjének következtében a beruházási kapacitások egyre nagyobb része szolgálja a kormányzati fejlesztéseket. Míg a 2000-es évek elején a nemzetgazdasági állóeszköz-felhalmozás hatoda kötődött az állami megrendelésekhez, mára már közel a harmada.

Valami komoly baj van a magyar beruházásokkal
A magánberuházások alacsony szintjére nemzetközi összevetésben is rámutathatunk. A nettó beruházási ráta ugyanis a Bizottság előrejelzései szerint a régióban nálunk lesz a legalacsonyabb. Ez a mutató azt fejezi ki, hogy az amortizáción (tőkepótláson) felül az ország a megtermelt GDP-hez viszonyítva mekkora erőforrásokat fordít a beruházásokra. Mint látható, a nettó beruházási ráta érdemben elmarad az "újraiparosítási példaképnek" nevezhető Csehország, de még a 25 év múlva utolérendő Ausztria számaitól is.

Valami komoly baj van a magyar beruházásokkal

Új remény (?)

A fenti eredmények meglehetősen borús kilátásokat vázolnak fel, hiszen miközben a magánberuházások csökkenő trendben vannak, a húzóerőnek számító kormányzati beruházások esetében garantáltan visszaeséssel számolhatunk. Tavaly 2600 milliárd forint uniós forrást fizetett ki az állam, az idén a kormány célja 2000 milliárd, az MNB várakozása 1500 milliárd forint.

Mi az, ami mégis reményt jelenthet? Az egyik, hogy a kormányzati tervek szerint az új uniós források nagyobb része jutna el a vállalakozásokhoz. Bár a 60%-os arány már akkor is hihetetlennek tűnt, amikor még nem három év alatt akarta kiszórni a hétévnyi EU-támogatást a gazdaságpolitika, de az előző ciklushoz képest valamennyit tényleg javulhat az arány. Mindenesetre a GINOP pályázatai az eddigi pályázati információk alapján mintegy 500 milliárd forint beruházást generálhatnak.

Az eddigi állami beruházási boom-ok mindig a magánberuházások visszaesésével jártak, ami felveti, hogy létezik egyfajta sajátos kiszorítási hatás. Ez alapján az idénre várt visszaesés (például a felszabaduló beruházási kapacitásokon keresztül) a magánszektor beruházási teljesítményét javíthatja. Ugyanakkor jövőre újra gyenge eredmény születhet, ahogy az EU-transzferek csúcsra szöknek.

Valami komoly baj van a magyar beruházásokkal
Javíthatnak a helyzeten a lakáspiacot élénkítő lépések is, ám az áfa-csökkentés, a CSOK (és még inkább a vitatott megítélésű NOK) hatásai inkább csak jövőre jelentkeznek majd.

Az igazi fordulatot természetesen az hozhatná, ha a beruházások iránti kereslet emelkedne. Ebben az esetben a hitelezés, illetve a külföldi működőtőke-befektetések (FDI) felfutását tapasztalnánk. Előbbiből a kis- és középvállalkozások esetében már láthatunk valamit, ám figyelmeztető, hogy a vállalati betétek összege már meghaladja a folyamatosan leépülő teljes hitelállományt. Az FDI típusú tőkeimportból az elmúlt években látványosan kevés érkezett az országba. (Igaz, a fizetési mérleg statisztika értelmezhetősége e szempontból erős korlátokba ütközik.) Mindezek lehetséges okairól, az üzleti környezetről, a kiszámíthatóságról, intézményekről, korrupcióról annyit írtunk már, hogy nem untatjuk vele újra az olvasókat.

A magánberuházások előtt az utóbbi időben egy új korlát is megjelent, nevezetesen a munkaerőhiány. A vállalkozások soha ilyen arányban nem nevezték meg a fejlesztési akadályok között a munkaerőhiányt. Ennek a problémának enyhülését jelentheti a nyugdíjkorhatár következő években történő emelkedése, az állami foglalkoztatás csökkenése, illetve a külföldön munkát vállalók esetleges hazatérése. Ezekkel a kihívásokkal a közeljövőben újabb írásokban fogunk foglalkozni.
magyar lemgyel veto unios koltsegvetes jogallamisag budapest targyalas 201126
amerikai elnökválasztás usa biden trump 2020
gas
szerbia
eu vétó magyar vétó jogállamiság
boris johnson brexit no deal
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Privát bankár

Privát bankár
2020-12-03 Online
Agrárszektor Konferencia 2020

Az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít az Agrárszektor Konferencia, amelyet 2020-ban nyolcadik alkalommal szervez meg a Portfolio Csoport. Idén december 3-án, egész napos, közel 10 órányi szakmai programmal, két párhuzamos szekcióval, több mint 50 előadóval, és rengeteg izgalmas témával várjuk a résztvevőket online módon. Az esemény egyedülálló módon veszi napirendre a legfontosabb agrárgazdasági témákat, illetve nyújt prognózisokat az ágazat szereplőinek. A konferencia az agrárium minden résztvevőjének – így valamennyi méretű gazdálkodónak, élelmiszeripari cégnek, inputgyártónak, gépforgalmazónak, termékkereskedőnek, illetve államigazgatási és érdekképviseleti szakértőnek – hasznos és naprakész információkat nyújt. A résztvevők online, élőben követhetik az egész napos konferenciát, élhetnek az online rendszerünk által nyújtott, különböző kapcsolatépítési lehetőségekkel is. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, a Portfolio Agrárszektor Konferenciát!

 

SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4 pont kapható az online eseményen való résztvételért.

gas