Aggasztó a helyzet a Balatonnál - Megbénulhat az élet

Az utóbbi években Magyarországon egyre több szakmában jelentkezik munkaerőhiány, a ManpowerGroup Hiányszakma Felmérése alapján a vendéglátás 2011 óta szerepel a listán, 2016-ban pedig a munkáltatók körében végzett felmérés szerint a negyedik legnehezebben betölthető munkakörökbe tartozik. A nyári hónapok közeledtével, a szezonálisan működő szolgáltatók nyitásával egyidejűleg évről évre fokozott figyelem irányul a munkaerőhiányra, ami a hazai turizmusban kiemelt szerepet betöltő Balaton térségét is erősen sújtja. Utánajártunk, hogy mi a helyzet a szezon közepén.

Munkaerőhiány van, de mekkora?

Ez nem idei és nem is tavalyi történet, korábban is visszatérő probléma volt a munkaerőhiány az idegenforgalmi központokban, de amióta országosan nagy a feszültség, nagyobb figyelmet kap a balatoni térség helyzete

- mondta a Portfolio-nak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Összetett problémáról van szó, aminek az egyik oka, hogy a vendéglátásban és a kereskedelemben hagyományosan alacsonyak a munkabérek, amivel összefügg, hogy ezekben az ágazatokban kifejezetten magas a külföldre vándorlás.

A hiányt fokozza még a demográfiai helyzet, aminek munkaerőpiaci következményei is vannak, nevezetesen a munkaképes korú népesség csökkenése. Fontos még megemlíteni a nyugdíjhelyzetet az okok között, hiszen rengeteg munkára alkalmas 55-60 év körüli ember szorul ki a munkaerőpiacról például a közszolgálati szektorban jellemző kényszernyugdíjazás, illetve a Nők 40 program miatt.

Számos hatás adódik össze, és együttesen eredményez jelentős munkaerőhiányt országszerte, de a turizmus és a Balaton évről évre kiemelt figyelmet kap, részben azért, mert a szezonalitás miatt problémásabb, illetve mert az ország arculatára is hatással van.

De egyáltalán milyen mértékű munkaerőhiányról beszélünk? Pontos számokat nem tudni, de Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szerint, óvatos becsléssel 1000-2000 fő közé tehető a Balaton körül hiányzó munkaerő száma. "Szakács és felszolgáló hiányról mostanában kevesebb visszajelzés érkezik hozzánk, mint korábban, vagyis itt stabilizálódni látszik a helyzet, miközben a probléma áttolódik a kisegítő munkakörökre, mint a takarítás és a mosogatás" - tette hozzá.

Helyzetkép a Balaton munkaerőpiacáról

A Balaton és környékének társadalmát az országoshoz hasonló tendenciák jellemzik:

• elöregedő lakosság;
• a fiatalok elvándorlása;
• a munkanélküliség csökkenése az elmúlt években, aminek hátterében részben a közfoglalkoztatás áll.

A régió turizmusa elsősorban a kisebb családi vállalkozásokra épül, akik a nyári hónapokban magasabb - ez egységenként néhány főt jelent - létszámmal üzemelnek - derül ki a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán működő Balatoni Turisztikai Kutatóintézet (BATUKI) 2017-es felmérésének eredményeiből.

Az intézet májusi megkérdezésének fókuszában a térség munkaerőpiaca állt, ezen belül is a turizmus-vendéglátást különösen érintő munkaerőhiány. A kérdőívet 47, a Balaton turizmusában érintett döntéshozó töltötte ki. Két fontos eredmény, hogy

• az összlétszám havonkénti alakulását tekintve a téli hónapokban jellemző 18-19 fős átlaglétszám július-augusztusban 25 főre is felemelkedik;
• a nyári hónapokban jelentkező pluszmunkát a legtöbb esetben egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi munka), szakmai gyakorlat vagy diákmunka, illetve határozott időre szóló munkaszerződés keretében szervezik meg.

Aggasztó hiány és durva túljelentkezés egyszerre Szinte minden turisztikailag frekventált településen van egy-egy étterem, vagy strandi egység, amely idén már nem tudott kinyitni, ez azonban nem kizárólag a munkaerőhiánnyal függ össze. Sok esetben az egységek műszaki állapota nem teszi lehetővé a nyitást, és nincs tulajdonosi szándék a felújításra. Eközben bőven vannak olyan munkáltatók is, akiknél túljelentkezés van képzett szakemberekből. Ennek az oka, hogy a munkaerő minden iparágban ahhoz a munkáltatókhoz vándorol, aki minden szempontból kedvezőbb feltételeket biztosít, így sokkal kevésbé érzékelik a munkaerőhiányt azok, akik például megfizetik a munkaerőt, és a valós fizetés megfelel a bejelentett és adózott munkabéreknek, mint azok, akiknél ez nem így történik. Persze az sem mindegy, hogy milyen szakmai referenciát jelent egy-egy munkahely: például egy strandétterem és egy 4 csillagos hotel étterme között ilyen szempontból hatalmas a különbség.

Diákok és nyugdíjasok versengenek

Az idei év tapasztalatai alapján a balatoni munkaadók főleg diákok és nyugdíjasok toborzásával oldják meg a munkaerőhiány problémáját. A nyugdíjasok bevonása egyre inkább szükségessé válik, ezt tükrözi a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásának terve is. Könnyid László szerint fontos lenne a nyugdíjból ismét aktív állományba helyezni a dolgozni akaró, nagy tapasztalatú és felkészült kollégákat, amit szerinte a kormányzat megfelelően támogat a szabályozórendszer alakításával.

A VOSZ szerint is üdvözlendő a javaslat, hiszen a nyugdíjasok tapasztalata előnyös tényező a munkaerőpiacon, azonban a csökkent fizikai terhelhetőség hátrányt jelent. A diákok ezzel szemben nem rendelkeznek több éves vagy évtizedes rutinnal, de jól bírják a fizikai terhelést, illetve náluk nagy előnyt jelent a nyelvtudás .

Mindkét csoport bevonásának vannak tehát előnyei és hátrányai, illetve mindkettőnek megvan a társadalmi haszna is, hiszen fontos, hogy a fiatalok minél előbb belépjenek a munka világába, míg a nyugdíjasok egy részének munkaerőpiacon tartására is nagy szükség van.

Közmunkásokat a vendéglátásba?

Felmerült nemrég, hogy foglalkoztasson közmunkásokat a vendéglátó szektor, hiszen még májusban is 181 ezer fő dolgozott közfoglalkoztatásban a KSH adatai szerint, és egyes vélemények szerint akár be is tölthetnék a munkaerőpiaci űrt. De vajon látnak ebben potenciált a vendéglátásban és kereskedelemben érdekelt szakmai szervezetek?

Könnyid László úgy látja, hogy a közmunka-program a magyar gazdaság számára jelenleg egy ki nem használt tartalék, pontosan a szakképzést nem igénylő, mégis rendkívül fontos munkakörök esetében (mosogatás, takarítás), így szerinte fontos lenne, hogy a vendéglátás képes legyen munkaerőt átvenni ebből a körből.

A BATUKI felmérése alapján azonban az általános vélemény ezzel kapcsolatban, hogy a közfoglalkoztatásban dolgozók a turizmus-vendéglátás területén jelentkező munkaerőhiányt nem képesek enyhíteni:

• egyrészt a nem megfelelő kompetenciák miatt;
• másrészt azért, mert a közfoglalkoztatás is épp a nyári időszakban ró nagyobb terhet az érintettekre.

A VOSZ főtitkára mindenképp valamiféle (át)képzést követően lát reális esélyt arra, hogy a közmunkások belépjenek a nyílt munkaerőpiacra.

Még mindig sok tízezren kapnak segélyt látszattevékenységekért, és ezzel tulajdonképpen inkubátorba vannak zárva. Ezért is lenne nehézkes bevonni őket ilyen pörgős területekre, nem beszélve arról, hogy már egy raktári munka is alapvető számítástechnikai ismereteket igényel

- tette hozzá Dávid Ferenc.

Azt is kiemelte, hogy a közfoglalkoztatottak táborában vannak 20-25 évesek is, akikről semmiképp sem szabadna lemondani, hiszen egy néhány hónapos képzés után beléphetnének a versenyszférába, akár a vendéglátásba, először fizikai munkák elvégzésére, további képzésekkel pedig egyéb feladatokat is elláthatnának.

Mi lenne a hosszú távú megoldás?

Az illetékes szakértők úgy látják, hogy a jövő év sem ígérkezik könnyebbnek, ezért minél előbb hosszú távú megoldást kellene találni. A BATUKI felmérése szerint a munkaerőhiány enyhítésének hatékony eszköze lehet a diákmunka, a szakmai gyakorlatos diákok foglalkoztatása, a - megfelelő - szálláslehetőség biztosítása, valamint a - jelenleg is népszerű - egyszerűsített foglalkoztatás.

A szolgáltatás csökkentésére (például nyitva tartás, választék) vonatkozó elképzeléseket egyértelműen elutasították a válaszadó szakemberek. A szakmai megkérdezés külön kitért az önkormányzatok hatásköreire, lehetőségeire, ami alapján a megfelelő tájékoztatás, információcsere (a munkáltatók és a potenciális munkavállalók között), az adócsökkentés, kedvezmények nyújtása, valamint az aktív lobbitevékenység szerepeltek a leggyakrabban említett eszközök között.

Az általunk megkérdezett szervezetek főleg a bérek emelését sürgetik, amin már a kormány is elkezdett dolgozni. Fontos és gyakorlatilag már kényszerlépés volt idén a minimálbér és a bérminimum emelése, és jövőre újabb emelés várható, aminek célja pont a vendéglátósok helyzetének javítása.

Jövő januártól az országosan kötelező bruttó 180 ezer forintos szakmunkás-bérminimumhoz képest több tízezer forinttal magasabb garantált alapjövedelemhez, akár több mint 240 ezer forinthoz juthatnak a szállodaiparban és a vendéglátásban foglalkoztatott szakképzett munkavállalók, az erről szóló ágazati kollektív szerződést az ősszel írhatják alá.

Könnyid László szerint többrétű megoldásra van szükség, és az oktatásnál kellene kezdeni, amely ma súlyos gondokkal küzd.

Az, hogy ez a pálya elvesztette korábbi vonzerejét, a probléma része, de az oktatás feladata lenne használható tudást adni a jövő szakembereinek. Ehelyett középfokú intézményekből, egyes képzési formákból kerülnek ki úgy szakmunkások, hogy a gyakorlati helyén fog először tálcát a kezébe, vagy főz meg egy valós ételt

- mondta a szállodaszövetség elnöke.

A szerb és ukrán vendégmunkások toborzása is felmerült a hiányszakmában megoldásként, hiszen június óta a szomszédos országokból érkező, nem uniós állampolgárok, vagyis az ukránok és a szerbek a kijelölt hiányszakmákban munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak Magyarországon. Persze kérdés az, hogy az itthoni kapacitások ügyesebb felhasználása jobb megoldás lehet-e - különösen úgy, hogy közben a számok is azt mutatják, hogy az ukrán munkások szívesebben vállalnak munkát Csehországban.

Címlapkép: Mohai Balázs, MTI Fotó

• Címkék:
• munkaerőhiány,
• nyugdíjrendszer,
• balaton,
• makrogazdaság