A magyar gazdaságtörténet legnagyobb gazdaságélénkítési programjának részeként harangozta be az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az 1500 milliárd forintos NHP Hajrá Hitelprogramot, amely a koronavírus járvány hazai cégekre gyakorolt negatív hatásainak enyhítésére szolgál. Ifj. Lengyel Tibor, a hiteles elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat fejlesztő e-Jogsegéd Kft. ügyvezetője szerint paradox módon ezt a hitelt is csak személyesen lehet igényelni.
„Az NHP Hajrá egy nagyon kedvező hitel, amely egy jó eszköz a kormány részéről a gazdaság szereplőinek megsegítésére. A pénz adott, már csak el kéne juttatni a piacra, azonban jelenleg erre egy nagyon bürokratikus út áll csak rendelkezésre, ami papíron megy, így személyes ügyintézést igényel” – mondta a Portfolio-nak a cégvezető.
A járványhelyzet hozta magával a kényszert, hogy a cégeknek olyan technológiai problémákat kellett megoldaniuk, mint például a home office. Erre – bár a digitális megoldások már régóta adottak – a legtöbb helyen nem voltak felkészülve, valamint ezek bevezetése sem vált egységessé.
„A nagyvállalatok többségénél a digitális kapcsolattartási alkalmazások, mint a Skype, a Meet, a Zoom és társaik nem használhatóak egységesen. Nagyon sok vezető most ébredt rá, hogy mennyire elavult rendszereket használnak, csak ez eddig nem volt életbevágó. Azonban az, hogy végül a hangalapú kommunikációt sikerült megoldani, az csak a nulladik szint. Az adminisztrációban sajnos még mindig ott állunk, mint a kommunikációban voltunk a járvány előtt” – tette hozzá az elektronikus ügyintézési szakértő, aki szerint
az állam minden lehetőséget és eszközt biztosít, hogy elektronikusan kommunikáljunk a piaci szereplőkkel: „A rendelkezésre álló hivatali kapukon keresztül mind cégkapukat, mind pedig ügyfélkapukat hitelesen és elektronikusan tudják megszólítani az érintett intézmények.”
Nem tudunk a papírtól elszakadni
Az NHP Hajrát igénylő társaságok például kapnak e-mailben egy csomagot, amiben számos dokumentumot kell kitölteni a pénzügyi intézmények számára. Emellett főkönyvi kivonatot, aktuális és lezárt évi mérleget, lakcím-, illetve adókártyát és személyi igazolványt kell csatolni, minden dokumentum minden oldalát alá kell írni, majd postán visszaküldeni a bankfióknak. Ez néhány nap alatt megérkezik, feldolgozzák, hogy a jóváhagyást követően szerződni lehessen a bankkal.
Ezt a hosszadalmas és körülményes folyamatot – amiben feltételeztük, hogy nincs szükség hiánypótlásra – már ma is meg tudnánk oldani digitális úton, hiszen ennek a lehetőségét, hátterét az állam már megteremtette, egyszerűen csak nem élnek vele az intézmények
– mondta a cég ügyvezetője.
Az e-mailben kapott dokumentumokat el lehet látni minősített tanúsítványon alapuló elektronikus aláírással, vagy minősített elektronikus bélyegzőn alapuló AVDH-val (azonosításra visszavezetett dokumentum-hitelesítés). Így mindent hitelesen lehet eljuttatni a bankokhoz nyomtatás, szkennelés nélkül, és kialakítható a strukturált adatokkal zajló hivatali kommunikáció, gyorsabban fel lehet dolgozni a kérelmeket, a hivatali kapuból pedig a cégkapuba küldhetők a digitális visszajelzések. „Teljesen olyan, mint a posta, csak ez éjjel-nappal tud működni hitelesen és elektronikusan” – tette hozzá ifj. Lengyel.
Az egyetlen terület, ahol a digitális kommunikáció jelenleg nem biztosított, az az ügyfél és a bank kapcsolattartása, mert a cégkapu-cégkapu, vagy cégkapu-ügyfélkapu közötti kommunikáció egyelőre nem megoldott. Az e-Jogsegéd Kft. erre fejlesztett egy megoldást, amihez még állami jóváhagyására van szükség, de technológiailag már működik.
A vállalatvezető szerint a személyes ügyintézés így nélkülözhető a rendszerből nagyobb befektetés és átalakítás nélkül, hiszen minden cég rendelkezik cégkapuval, mivel a NAV-val például már csak ezen keresztül kommunikálhatnak most is, a lefedettség 100 százalékos.
Bár jelenleg a piaci szereplők fenntartásokkal vannak a cégkapuk iránt, ifj. Lengyel szerint ez természetes, ahogy az online számla és minden digitális változás szül egyfajta ellenállást, hiszen a bejáratott, megszokott ügymenetet kell leváltani, ami mindig többletenergiát és fokozott figyelmet igényel. „Sokáig idegenkedtünk attól, hogy digitálisan készítsük el például az áfabevallást, de ma már nem ismerek olyan könyvelőt, aki visszatérne a régi rendszerhez, és papíralapon szeretne dolgozni.”
A folyamat beindításához a cég ügyvezetője szerint az állam jóindulatú kényszerítő erejére lenne szükség, hiszen maguktól a piaci szereplők nem szívesen térnek el a jól megszokott folyamataiktól. „A bürokratikus ügyintézést senki sem szereti, senki nem fog magától belemerülni, hogy hogyan lehetne ezt hatékonyabbá tenni. Mindenki teljesíti, amit a törvény előír és örül, ha eredményesen túl van rajta.”
A gyakorlatban ifj. Lengyel szerint egy olyan digitális szolgáltató központra lenne szükség, amely rendelkezik hivatali kapuval, ami összekapcsolná a gazdasági szereplőket, illetve magánszemélyeket hiteles elektronikus ügyintézési szolgáltatások segítségével. Egy ilyen rendszernek azért is lenne létjogosultsága, mert az állami digitális infrastruktúrával együttműködve, ütemezett működés alakítható ki, terheléselosztás mellett - például éjjel működne, amikor más állami szolgáltatások nem.
Ezzel a vízióval egybevág az állam tevékenysége más területen is: a NAV is már xml formátumban kéri be a számlázási adatokat, sőt a hosszú távú tervekben ezt a gazdálkodási adatokra is kiterjesztik majd. „Ezt a törekvést tudnánk mi is meglovagolni azzal, ha például a hitelügyintézés folyamata is biteken történne a papíralapú dokumentáció helyett, ráadásul egy olyan csatornán, amelynek az alapjait az állam már lefektette. Mi ezt kiaknázva és továbbfejlesztve nyújtanánk egy olyan hiteles elektronikus szolgáltatást, amely előbb-utóbb úgy is helyet követel majd magának, méghozzá gyorsabban, mint gondolnánk” – tette hozzá ifj. Lengyel.
Véleménye szerint ugyanis a koronavírus miatt most egy olyan helyzet állt elő, amelyben a piaci szereplőknek kényszerűen kellett a digitális megoldások felé fordulniuk, ebben az időszakban pedig türelmi idő nélkül kiütköztek azok a rendszerhibák, amelyek akadályozzák, de legalábbis lassítják az üzletmenetet.
Azt gondolom, hogy a piaci szereplők ebből tanulva, a karantén feloldásával és a gazdaság újranyitásával nem a régi, megszokott keretekhez fognak visszatérni, hanem egy tudatos stratégia mentén kezdik majd meg átalakítani a folyamataikat, amelynek az egyik alapköve lehetne, ha a meglévő állami infrastruktúrában rejlő lehetőségeket aknáznák ki. Ebben pedig az államnak már nincsen fejlesztési feladata, ezt már a B2B és B2C piaci szereplők oldják majd meg, és alakítják ki a szükséges áthidaló megoldásokat.
A cikk megjelenését az e-Jogsegéd Kft. támogatta.
