Ipar 4.0: egyelőre nem veszélyeztetik a robotok a hazai munkavállalók állásait

A cikk megjelenését a Delta Systems Kft. támogatta.

Felmerül a kérdés, hogy miként hat a legújabb ipari forradalom a HELL ENERGY tevékenységére? Milyen konkrét megoldásokban látják a digitális átállást?

Csereklye Barnabás: Az Ipar 4.0 technológiák készen állnak arra, hogy új minőséget hozzanak a termelésbe. Az egyik legfontosabb fejlesztési célterületünk a logisztikai folyamataink automatizálása volt. 2019 februárjában adtuk át az új magasraktárunkat, amely teljesen önműködő. A raktározási és szállítási folyamat olyannyira önvezérelt, hogy a szikszói automata raktárban, ahol naponta 4,5 millió doboznyi energia- és üdítőitalt raktároznak le, nincs is világítás, hiszen nincs emberi jelenlét. A gépek – többek között a világhírű Titan – robotszenzorokkal és lézeres navigációval végzik a tevékenységüket.  A magasraktár kapacitása 31 ezer raklap, amelyeket 6 daru helyez el a tárhelyeken. Emberi beavatkozásra csak a teherautók megrakodása során van szükség.

Emellett a magasfokú automatizálás és a MES (Manufacturing Execution System) rendszerek lehetővé teszik, hogy a gyártásunk során, az alumínium tekercs felhelyezésétől a késztermékek kiszállításáig a teljes folyamat emberi kéz érintése nélkül történjen. Legújabb fejlesztésünknek köszönhetően az üzemen belüli anyagmozgatás is önműködő targoncák segítségével zajlik, melyek szállítási utasításait a gyártósor igényei szabályozzák, ezzel is növelve az automatizálás mértékét.

A rendszerintegrátori tapasztalatok szerint melyek azok a technológiai megoldások és fejlesztési irányok, amelyek leginkább segítenek a hazai vállalatok termelékenységének növelésében?

Vidra László: Az Ipar 4.0 nem csak technológiai változást hoz, hanem szemléletváltozást is jelent. A hagyományos, "tapasztalat alapú” gyártásmenedzsmentnek minél hamarabb "adat alapú" gyártásirányítássá kell válnia. Ennek a váltásnak jelenleg a legtöbb üzemben két akadálya van. Egyrészt nem elérhetők vagy nem mindenhonnan elérhetők valós időben az információk a gyártásban résztvevő eszközökről. Másrészt, ha meg is vannak ezek az adatok, azok széttagoltan, alrendszerek hálójában vannak, nem segítve ezzel az áttekinthetőséget vagy a rendszerek közötti összefüggések felismerését. Úgy gondoljuk, hogy az ezekre a kihívásokra adott megoldások a legfontosabbak a termelékenység szempontjából.

Termelő vállalatként mik a HELL ENERGY tapasztalatai az Ipar 4.0 fejlesztési irányairól? Mi az, amire felhasználóként valóban szükség van?

Csereklye Barnabás: Manapság a technológiai berendezések és folyamatok egyre kifinomultabbak és bonyolultabbak.

Az Ipar 4.0 lehetőséget ad a bonyolult technológia folyamatok paramétereinek valós idejű monitorozására, elemzésre, mely elengedhetetlen az eredményesség érdekében.

Emellett a termék nyomon követés - különösen az élelmiszeriparban - az alapanyagtól a késztermékig is egy igen fontos minőségügyi elvárás, melyre szintén megoldást kínál egy ilyen rendszer, melyhez elengedhetetlen elvárás a megbízhatóság és pontos adatszolgáltatás.

Galéria11 képA Hell Energy Magyarország Kft. szikszói gyára

Milyen szolgáltatások léteznek az Ipar 4.0 megoldásain belül?

Vidra László: Ahhoz, hogy minden, a gyártásirányításhoz elengedhetetlen információ a rendelkezésre álljon, adott esetben elemi szinten is érteni kell a vezérléseket, szenzorikát és a többi területet. Megfelelő tervezéssel ütemezhető, az igényekhez és a lehetőségekhez alkalmazkodó fejlesztési út jelölhető ki, amellyel úgy lehet egy integrált monitoring és vezérlési ökoszisztémát létrehozni, hogy az végig költség- és hatékonysági mutatókkal visszamérhető, igazolható.

Milyen kihívások merülnek fel egy ilyen rendszer kialakítása során?

Vidra László: Sok vállalatnál éppen a sok szigetrendszer párhuzamos működése nehezíti a fejlesztést. Ilyenkor olyan ernyőmegoldásra van szükség, amely egységes rendszerbe szervezi az adatokat. A MES (központi termelésirányítási rendszer) megoldások folyamatosan és valós időben gyűjtik az adatokat a teljes termelési folyamatról. A működési anomáliák azonnali feltárásával és adott esetben beavatkozással pedig jelentős növekedés hoznak a termelési hatékonyságában. Az integrált rendszernek köszönhetően minden döntéshez szükséges adat azonnal és kontextusában elérhető.

Milyen igényei vannak a felhasználóknak az integrált rendszerek területén?

Csereklye Barnabás: Egy integrált rendszer legfőbb előnye, hogy az adatok tárolása egy helyen, strukturáltan, mindenki számára transzparens módon történik. Emellett az adatok feldolgozására, elemzésére és riportálásra is lehetőséget ad. Nagyon fontos az is, hogy a rendszer kellő rugalmasságot adjon a felhasználó számára egyedi elemzésekre a tárolt adatokból, felhasználóbarát módon. Ez lehetőséget ad a folyamatos fejlődésre és hatékony működésre. A vállalatok életében fontos szerepet tölt be a vállalatirányítási rendszer, amivel a MES integrált kapcsolata minden esetben elengedhetetlen elvárás.

Le kell-e állítani a termelést, ha egy ilyen rendszerben valahol hiba lép fel? Hogyan lehet kezelni a rendszer meghibásodását?

Vidra László:

A prediktív és preventív karbantartási szolgáltatások már azelőtt megbízhatóan jelzik az adott eszközökben a működési rendellenességet, hogy az leálláshoz vezetne.

De a kivitelezés során folyamatosan szem előtt kell tartani azt is, hogy minden gyár más. Eltérőek nem csak a termelési folyamatok, hanem a digitalizáció szintje is, ennek megfelelően kell kialakítani a védelmi rendszereket is.

Mennyire szabható személyre az Ipar 4.0 technológiák alkalmazása?

Csereklye Barnabás: Teljes mértében, ami egyben az egyik alapkövetelménye és előnye. Valójában a legtöbb termelőüzem életében az Ipar 4.0 már meglévő folyamatokra épül, így egy integrátor, fejlesztő feladata a helyi igényekre szabni a megfelelő megoldást. Fontos megjegyezni, hogy a rendszer rugalmassága lehetőséget kell adjon egyedi fejlesztésekre. A dobozgyárunkban, töltőüzemeinkben, valamint magasraktárunkban különböző MES rendszerek működnek a legfejlettebb iparági fejlesztéseknek megfelelően, és ezen rendszerek rugalmassága lehetővé teszi azok szinkronizálását.

Vidra László: Az Ipar 4.0 megoldások hazai felhasználói körét látva egyértelmű, hogy a HELL ENERGY automatizáció tekintetében a piaci legjobb helyzetben lévő szereplők egyike, ugyanakkor látni kell, hogy nem mindenki tud ilyen mértékben átállni az automatizációra. Az Ipar 4.0-ás megoldások kivitelezőinek a feladata, hogy a legkorszerűbb technológiákat lefordítsák az adott üzem működési sajátosságaira.

Mennyire tartják fontosnak a vállalatok az átállást az Ipar 4.0-ás megoldásokra? Hol tart az átállási folyamat Magyarországon?

Vidra László: Egyelőre néhány kivételtől eltekintve kevesen alkalmazzák még ezeket a technológiákat. 2017-ben készült egy felmérés a hazai KKV-k és nagyvállalatok körében arról, hogy mennyire tartják fontosnak az Ipar 4.0 gyakorlati megvalósítását. Összességében a számok azt mutatták, hogy a nagyvállalatok közel fele számára fontos, míg a KKV-k esetében éppen csak több mint 25 százalékuk tartotta ezt fontosnak versenyképességük megőrzése szempontjából. A gyakorlati megvalósítás ennél is alacsonyabb mértékű: a KKV-k körében közel 15 százalékuk egyáltalán nem rendelkezik stratégiával az Ipar 4.0 megoldások bevezetésére, a nagyvállalatok esetében ez a szám közel 20 százalék. Az átállásra vonatkozó, kidolgozott stratégiával rendelkező nagyvállalatok 4 százaléka esetében zajlott a stratégia pilot jellegű megvalósítása, a KKV-knál ez az arány éppen a duplája a nagyvállalatokénak. Ez alapján elmondható, hogy bár fontosnak tartják a vállalatok az Ipar 4.0 megoldások bevezetését, egyelőre az átállás tényleges mértéke alacsony, egyelőre nem veszélyeztetik a robotok a hazai munkavállalók állásait.

2017 óta eltelt három év, ami a technológia iparában hosszú időnek számít. Változott-e valamelyest a helyzet a kutatás óta?

Vidra László: Úgy látjuk, hogy a helyzet érdemben nem változott, továbbra is meglehetősen lassú az átállás a digitális folyamatokra.

Mi állhat emögött a lassú átállás mögött?

Vidra László: Kettős oka lehet annak, hogy a hazai vállalatok nem kapkodják el az átállást. Egyrészt az új technológiák ára viszonylag magas, így meg kell gondolniuk, mely technológiákat mikor érdemes elkezdeni használniuk a működés optimalizálása érdekében. A másik tényező pedig az Ipar 4.0 megoldásait körüllengő bizonytalanság – sokan nem látják, hogyan illeszthetnék be ezeket a technológiákat a működésükbe, hogyan lesz ez számukra kifizetődő.

Mi a helyzet a felhasználói oldalon?

Csereklye Barnabás: A felhasználói visszajelzések alapján a MES rendszerek nagyban megkönnyítik a mindennapi munkát. A mindenre kiterjedő adatgyűjtés lerövidíti a problémamegoldást, ezáltal a termelési folyamatok egyre inkább kiszámíthatóbbá válnak.

Köszönhetően a rendszer rugalmasságának, a felhasználók egyéni igényeiknek megfelelően személyre tudják szabni a virtuális munkaterületüket, ezáltal könnyen átláthatóvá tudják tenni a számukra releváns adatokat. Ezáltal a felhasználók nagyon rövid idő alatt tudnak vele azonosulni, és használatát készségszintre fejleszteni.

A cikk megjelenését a Delta Systems Kft. támogatta.

Címlapkép: Stiller Ákos / Portfolio