Sok vállalkozó nincs tisztában azzal, hogy az üzleti életben felmerülő konfliktusokat nem csak peres eljárással lehet megoldani: Magyarországon évente nagyságrendileg 15 ezer gazdasági jellegű per zajlik, és mindössze 6 százalékuk végére tesznek pontot valamilyen alternatív módon – például közjegyző előtti egyezségi eljárással. Pedig utóbbi gyorsabb, és anyagilag is jobban járnának vele a cégek.
Egyáltalán nincs benne a köztudatban a vitás ügyek ily módon történő megoldása, pedig az egyezség minden olyan esetben hatékony lehet, amikor a felek szeretnék elkerülni a pereskedést, ugyanakkor szeretnének egy végrehajtható határozatot, ami garanciát és biztonságérzetet is nyújt.
"Ilyen eset lehet például, ha az építési vállalkozó és az építtető között szavatossági vita merül fel. Az építtető dönthet úgy, hogy nem perli be a vállalkozót, hanem egyezségi eljárás keretében rendezik a vitájukat: végrehajtható határozatban rögzítik, hogy a vállalkozónak milyen munkákat kell elvégeznie vagy mekkora összeget fizet. Vagy ha például egy adós nem tudja a teljes tartozását megfizetni, csak annak 80 százalékát. A hitelező számára garanciát jelent, hogy az egyezséget követően mégiscsak hozzájut a pénze jelentős részéhez, ráadásul gyorsan, egy végrehajtható végzéssel” – mondta a Portfolio-nak Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke, aki szerint
a peren kívüli egyezség mentőöv lehet a vállalkozásoknak, hogy ne kelljen évekig, költségesen pereskedniük, olykor veszélybe sodorva ezzel a cég jövőjét.
A közjegyzői okiratba foglalt egyezségnek ugyanis kényszerítő ereje van, tehát ha a benne foglaltakat nem teljesíti valamelyik fél, akkor a felek kérhetik azt, hogy végrehajtó lépjen fel a nem teljesítővel szemben. A közjegyző végzésével lezárt egyezség tehát olyan, mintha azt a bíróság ítéletben mondta volna ki. Ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyezséggel befejezett eljárásokban lényegesen kisebb arányban kerül sor végrehajtásra, mintha a jogvitát a bíróság ítélettel döntötte volna el. Hogy milyen költségei vannak a közjegyző előtti peren kívüli egyezségnek, az a kérdéses ügytől függ, de jóval olcsóbb, mintha peres eljárás keretén belül próbálnák a felek megoldani a helyzetet.
"Tegyük fel, hogy egy négymilliós követelés ügyében fordul valaki közjegyzőhöz. Ebben az esetben nagyjából 80 ezer forint az eljárási díj, míg a peres eljárás illetéke a pertárgy értékének 6%-a, vagyis ez esetben 240 ezer forint” – mondta Tóth Ádám, hozzátéve, azt is érdemes mérlegelni, hogy a példaként felhozott esetben a peres eljárás 1,5-2 hónapig is elhúzódhat, a közjegyzőnél viszont pár nap, maximum 1-2 hét alatt pontot lehet tenni az ügy végére.
Pandémia ide vagy oda, vitás ügyek mindig vannak
A MOKK elnöke hozzátette, a járványhelyzetben számos olyan eset volt, amikor az egyezség jelentette a legjobb megoldást a vállalkozó problémájára. Például, amikor a megrendelő nem tudta kifizetni a leszállított terméket, amiből könnyen per lehetett volna.
A peren kívüli egyezséghez vezető első lépcsőfok a mediáció, vagyis az, hogy a felek egyetértésre jussanak a vitás ügyben, és ha megvan a megállapodás, akkor azt egyezségbe lehet foglalni
– emelte ki a szakember. Tóth Ádám hozzátette: a fenti esetben a megrendelő és a beszállító három hónap alatt jutott olyan eredményre, ami egy peres eljárásban a bíróság leterheltségétől függően akár 3 év is lehetett volna, így azonban mindkét fél jobban járt, mind anyagilag, mind pedig a vitás kérdésre fordított időt tekintve.
A cikk megjelenését a Magyar Országos Közjegyzői Kamara támogatta.
Címlapkép: Getty Images
