automatizáció robot autóipar technológia
Gazdaság

Nem az a kérdés, hol fogjuk majd használni a mesterséges intelligenciát, hanem az, hol nem

Európának közösen kellene fellépnie a mesterséges intelligencia (MI) használatában ahhoz, hogy az USA és Kína nyomába eredhessen ezen a területen – véli Francois Candelon, a Boston Consulting Group (BCG) Henderson Institute globális igazgatója. A szakember Magyarországnak is fontos tanácsokat adott a mesterséges intelligencia hatékony használatához, szerinte a jövő kérdése nem az, hol veszik majd át a hatalmat a robotok, hanem az, hol nem.
Francois Candelon is előad Budapesten a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján. Regisztráljon, hogy elsőkézből hallja az előadását!

Portfolio: A közelmúltban az Európai Bizottság is közzétette mesterséges intelligencia-stratégiáját. Mit gondol erről? Mennyivel van ma Európa lemaradva az USA és Kína mögött ezen a téren?

Francois Candelon: Erről már egy tavalyi elemzésünkben azt írtuk, hogy

ha az Európai Unió összehangoltan tudna fellépni, nem pedig az egyes tagállamok szétaprózott kezdeményezéseit látnánk a mesterséges intelligencia területén, akkor akár az USA vagy Kína erős versenytársa is lehetne.

Azt gondolom, hogy ez a megállapítás ma is aktuális.Szerintem egyelőre nem látjuk ennek a közös fellépésnek a jeleit, tavaly Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacokért felelős biztosa, is elismerte, hogy „az EU elveszítette az első csatát a mesterséges intelligenciában”. Jelenleg az USA és Kína messze a világ többi országa előtt jár az MI felhasználásában és az ezzel kapcsolatos kutatásokban és fejlesztésekben is. Ahhoz, hogy hozzájuk felzárkózzon Európa, először az MI használatát kellene ösztönözni, majd utána lehetne azon gondolkodni, milyen fejlesztési területek vannak.

Francois Candelon 2013_jó

Mik az európai stratégia legfontosabb pozitívumai és negatívumai?

Az idén áprilisban közzétett stratégiának vannak fontos, támogatható elemei. Ilyen például az, hogy Európa egyfajta nemzetközi sztenderdet állítana fel az MI megbízhatóságának szabályozása kapcsán. Ez egyrészt erősítheti az európai emberek bizalmát a mesterséges intelligenciában, illetve növelheti az elterjedését, ráadásul Európán kívülre is példaként szolgálhat, hasonlóan a GDPR-szabályozáshoz, ami Európából indult. Ugyancsak pozitív, hogy az Európai Unió helyreállítási alapjában (RRF) jelentős, 134 milliárd eurós összeget szánnak a digitalizációra. Ez növelheti az európai MI-beruházásokat az amerikai és kínai szintek közelébe. Végezetül pedig szerintem az is üdvözlendő, hogy Európa felismerte az adatmegosztás fontosságát és ezen a területen is közös piac létrehozását tervezi.

A stratégia kockázatát többek között abban látom, hogy tovább nő majd a nagyvállalatok és a kkv-k közti szakadék, hiszen jelentősen eltér az, hogy mennyire tudnak megfelelni a szabályozásnak.  A legfontosabb azonban az, hogy Európának minél gyorsabban el kellene kezdeni közösen a gyakorlatba ültetni ezt a stratégiát. Ez nem feltétlenül a dokumentum negatívuma, inkább kockázata.

Az Európai Unióban megvan a kritikus tömeg és egy vonzó piacnak számít globálisan is. Szerintem ennek az egységnek a megvédése tudja az egyes tagállamok függetlenségét és versenyképességét is a legjobban javítani.

Mi lehet Európa szerepe a mesterséges intelligenciában: a specializáció vagy az USA és Kína utolérése?

Szerintem Európának elsősorban a cégek közötti (B2B) területen kellene specializálódnia, nem pedig a vállalatok és a fogyasztók közti területeken (B2C). Európában nincsenek globális multinacionális vállalatok, ez nehézzé teszi a belépést az utóbbi piacra, amit ma már amerikai és kínai óriások uralnak. Ugyanakkor Európa erős jelenléte bizonyos szektorokban és az egyre növekvő érdeklődés az MI ipari felhasználása iránt, ezeken a területeken akár nyertes is lehetne Európa.

Melyik globális nagyhatalommal kellene együttműködnünk ezen a területen?

Az Európai Unió szerintem egy nagyon vonzó piac, ami jó lehetőségeket kínál bármelyik technológiai óriásnak. Ami kulcsfontosságú, hogy az EU teljesen használja ki az alkuerejét, és olyan technológiai óriással lépjen partnerségre, mely vállalja, hogy az európai szabályozás alapján akar működni.

A mesterséges intelligencia gazdasági hasznai és kockázatai is szóba kerülnek a Budapest Economic Forum konferencián. Regisztráljon most!

A világjárvány felgyorsította a mesterséges intelligencia fejlődését? Milyen területen használhatjuk ezt a technológiát a közeljövőben?

Egyértelműen pozitív hatása volt a járványhelyzetnek, mivel azt látjuk, hogy azok a vállalatok, melyek már korábban is erőteljesen használták a digitális megoldásokat, ellenállóbbak voltak a válsággal szemben vagy még éppen profitáltak is belőle.

A kérdés második felével kapcsolatban

szerintem nagyobb kérdés az, hol nem fogjuk használni a robotokat vagy a mesterséges intelligenciát.

Alapvetően az MI-nek abban tud segíteni többek között, hogy nagy adatmennyiséget valós időben kezeljünk és nagyon részletes, sok mindenre kiterjedő adatokat használjunk, miközven relatíve alacsony költséggel növelhető a használata . Szerintem ezek elegendők, hogy radikálisan átalakítsák az eddigi folyamatokat és korábban elképzelhetetlen gyakorlati felhasználást tegyenek lehetővé. A cégek számára ma inkább az a kérdés, hogyan tudnak elszakadni a már meglévő, hagyományos keretrendszereiktől és és hogyan tudják újratervezni a folyamataikat ahhoz hogy az MI-t használhassák.

Mi lehet az olyan kis országok szerepe, mint Magyarország? Érdemes bizonyos területekre specializálódnunk és hatékonyan együttműködni a globális nagyhatalmakkal?

Szerintem ugyanúgy, ahogy más európai országok, Magyarország is tud olyan területeket találni, melyekre érdemes specializálódnia. Emellett fontos, hogy az úgynevezett „nemzeti bajnokokkal”, a legnagyobb helyi vállalkozásokkal, együttműködjön. Szerintem ezek a vállalatok kritikus szerepet játszhatnak az MI gyors adoptálásban és felhasználásának növelésében, az MI-tehetségek bevonzásában, és a szimbiotikus partnerségek létrehozásában a nagy technológiai világvállalatokkal. A ma vállalat-specifikus MI-szakadéka a jövő nemzeti-szintű versenyképességi kérdése lesz, vagyis kulcsfontosságú ezeknek a nemzeti vállalatoknak a bevonása.

Candelon Francois
Boston Consulting Group, Henderson Institute, globális igazgató, partner
Francois Candelon a BCG Henderson Institute globális igazgatója, a Boston Consulting Group think tankje elsősorban az üzleti goindolkodással, stratégiaalkotással és szervezéssel foglalkozik. A BCG glo
Tovább
Francois Candelon a BCG Henderson Institute globális igazgatója, a Boston Consulting Group think tankje elsősorban az üzleti goindolkodással, stratégiaalkotással és szervezéssel foglalkozik. A BCG glo Tovább

Magyarország egyik erőssége jelenleg a gyártóipar és a feldolgozóipar, szerintem ezeken a területen az új technológiák használatában élen tudna járni nagy technológiai óriásvállalatokkal szövetkezve. Ideális lenne ehhez olyan globális partnert találni, melynek van már helyi jelenléte, illetve érti a magyar és az európai kultúrát és piacot.

Címlapkép: Getty Images

vakcina vírus
koronavírus vakcina oltás getty stock
járvány vírus oltás
vakcina védőoltás védelem

Kasza Elliott-tal IBM - elemzés

Október 21-én óriási esett az árfolyama, 20-án 141,9 volt a záró, 21-én 128,33-on zárt, ez majdnem 10%-os esést...

Ricardo Kornai-interjú

Nem emlékszem, hogyan jutottam Michael Parkin 1990-ben megjelent Economics tankönyvéhez, de nyilván úgy vettem. A 12...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
2021.10.19
Budapest Economic Forum 2021
2021.11.18
Portfolio Property Awards 2021
2021.12.09
Agrárszektor Konferencia 2021
2021.11.18
Global trends in Banking 2021
vakcina vírus