Ezért éri meg doktori képzésre jelentkezni: több nemzetközi lehetőség, gyümölcsöző kapcsolatok

Billy Bryan és Kay Guccione 2017-ben, doktori végzettségű résztvevőkkel készült kutatása során azt vizsgálta, megéri-e doktori képzésre jelentkezni. Az eredmények alapján négy nagyon komoly előnye is van annak, ha valaki megszerzi a PhD fokozatot:

• Komoly készségfejlődésről számoltak be a kutatás résztvevői, a területüket érintő specifikus tudásról, amelyet később akár a versenyszférában is kamatoztathatnak, ugyanakkor az absztrakt kognitív készségek fejlődését is kiemelték, mint a kritikus gondolkodás vagy az érvelés.
• Kiterjedt, nemzetközi kapcsolatrendszerre tesz szert, aki doktori képzésen vesz részt, akár személyes, akár szakmai szempontból szoros kapcsolatok épülnek ki, amelyek évekkel a doktori fokozat megszerzése után is gyümölcsözőek.
• Valamennyi válaszadónak erős meggyőződése volt, hogy doktori tapasztalatuk jelentősen hozzájárult az énképük fejlődéséhez, személyes értékeik növekedéséhez. Sokan jelentős sikerélményről és büszkeségérzetről számoltak be, valamint hangsúlyozták a reziliencia szerepét, a rugalmas ellenállási képességet, ami jól jött a különböző nehézségek során, amelyekkel a képzés során szembe kellett nézniük.
• Nőtt a munkavállalói érték a PhD fokozat megszerzésével, a legtöbb esetben a doktori fokozat jelentősen megkönnyítette az elhelyezkedést, és a szakmai előrelépési lehetőségeik is jobbak voltak, mint azoknak a kollégáiknak, akik nem rendelkeztek doktori fokozattal.

Nem könnyű életpálya, de megéri

Szalai Máté, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi adjunktusa 2019-ben szerezte meg a doktori fokozatot, szakterülete a Közel-kelet, a kisállamok, politikaelmélet.

Vonzó perspektívát látott az akadémiai életpályamodellben, tetszett neki, hogy egy-egy témára lehet fókuszálni, egy-egy terület szakértőjévé lehet válni. Elsősorban a tudásszomj és az inspiratív nemzetközi közeg miatt jelentkezett a képzésre.

Ma már a BA diploma megszerzése alapvető, a mesterdiploma jelenti a beugrót nagyon sok szempontból a munkaerőpiacon, de a doktori képzés olyan nemzetközi lehetőségeket nyit meg, amelyek rengeteg előnyt jelentenek

– mondta a Portfolio-nak. 2013-ban kezdte a képzést, azóta aktívan utazik, járja a világot.

"Rengeteg az ösztöndíj-lehetőség, sok a pályázat, a konferencia, amelyek lehetővé teszik, hogy minőségi időt tölthessünk külföldön. Idővel szinte minden fővárosban lesz az embernek ismerőse, nagyon sok különböző emberrel találkozhat” – mondta. Szalai tavaly fél évet töltött New Yorkban, a Columbia Egyetemen vendégkutatóként, korábban egy hónapig volt Pozsonyban, és rengeteg kisebb, pár hetes vagy pár napos úttal bejárta a világot. A networking következménye, hogy közös nemzetközi projektekben és kutatásokban lehet részt venni, ennek anyagi vonzatai is lehetnek, de véleménye szerint minden konferencia, publikáció és nemzetközi tapasztalat növeli az ember piaci értékét.

Nincs 9-től 5-ig tartó munkaidő, gyakran hétvégén, este kell dolgozni, más az időbeosztás, anyagilag nem a legjövedelmezőbb, de meg lehet belőle élni

– jegyezte meg.

Baksa Máté, a BCE egyetemi tanársegédje a Portfolio-nak azt mondta, amikor egyetemre jelentkezett, még fel sem merült benne az akadémiai életpálya, mint perspektíva, de úgy hozta az élet, hogy már az első évben részt vett egy kutatásban, amit nagyon érdekesnek talált, így nem volt kérdés, hogy a mesterképzéssel nem ér véget a tanulási folyamat. Jelenlegi kutatási területe a szervezeti kapcsolathálózatok elemzése és a digitális átalakulás az üzleti szolgáltatóközpontokban, korábban pedig menedzsmenttörténettel foglalkozott.

A legnagyobb előnye ennek az életpályának, hogy nagyon változatos a munka, nincs két egyforma nap. Én nagyon szeretek tanítani és mentorálni, és emellett ott a kutatás is

– mondta, hozzátéve, véleménye szerint sokkal több a lehetőség a networkingre, mint egy átlagos munkahelyen, és fontosnak tartja, hogy van egy elég élő és szoros kapcsolat az üzleti szférával, tanácsadókkal, cégvezetőkkel.

Az ember akkor választ jól témát, ha olyan dolgokkal foglalkozik, amelyek relevánsak a gyakorlati élet szempontjából is

– jegyezte meg. Baksa Máté is kiemelte a külföldi lehetőségeket, ő például hat hónapot töltött tavaly a Yale Egyetemen az Amerikai Egyesült Államokban Fulbright ösztöndíjjal. Mint mondta, ez egy nagyvonalú program, magas a havi ösztöndíj, biztosítanak egy kezdeti anyagi támogatást is, és van szakkönyv vásárlási és kutatási támogatás is, de tandíjtámogatás is.

„Minden program más és más, van, ahol az ösztöndíj mértéke nem fedi a megélhetési költségeket, így azt saját zsebből kell kiegészíteni, de megéri, mert tényleg nagy kaland, és életre szóló élményt ad minden külföldi tapasztalat” – tette hozzá Baksa Máté.

A cikk megjelenését a Budapesti Corvinus Egyetem támogatta.

Címlapkép: Getty Images