spiral lepcso
Gazdaság

Felpörgőben a magyar bér-ár spirál

Bihari Péter, közgazdász
A legutolsó KSH közlés szerint a fogyasztói árak 9,5%-kal, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó munkajövedelme pedig 9,1%-kal (2021)emelkedett. Ám még mielőtt az egymáshoz közeli magas számok láttán azonnal a bér-ár spirál kialakulására következtetnénk, érdemes néhány körülményt figyelembe venni, hogy aztán megalapozottabban állíthassuk (vagy cáfolhassuk) a bér-ár spirál tényleges beindulását. A tét nagy, ugyanis egy bér-ár spiráltól szenvedő gazdaság a saját lehetőségeitől elmaradó növekedésre képes.

Az árak és bérek szoros együttmozgása nem feltétlen jelent oksági kapcsolatot. Az infláció magas bérnövekedési ütem nélkül is lehet magas, illetve a keresetek magas infláció nélkül is emelkedhetnek gyorsan. És valóban: a hazai infláció megemelkedésében fontos szerepet játszott - a 2022 tavasza, illetve 2021 nyara előtti - keresletbővítő monetáris és fiskális politika, ezek mellékhatásaként a forint árfolyamgyengülése, a Covid-válság és az ukrajnai háborús helyzet miatti kínálati szűk keresztmetszetek, a Covid-válság alatt elhalasztott kereslet hirtelen pótlása, a nemzetközi energiaárak megemelkedése. A bérek gyorsuló emelkedése pedig már az infláció megugrása előtt megkezdődött, és elsősorban a munkaerőpiac egyensúlyának - a munkakínálat elégtelensége miatti - megbomlásával állt összefüggésben.

Ebből az következne, hogy a kínálati alkalmazkodás előrehaladásával, a koronavírus-válság és az ukrán válság egyszer majd bekövetkező lecsengésével, költségvetési korrekció és a munkaerőkínálat növekedését segítő gazdaságpolitikai intézkedések megvalósításával az árak és bérek dinamikája érdemlegesen mérséklődik. Létezik azonban egy másik forgatókönyv. Eszerint szinte mindegy, hogy mi volt a magas dinamika kialakulásának kiváltó oka,

ha a bérek és árak gyors növekedése már létrejött, akkor növekedésük egymást táplálja, a bérek és az árak egymást üldözik, olyan önfenntartó folyamat alakul ki, amiből csak nagy nehézségekkel, többnyire csak súlyos áldozatok árán lehet kikerülni.

Az ördögi kör kialakulásának a kulcsát a várakozások jelentik. A munkavállalók mindenkor az általuk várt infláció figyelembe vételével határozzák meg bérelvárásaikat. Akkor is, ha az infláció alacsony, és akkor is, ha magas. Ezért nem meglepő, hogy az elmúlt 20 évben a keresetek és a fogyasztói árak közötti korrelációs együttható értéke 0,64 volt. Amíg a munkavállalók az infláció megugrását átmeneti kilengésnek tekintik, hajlandók lehetnek reálkeresetük átmeneti mérséklődését tudomásul venni. Amennyiben viszont a magas infláció tartós fennmaradására számítanak, vásárlóerejük védelme érdekében bérnövekedési igényeiket is ehhez a magas inflációhoz igazítják. Ezt pedig annál könnyebben tudják kikényszeríteni, minél erősebb érdekérvényesítési képességekkel rendelkeznek. A meglehetősen feszes hazai munkaerőpiac nagyban elősegítette a magas bérdinamika kialakulását. (Az elmúlt 10 évben az üres álláshelyek aránya megkétszereződött, a munkanélküliségi ráta pedig a harmadára esett vissza.)

Nem csak arról van szó, hogy a magas inflációs várakozások hozzájárulnak a magas infláció fennmaradásához. A kapcsolat fordítva is érvényes: a magas infláció könnyen vezet a várakozások romlásához. A pillanatnyilag megélt tapasztalatokat hajlamosak vagyunk a jövőbe is kivetíteni. Lehet, hogy az infláció megemelkedését valamilyen sokk okozza, de ha az inflációs ugrás bekövetkezett, az könnyen vezet a jövőbeli áralakulással kapcsolatos kilátások romlásához, és ezáltal a magas infláció tartós fennmaradásához. Ebben a tekintetben a rendelkezésre álló információk erősen nyugtalanítóak.

Az MNB által számított lakossági inflációs várakozások a tényinflációval szoros összhangban látványosan emelkednek. A várakozások sávjának teteje pillanatnyilag 11% körül áll. A GKI mérése szerint a lakosság által érzékelt infláció egy év alatt mintegy 6 százalékponttal emelkedett. A hosszú lejáratú hozamok év eleje óta bekövetkezett 2 százalékpontos emelkedése is arra utal, hogy a befektetők tartósan magas kamatszintre, illetve e mögött tartósan magas inflációra számítanak. Munkavállalói oldalról felmerült a bérek év közbeni korrekciójának igénye, amit az árak korábban vártnál gyorsabb emelkedésével magyaráznak.

Ez pedig azt jelzi, hogy a bér-ár spirál nem fenyegető veszély, hanem maga a tényleges valóság.

A korábbi ultra laza monetáris politika egy idő óta szigorító ciklusban van, a korábbi költségvetési pénzosztogatást követően ma korrekció van napirenden, talán már az energiaárak emelkedése is valamilyen tetőponthoz közelít. Az infláció mégsem csökken, és ezért egyre inkább a magas bérdinamika a felelős, a magas bérdinamikát pedig a gyors áremelkedések okozzák.

A folyamat megtörésének fájdalommentes módját a termelékenység béreket meghaladó növekedése jelentené. Ez esetben az árbevétel kellő fedezetet nyújt a bérköltségek növekedésére, és emiatt a vállalkozások a bérek gyors növekedésekor sem kényszerülnek áraik korrekciójára. Sajnos az elmúlt 10 évben Magyarországon éppen a fordított kapcsolat érvényesült: a bérek növekedése látványosan meghaladta a termelékenységét. A termékegységre eső bérköltség növekedése az adatok tanúsága szerint évek óta csendes nyomást gyakorol az árakra, amit a robusztusabb, könnyebben beazonosítható árfelhajtó tényezők eddig a láthatatlanság árnyékában tartottak. A bér – termelékenységi fordulat hiányában - most válik domináns árfelhajtó tényezővé.

A bér-ár spirál megtörésének két másik útja a restriktív jövedelmi politika, illetve a jegybanki monetáris szigorítás. A költségvetési szektor béreinek, a minimálbérnek inflációtól elmaradó emelése csökkenti a költségoldali inflációs nyomást, javítja a bér/termelékenység mutatót. E közgazdasági haszon társadalmi költségei azonban rendkívül magasak, és próbára teszik a társadalom tűrőképességét. Mit mondjon az a pedagógus, aki a 2022-re ígért 10%-os (a várható nemzetgazdasági átlag alatti) béremeléssel szemben az újabb nyilatkozatok szerint már csak minimális mértékű emeléssel számolhat?

A jegybank dilemmája nem kisebb. Nehezen mondható meg előre, hogy milyen mértékű monetáris szigorítás szükséges ahhoz, hogy a várakozások a jegybanki célokkal összhangba kerüljenek. Az eddig megvalósított kamatemeléseket a várakozások további romlása kísérte. A mérsékeltebb emelésre való áttérést nem feltétlen úgy interpretálja a piac, hogy javult a jegybank jövőképe, mostantól kisebb kamatemelésekkel is elérhetők a jegybank céljai. Félő, hogy inkább a cél elengedéseként értelmezi a piac az emelések mérséklését, ami a jegybank iránti bizalom további gyengülésével és a várakozások további romlásával párosulhat. Az agresszív szigorítás fenntartása viszont esetleg még a várakozások kedvező fordulatának eljövetele előtt idézhet elő a gazdasági teljesítmény visszaesésével járó keresleti sokkot. Nem törvényszerű, hogy ez így legyen, ám más országok tapasztalatai (USA 1945-46, Európa 70-es évek) arra utalnak, hogy

a kialakult bér-ár spirál kamatemelésekkel történő megtörése csak recesszió árán volt lehetséges.

De akar e egyáltalán a kormány kitörni ebből a körforgásból? Nem volna meglepő, ha a bér-ár spirál megszüntetésével járó magas társadalmi és reálgazdasági költségek miatt inkább tűrné a folyamat folytatódását. Ráadásul a magas ár- és bérnövekedés miatti bevételi többlet, az adósságszolgálat reálterheinek mérséklődése következtében a költségvetés inkább haszonélvezője, mint kárvallottja a magas inflációnak. A rövid távú érdekek pedig általában magasabb prioritást élveznek a kormányzati döntéshozatalban mint a hosszú távúak. Ennek alapján azt valószínűsíthetjük, hogy az áremelkedések magas növekedési üteme huzamosabban fennmarad Magyarországon. Ha az infláció ló volna a lóversenyen, akkor a vágtaszámokban bizonyára az élmezőnyben végezne.

A szerző közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának egykori tagja.

EZ ITT AZ ON THE OTHER HAND, A PORTFOLIO VÉLEMÉNY ROVATA.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

Közlekedési hackerek: ők okozhatják a legnagyobb kihívást
anya apa baba
parkolás

Holdblog Az új "szentháromság"

A 2008-09-es gazdasági világválság óta - minimális megszakításokkal - egy nagyon egyértelmű “szentháromság”...

Kiszámoló Új gyászos rekord

Ezt is elértük, ma már 404,7 forintot kellett adni egy euróért. Ezek után izgatottan várjuk, hogy holnap az MNB...

2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
Meddig esik az OTP? Mi lesz az amerikai kamatemeléssel, mekkora galibát okozhat a részvénypiacnak?
Díjmentes online előadás
Mire érdemes figyelni?
parkolás