Milyen fizetéseket kapnak a menedzserek a magyar topcégeknél? És mit jelent ez nemzetközi szinten?

Idén is közzétették a hazai tőzsdei cégek vezetőik javadalmazásának adatait - a bérek, béren kívüli juttatások és egyéb ösztönzők publikálására uniós és hazai jogszabály is kötelezi a nyilvános részvénytársaságokat.

2019-ben fogadták el azt a törvényt Magyarországon, amely a kapcsolódó EU direktíva alapján előírja a nyilvánosan működő részvénytársaságoknak, hogy a törvényben meghatározott igazgatókra vonatkozóan javadalmazási politikát készítsenek és tegyenek közzé, amely transzparensen megismerhetővé teszi a javadalmazásukra és foglalkoztatásukra irányuló szabályrendszert. Emellett évente javadalmazási jelentést is kell publikálniuk, amely tartalmazza a legutóbbi üzleti évben az említett igazgatók részére megítélt vagy megállapított összes javadalmazást.

Ezt a jelentést - a javadalmazási politikával együtt - az érintett cégeknek az éves közgyűlésen véleménynyilvánító szavazásra kell bocsátaniuk, így az előterjesztett javaslatok részeként a tőzsdén, a hazai nagyvállalatok esetében a BÉT-en, még a közgyűlés előtt publikálniuk kell.

Transzparencia és motiváció

A felsővezetőkre, az igazgatósági és a Felügyelő bizottsági tagokra vonatkozó javadalmazási politika és az ahhoz kapcsolódó adott éves javadalmazási jelentés célja a nagyobb transzparencia megteremtése a részvényesek felé. További cél az is, hogy a javadalmazási rendszerek a kiemelkedő eredményeket jutalmazzák és ösztönözzék, illetve, hogy felsővezetés érdekei a részvényesek érdekeivel összhangban legyenek.

A publikáláson keresztül történő ösztönzés, mint faktor, nem csak a gazdaság egészében, hanem akár vállalaton belül is érvényesül.

Azáltal, hogy az alacsonyabb szinten, második vonalban lévő kollégák számszerűsítve látják azt, hogy mennyit keres a topvezető, vagy a topmenedzsment, aktívabban pályáznak, ha megüresedik egy állás. Ezek a számok tehát vállalaton belül is motivációt jelentenek mindazon vezető kollégáknak, akiknek karrierjükben még hátravan a topmenedzsment szintje, de eséllyel pályáznak arra.

Az EU-s direktíva a nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozik,

Magyarországon például a Mol, a Richter és a Telekom jelentette már meg a javadalmazási jelentését.

Az OTP-re a hitelintézetekre vonatkozó másik jogszabály vonatkozik, így a bank beszámolója nem ilyen struktúrában tartalmaz információkat. Nemzetközi környezetben, az EU-n belül szintén vonatkozik a jogszabály a részvénytársaságokra. Globális környezetben, például USA-ban pedig az EU-s jogszabály megjelenése előtt is gyakorlat volt az efféle transzparencia a felsővezetői javadalmazásra vonatkozóan.

Mit mutatnak a számok?

A jogszabályi előírásoknak megfelelően az érintett hazai cégek is közzétették a Javadalmazási Jelentésüket, amelynek keretében közlik a legfontosabb vezetőiknek bérezési és juttatási adatait.

A Mol Nyrt. jelentésből kiderül: Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató 2022-ben minden bérelemet számba véve mintegy bruttó 285 millió forintot keresett az energiacég irányítójaként. Ez egyébként elmarad az egy évvel korábbi javadalmazásától: a 2021-es rekordévben mintegy 380 milliót kapott minden juttatást beleszámítva. A most szóban forgó 285 millió egy 13 milliós havi alapbérből rövidtávú éves bónuszból, valamint béren kívüli juttatások értékéből áll össze. Hosszútávú ösztönzőt ezúttal nem kapott Hernádi.

Változó bérelemek

A jogszabályoknak megfelelően a Magyar Telekom Nyrt. is közzétette a topmenedzserek javadalmazásának számait. Rékasi Tibor vezérigazgató összesen 424 millió forintot vihetett haza a 2022-es év után, ebből csaknem 103 millió forint volt az alapbére.

A Richter esetében is publikusak már a vezetői juttatások számai. Orbán Gábor vezérigazgató 2022-ben 262,7 millió forintot kapott minden bérelemet beszámítva. Ebből esetében 78 millió forintot jelentett mindaz a csomag, amit a cégvezető fixként kap, így például az 57,8 milliós alapbére, a 8,5 millió forintos tiszteletdíja, 6,5 millió forint értékben pedig béren kívüli juttatásokat kapott, és megillette még néhány egyéb juttatás több mint 5 millió forint értékben. A teljesítményétől függő, változó összegű ösztönző esetében tavaly 184,7 millió forintot tett ki.

Sok vagy kevés? – ahogy nézzük

Adódhat persze a kérdés, hogy egy-egy ilyen vonzó csomaggal mit jutalmaznak tulajdonképpen az érintett cégek.

Egy-egy vállalat esetében a legfelső vezetést alkotó 5-10 ember kulcsfontosságú jelentőséggel bír, hiszen ők azok, akik meghatározzák a stratégiai lépéseket, ezáltal pedig a cég hosszútávú eredményességét és jövőjét – mondta el a Portfolio-nak Szabó Vilmos, a Korn Ferry International tanácsadó cég ügyvezető partnere. Hozzátette:

a bérezés esetükben nem csupán a munkájukkal járó feladatokat jutalmazza, hanem a felelősségüket is, sőt az adott vállalat regionális, nemzetközi szerepét, adott esetben a nemzetgazdasági jelentőségét.

Nemzetközi piacon versenyeznek

Egy kiemelt jelentőségű cég topmenedzsmentje ilyen értelemben nem a magyar, hanem a nemzetközi munkaerőpiacon mozog, a bérezésüket is ebben a kontextusban kell elhelyezni.

A nemzetközi munkaerőpiacon mérik meg ezeket a vezetői teljesítményeket. Így az adott esetben komolyabb juttatások sem tűnnek már annyira kiugrónak, ha nemzetközi nagyvállalatok vezetői javadalmazásával hasonlítjuk össze.

Ha tehát figyelembe vesszük, hogy nemzetközi szinten egy-egy komolyabb nagyvállalat vezetői milyen juttatásban részesülnek, akkor a magyar viszonylatban esetleg meglepőnek tűnő bérezések és jutalmak egyáltalán nem számítanak soknak.

Az energiavállalatokat tekintve a csúcsvezetői bérek tekintetében a Mol Nyrt. vezetői javadalmazása nemhogy nem kiugró, hanem kifejezetten szerénynek számít, nemzetközi összehasonlításban valahol az alsó harmadban helyezkedik el. Rainer Seele, az OMV-t 2021 nyaráig irányító vezérigazgató 2020-ban csaknem 1,75 milliárd forintot keresett, 2021-ben, szeptember 1-ig 2,1 milliárd javadalmazásban részesült, a BP és Shell vezérek 2-2,7 milliárd forint körüli, Darren Woods, az Exxon CEO-ja pedig csaknem bruttó 5,44 milliárd forintnak megfelelő összeget kaptak a 2021-es év után.

A Magyar Telekom juttatásai sem számítanak soknak, ha figyelembe vesszük, hogy a Telekom Austria CEO-ja, Thomas Arnolder 2021-ben 705 millió forintnak megfelelő összeget vihetett haza, a norvég Telenor CEO-ja, Sigve Brekke pedig 505 milliót kapott ugyanebben az évben.

Sokat számít a stratégia és a vízió

A szakértő szerint ráadásul a topvezetők munkája távolról sem csupán klasszikus menedzseri, szervező tevékenység, sokkal nagyobb esetükben a stratégiai döntések jelentősége. „Az üzleti modell optimális és eredményes működtetése mellett egy jó vezető ráérez a trendekre, és a jövőre vonatkozó várható folyamatokat láthatóvá teszi a kollégái számára.

A meglévő kockázatok kezelése és az eredmények elérése mellett képes bátor döntéseket hozni a jövő érdekében. Nem beszélve arról, hogy esetenként akár több tízezer dolgozó sorsáért is felelnek.

Szabó Vilmos szerint tehát nem csupán a számokat kell hoznia egy jó csúcsvezetőnek és működtetnie a céget, hanem adott esetben át kell segítenie nehéz vagy változó korszakokon a vállalatot úgy, hogy abból a társaság jól jöjjön ki.

Több a bónusz, mint a bér

A topmenedzserek javadalmazása ráadásul struktúrájában eltér az átlagos munkavállalók bérezésétől. Míg az alkalmazottak, még jó pozíciókban is alapvetően a havi rendszeres juttatásaikra támaszkodnak, és az időnként kapott bónuszok inkább csak kiegészítést jelentenek,

a topvezetők esetében a havi alapbér a teljes csomagban csupán egy elem, amelyet legalább akkora arányban, ha nem még nagyobb jelentőséggel egészítenek ki az ösztönzők.

Utóbbiak ráadásul rövid- és hosszútávúak is lehetnek, és jelentősen függnek az adott vállalat, valamint a vezető által irányított terület eredményességétől, a kitűzött célok teljesülésétől.

Ezek az ösztönzők tehát változhatnak, egyáltalán nem automatikusan járnak, összegük pedig különböző lehet annak fényében, hogy az adott vezető milyen munkát végzett el, mennyire volt eredményes, mennyire növelte a vállalat piaci versenyképességét

– mondta el Szabó Vilmos.

A topvezetők esetében is jellemző az, hogy a juttatásaik nem minden esetben pénzt, vagy pénzügyi eszközöket (például részvényeket) jelentek, hanem egyéb szolgáltatásokat. A céges autó már középvezetői szinten is teljesen természetes, de ahogy haladunk felfelé a ranglétrán, egyre vonzóbb egészségügyi, rekreációs, biztosítási juttatások is járnak a bérezés mellé. Ezeket a közzétett számok tartalmazzák.

Marasztaló összegek

A juttatások ráadásul nem csupán a már elvégzett munka jutalmát és a felelősség elismerését jelentik, hanem egyben a vezetők megtartását is szolgálják.

Minél nagyobb, és minél összetettebb, és minél inkább több országra kiterjedő tevékenységet végez egy szervezet, annál kevesebb a már említett, komoly elvárásrendszernek megfelelő, ilyen topmenedzseri pozíciókra szóba jöhető vezetők köre. Éppen ezért a nemzetközi vállalatoknál stratégiai cél is egyben, hogy a jó vezetőket megszerezzék és megtartsák, utánpótlásukról gondoskodjanak, elvesztésük ugyanis komoly károkat tud okozni, és bizonytalanságot szül, mivel az utódok megtalálása és integrálása nem egyszerű feladat.

Fotó: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ