További ázsiai befektetések jönnek, de a Trump-adminisztrációtól is új beruházásokat vár a Nemzeti Befektetési Ügynökség

A HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezetőjeként és a területért felelős kormánybiztosként hogyan értékeli a 2024-ben Magyarországra érkező külföldi közvetlen tőkebefektetések (FDI) eredményeit?

A globális gazdasági környezet jelentős hatást gyakorolt a tőkebevonási folyamatokra 2024-ben. A működőtőke-mozgások beszűkülése következtében csökkent a rendelkezésre álló befektetési források volumene, miközben az országok közötti verseny tovább fokozódott. A befektetésekért folyó versengés egyértelműen intenzívebbé vált, mivel minden gazdasági szereplő igyekezett maximalizálni részesedését a csökkenő globális tőkemennyiségből.

Ebben a kihívásokkal terhelt környezetben Magyarország továbbra is sikeresen vonzotta a külföldi működőtőkét: 2024 folyamán összesen 10,3 milliárd euró értékű új beruházásról született megállapodás. A nemzetközi trendekkel összevetve ez különösen figyelemre méltó eredmény, hiszen az európai piacokon a befektetések volumene és a projektszám egyaránt jelentős visszaesést mutatott.

A magyar befektetésösztönzési stratégia eredményességét igazolja, hogy a gazdasági semlegesség politikája és a keleti nyitás meghatározó szerepet játszott a tőkevonzásban. Az elmúlt években kiépített stabil gazdasági kapcsolatok Kínával, Dél-Koreával és Japánnal hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország versenyképes célpont maradjon a távol-keleti befektetők számára.

A tőkebeáramlás szerkezetében továbbra is a keleti források domináltak, míg a projektek száma tekintetében Németország bizonyult a legjelentősebb külföldi beruházónak.

Ezzel párhuzamosan a hazai vállalati beruházások támogatása rekordot döntött 2024-ben. Összesen 23 magyar vállalat által megvalósított projekt kapott állami ösztönzőket, ami jól mutatja, hogy a gazdaságpolitikai fókusz a külföldi befektetések vonzása mellett a hazai vállalati szektor megerősítésére is kiterjed.

Az említett keleti nyitás eredménye, hogy Magyarország kiemelt célpont az ázsiai befektetők számára, a tavalyi adatok alapján a beruházási volumen 80 százalékát adták. Ugyanakkor szakértői oldalról gyakran felmerülő kritika, hogy az ázsiai befektetések ágazatspecifikussága - gondolhatunk itt a járműiparra vagy az elektronikai szektorra - növelheti a gazdaság sérülékenységét.

A diverzifikáció szempontjából érdemes megemlíteni, hogy a tavalyi évben három kontinensről,19 országból, 18 különböző ágazatba érkeztek befektetések. Bár az utóbbi évtizedben a járműipar és az elektronika valóban domináns szerepet kapott, az elmúlt 10 évben és 2024-ben is számos egyéb szektorban sikerült új beruházásokat bevonzani. Ide sorolható az élelmiszeripar, a gyógyszeripar, az orvostechnológia, a vegyipar, valamint az információs és kommunikációs technológiák (ICT). Ez a sokszínűség jóval árnyaltabb képet mutat, mint amit a sajtó gyakran közvetít: a cél egyértelműen az, hogy minél több iparágban ösztönözzük a tőkebeáramlást.

Emellett 2024-ben 19 olyan beruházásról is megállapodtunk, amelyek kiemelkedő hozzáadott értéket képviselnek, ezek közé tartoznak a kutatás-fejlesztési projektek, az üzleti szolgáltató központokba irányuló befektetések, valamint az információs és kommunikációs technológiai fejlesztések.

Az üzleti szolgáltató központok (BSC) szektora például az elmúlt öt évben dinamikusan növekedett: míg 2019-ben mintegy 50 ezer fő dolgozott ebben az ágazatban, addig 2024-ben a foglalkoztatottak száma már elérte a 110 ezret. E szektor befektetéseinek jelentős része nyugati forrásból, különösen az Egyesült Államokból érkezik. A fejlődés különösen előnyös a magasan képzett, több nyelvet beszélő fiatal munkavállalók számára.

Fontos előrelépés, hogy ezek a központok már nem kizárólag Budapesten működnek, hanem a vidéki egyetemi városokban, így Debrecenben, Szegeden és Pécsett is. Ráadásul a tevékenységi körük egyre összetettebbé válik, kiterjed szoftverfejlesztésre és különféle pénzügyi támogató funkciókra. A jövőben is kiemelt cél, hogy elősegítsük e központok további elterjedését a vidéki egyetemi központokban is.

Bizonyos nagy volumenű befektetések esetében viszont kérdéses lehet a gazdaságra gyakorolt pozitív hatás mértéke, mert a magasabb hozzáadott értéket képviselő folyamatok, például a kutatás-fejlesztés nem nálunk történnek, Magyarország sokak szerint inkább csak egyfajta “összeszerelő üzem” funkciót tölt be. Hogyan lehetne ezen változtatni?

Az "összeszerelő üzem" kritikákkal kapcsolatban fontos kiemelni, hogy ezek a munkahelyek rendkívül értékesek, és nem szabad alábecsülni a gazdaságban betöltött szerepüket.

Az elmúlt években Magyarországon egymillió új munkahely jött létre, ami nagymértékben ezeknek a beruházásoknak köszönhető. Kétségtelen, hogy a járműipar és az akkumulátorgyártás jelenleg kihívásokkal teli időszakot él meg, azonban a piaci konszolidáció várhatóan bekövetkezik a következő években. Érdemes figyelembe venni, hogy az akkumulátorgyártásban dolgozók átlagkeresete a feldolgozóipari átlag mintegy másfélszerese, ami szintén alátámasztja e munkahelyek gazdasági jelentőségét.

Stratégiai célkitűzés, hogy a már Magyarországon működő vállalatokat arra ösztönözzük, hogy a gyártási tevékenységen túl kutatás-fejlesztési projektekbe is invesztáljanak. Erre már számos pozitív példa mutatkozik: a Samsung SDI jelentős kutatás-fejlesztési programot indított el, továbbá a szakemberképzésben szoros együttműködést alakított ki az Óbudai Egyetemmel és a Budapesti Műszaki Egyetemmel. Hasonló folyamat figyelhető meg Debrecenben, ahol az épülő akkumulátorgyárak szakmai partnerséget alakítanak ki a Debreceni Egyetemmel.

A járműipari központok területén is ugyanez a trend tapasztalható: Győrben például az Audi és a Széchenyi István Egyetem közötti együttműködés rendkívül szerteágazó.

Fontos megérteni, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenységek kialakulásának alapfeltétele a gyártási kapacitások megléte. A vállalatok elsődlegesen termelési beruházásokkal lépnek piacra, majd ezt követően bővítik tevékenységüket magas hozzáadott értékű innovációs projektek irányába. Ennek megfelelően a gyártás jelenléte elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország hosszú távon is vonzó célpont legyen a kutatás-fejlesztési beruházások számára.

Hogyan tudják támogatni ezeket a folyamatokat?

A HIPA tevékenységét és stratégiai célkitűzéseit alapvetően meghatározza a teljes foglalkoztatottsághoz közeli gazdasági helyzet. Ennek megfelelően olyan beruházásokat keresünk, amelyek innovatív technológiákat hoznak Magyarországra, és hozzájárulnak az ipari ökoszisztémák fejlődéséhez, legyen szó akár keleti, akár nyugati befektetőkről.

Az akkumulátoripari ökoszisztéma gyakorlatilag kiépült, hiszen szinte minden szükséges komponens hazánkban kerül előállításra, kivéve persze a nyersanyagokat, amelyek beszerzésére természeti adottságaink miatt nincs lehetőség.

Ennek következtében már nincsen tervben egy újabb akkumulátorgyártó vállalat bevonzása, hanem inkább olyan iparágak támogatása, amelyek új technológiai értéket képviselnek.

Egyik meghatározó feladatunk, hogy a befektetéseket azokra a térségekre irányítsuk, ahol a gazdasági fejlődés szempontjából a legnagyobb szükség van rájuk. Az elmúlt évtizedben a szervezetünk tevékenysége Kelet-Magyarország megerősítésére fókuszált, ennek eredményeként olyan városok, mint Miskolc, Nyíregyháza és Debrecen gazdasága gyors ütemben fejlődik, amelyek hatása az elkövetkező években fog teljes mértékben kibontakozni.

A jövőbeni befektetésösztönzési stratégia a déli régiókra összpontosít, ennek köszönhetően erős évet zárt például Csongrád-Csanád vármegye, amely 12 hónap alatt hat projektet szerzett meg, ezek közül is kiemelkedik a Szegedet választó BYD. A sikerek ellenére nem dőlhetünk hátra, mivel Baranya és Békés térségében is az ipar fejlesztésére van szükség.

Külgazdasági és Külügyminisztérium által közzétett 2024-es egyedi kormánydöntéseken (EKD) alapuló állami támogatásokról szóló szerződéslistájából visszaesés olvasható ki a beruházások számában, ami összefüggésben áll az állami beruházásösztönzés csökkenésével. Mi áll ennek a hátterében?

Elsősorban kiemelném, hogy itt időben elkülönülő folyamatokról van szó. Amikor azt állítjuk, hogy 10,3 milliárd euró értékű befektetés érkezik Magyarországra, ez azt jelenti, hogy ekkora értékben sikerült megállapodnunk a hazánkba befektető vállalatokkal. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a támogatási szerződések azonnal aláírásra kerülnek, hiszen ezek megkötése egy hosszabb, időben elhúzódó folyamat eredménye.

Fontos hozzátenni, hogy gyakran összemosódnak az állami és az ipari szektor beruházásai, valamint a külföldi működőtőke-beáramlás fogalmai. Amennyiben kizárólag a külföldi működőtőkére koncentrálunk, akkor azt láthatjuk, hogy 2023-ban 6,5 milliárd eurós volumen érkezett, amely 2024-ben 13 milliárd euróra emelkedett. Ez példátlan eredmény, hiszen meghaladta a többi visegrádi ország együttes beruházási volumenét és FDI-mutatóját. 2024-ben pedig 10,3 milliárd eurót sikerült elérni, ami a HIPA elmúlt tíz évének második legjobb teljesítménye.

A csökkenő tendencia fényében milyen stratégiával lehet a magyarországi beruházásokat ösztönözni a jövőben?

Európa versenyképessége komoly kihívásokkal küzd, amelyet számos kedvezőtlen gazdasági tendencia igazol. Ennek fényében a magyar EU-elnökség egyik kiemelt célja az volt, hogy stratégiát dolgozzon ki a kontinens gazdasági pozíciójának megerősítésére, hiszen mind az Egyesült Államok, mind Kína jelentős előnyre tett szert.

Ebben a kihívásokkal teli környezetben Magyarország továbbra is versenyképes befektetési célpont maradt, amelyet több tényező is erősít, például az alacsony adóterhek és a felsőoktatási intézmények fokozott együttműködése a befektetőkkel. Ezért a következő években is jó eredményekre számíthatunk.

A keleti és nyugati beruházások egyaránt kiemelt jelentőséggel bírnak, azonban a keleti befektetések dominanciája várhatóan fennmarad. Ugyanakkor az új amerikai adminisztráció politikájának köszönhetően az Egyesült Államokból érkező beruházások terén is bővülésre számíthatunk.

A magyar vállalatok támogatása továbbra is stratégiai célkitűzés. A HIPA prioritása a magyar vállalkozások megerősítése és integrálása a külföldi befektetők értékláncaiba, biztosítva számukra a termékeik és szolgáltatásaik iránti keresletet. Az elmúlt években ezen a téren jelentős eredményeket értünk el, és a nemzetközi nagyvállalatok is nyitottak az együttműködésre.

A beszállítói kapcsolatok fejlesztése kiemelten fontos a nemzetgazdaság szempontjából. Egy multinacionális vállalat beszállítójává válni nemcsak piaci stabilitást biztosít, hanem hozzájárul a technológiai fejlesztésekhez, az automatizációhoz és a termelékenység növeléséhez is. Ahogy a korábbi években, úgy 2025-ben is számos olyan eseményt szervezünk, amelyek célja, hogy a Magyarországon működő vagy ide érkező nemzetközi vállalatokat összekapcsoljuk a hazai beszállítói szektorral.

Az amerikai beruházások eddig is jelentős százalékát adták a magyarországi FDI-állománynak. Milyen konkrét változásokat várnak a Trump-adminisztrációtól?

Valóban, az amerikai befektetők mindig is meghatározó szerepet töltöttek be Magyarország gazdasági életében, és a kétoldalú kapcsolatok legerősebb pillérét a gazdasági együttműködés jelentette. Ugyanakkor az előző amerikai adminisztráció döntései, különösen a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megszüntetése, jelentős bizonytalanságot okoztak mind az amerikai, mind a magyar vállalkozások számára. Ez a lépés hátráltatta az amerikai befektetők magyarországi beruházásainak fokozását, miközben magyar vállalatok számára is megnehezítette az Egyesült Államokban való terjeszkedést. Az egyezmény újbóli elfogadása ezért kulcsfontosságú a kétoldalú gazdasági kapcsolatok stabilitása és a bizalom erősítése szempontjából.

A HIPA egyik stratégiai célkitűzése, hogy proaktív módon vonzza Magyarországra az olyan kulcságazatok szereplőit, mint az információs és kommunikációs technológia, a gyógyszeripar, az orvostechnika, a biotechnológia, vagy a szoftverfejlesztés. A szervezet ennek érdekében célzottan keresi meg azokat a vállalatokat, amelyek eddig még nem jelentek meg a magyar piacon.

Az üzleti szolgáltató központok szektorában is jelentős lehetőségek rejlenek, és számos olyan amerikai vállalatot azonosítottunk, amelyekkel már megkezdődtek a tárgyalások annak érdekében, hogy Magyarországot válasszák befektetési célpontként.

Nem segítette a befektetések beáramlását, hogy egy torz Magyarország képet festettek le az USA-ban a budapesti amerikai nagykövet tolmácsolásában. A hosszú évtizedekre visszatekintő együttműködés eredményeként az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és az Amerikai-Magyar Üzleti Tanács (USHBC) is sokat tettek a valós helyzet, a befektetőbarát üzleti környezet bemutatása érdekében, nem is beszélve a külképviseleteken dolgozó kollégákról.

Kétségtelen, hogy voltak nehezebb időszakok, a gyógyszeripari különadó kérdésköre például folyamatosan napirenden volt. A konstruktív párbeszédnek ugyanakkor meglett az eredménye az adó idei évi kivezetésével. Van okunk bizakodásra, hogy az új adminisztrációval az egyébként is erős gazdasági kapcsolatok újabb lendületet kapnak.

A cikk megjenését a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség támogatta.

Címlapkép forrása: Berecz Valter

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.