Ez már a jövő: felértékelődött az agrárbiztosítások szerepe

Sebestyén Géza elmondta, hogy a mezőgazdasági biztosítások alapvetően 4 részből állnak: a díjtámogatott növénybiztosításból, az állatállományok biztosításából, a mezőgazdasági vállalkozások vagyon- és felelősségbiztosításából és a balesetbiztosításokból. Ezek közül a legnagyobb hányadot a növénybiztosítások teszik ki, amelyben 2012 óta részesülnek a magyar gazdák. Ezek 2023-ban és 2024-ben mintegy 14,3 milliárd forintot tettek ki, és az előrejelzések szerint idén is hasonló összeg várható. Ezzel szemben az állatállományok biztosításánál visszaesés figyelhető meg az elmúlt időszakban, ugyanakkor a vagyonbiztosítások progresszíven emelkednek.

A biztosításokat a lehetséges károk miatt kötik az ágazat szereplői. Akár évek is eltelhetnek bármiféle káreset nélkül, de aztán váratlanul történhet valami - mondta Sebestyén Géza, aki a 2024. május 22-i, Délkelet-Magyarországra lecsapó, intenzív jégesővel és széllel járó vihart hozta fel példaként, amelyet aztán egy csapadékhiányos, aszályos nyár követett. Tavaly nyáron a térségben 26 nap egybefüggő szárazság volt, valamint 4 felhőszakadás és 2 vihar is, ami alapvetően meghatározta a termelők évét.

A Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. mezőgazdasági szakértője beszélt arról is, hogy a biztosításokban az I. pillérre vonatkozó keretek 2024 őszén jelentősen megváltoztak, a 47/2024. AM rendelet átrendezte az I. és II. pillér közötti kapcsolatot. Ennek folyománya, hogy aki igénybe szeretne venni kárenyhítést, annak most már érvényes biztosítással is kell rendelkeznie. Ezért Sebestyén Géza nyomatékosan felhívta a résztvevők figyelmét, hogy a biztosítások megkötésével, illetve megújításával nem szabad várni, minél előbb el kell intézni ezeket.

Bár az állatállományok biztosításának aránya az utóbbi időben visszaesést mutatott, az elmúlt hetek állategészségügyi helyzete ismét aktualizálta ezt a kérdést

- emelte ki Sebestyén Géza.

A mezőgazdasági szakértő ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az állami kártalanítás és az állatállomány biztosítása két külön dolog, és előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor az állami kártalanítás feltétele az érvényes biztosítás megléte. Éppen ezért kiemelt fontosságú, hogy a mezőgazdasági vállalkozások mindig kérjék ki a szakértők segítségét, hogy nekik mire, milyen jellegű biztosításokra van szükségük, a nagyobb állattartó telepeknek pedig érdemes lehet elgondolkodnia a krízisbiztosítások megkötésén is.

A mezőgazdasági telepek biztosítása kapcsán Sebestyén Géza rámutatott, hogy ezeken a legolcsóbb épületektől kezdve a legmodernebb létesítményekig minden megtalálható, így ezeknél a biztosítás jellemzően nem a létesítmény területére kötik. Itt bejöttek új fogalmak is, mint például a használati érték vagy a pótlási érték.

A szakértő a terménytárolás kapcsán elmondta, hogy ezeknél a legjellemzőbb káresetek a tűzhöz és a beázáshoz köthetőek, ezért mindenkinek azt javasolta, hogy évente 2 alkalommal vizsgálja felül a készletértéket, mind a minimum, mind a maximum értékre. Aki maga nem rendelkezik ilyen létesítménnyel, hanem helyette közraktári szolgáltatást vesz igénybe, annak viszont nem kell külön biztosítást kötnie erre, mivel a közraktárak rendelkeznek a megfelelő biztosításokkal.

A szálastakarmányok kapcsán Sebestyén Géza rámutatott, hogy ezeket a könyvelők készletként tartják csak számon, ám a biztosítási szerződésekbe ezeknél pontosabb adatok kellenek, a biztosítóknak meg kell adni a széna- és szalmakészleteket, illetve azt is, hogy ezek hol találhatók a vállalkozás területén.

Nagyon fontos, hogy a hídmérlegeket, üzemanyagkutakat, hidroglóbuszokat is külön-külön, tételesen fel kell tüntetni a szerződésben, ellenkező esetben ugyanis a biztosító általános kártérítést alkalmaz csak

- közölte Sebestyén Géza.

A mezőgazdasági szakértő beszélt arról is, hogy az ágazatban jellemzően nagyon gyorsan megjelennek a legmodernebb technológiák, fejlesztések, mint például a megújuló energiatermelő- és tároló berendezések (napelemek), a biogázüzemek, a szarvasmarhatelepeken a fejőrobotok, illetve a mezőgazdasági gépeknél az önvezető járművek, illetve az autonóm robotok, de fontos megemlíteni a hígtrágyakezelés és az öntözés eszközeit is, illetve a drónokat. Ezek mind-mind jelentős értékű beruházások, amelyeket minden lehetséges módon védeni kell – húzta alá a szakember, hozzátéve, hogy a termőföld után az emberi munkaerő a legszűkösebb erőforrás. A szakképzett munkavállalók számára nyújtott egészségbiztosítás komoly megtartó erő lehet a jövőben.

Meg kell védeni a növényeinket, állatainkat és gépeinket, nem szabad csak a szerencsében bízni. Ezért kiemelten fontos a biztosítási szakértők igénybevétele, mind a szerződéskötésekben, mind a kárrendezésben

- emelte ki Sebestyén Géza.

Címlapkép forrása: Portfolio