Kemény figyelmeztetést kapott Magyarország: tarthatatlanok az eddigi tervek

Újabb kockázatok a gazdaság egén

A napokban a gyengébb növekedési kilátások miatt felülvizsgálta a kelet-közép-európai növekedési előrejelzéseit az S&P. Ráadásul a hitelminősítő azt emelte ki elemzésében, hogy a várttól elmaradó gazdasági bővülés a költségvetési kockázatokat is fokozza a régióban. Ha megnézzük, hogyan változtak a prognózisok, akkor nem nehéz megállapítani, melyik országokra gondolhatott elsősorban a cég:

Látszik, hogy a legtöbb ország esetében alig módosítottak a legutóbbi, jellemzően idén tavaszi becsléseken, két ország van, ahol érdemben romlottak a növekedési kilátások: Románia, ahol a költségvetési megszorítások miatt már csak 0,3 százalékos GDP-növekedésre számítanak, illetve Magyarország, ahol a tavaszi 1,5%-ról 0,8%-ra rontották az előrejelzést.

Az elemzésben kiemelik, hogy a legtöbb régiós ország kilátása pozitív az S&P-nél (Magyarországé negatív), ami jól jelzi a középtávú növekedési kilátásokat, a folyó fizetési mérleggel kapcsolatos visszafogott kockázatokat, az infláció fokozatos csökkentését óvatos monetáris lazítással párosulva és az államadósság viszonylag alacsony szintjét. Ugyanakkor hozzáteszik, hogy

a vámháborús feszültségek és a geopolitikai fejlemények jelentős bizonytalanságot hordoznak a régió szempontjából.

Az elemzés készítői kiemelik, hogy 2025 első felében a régió több országában is lassult a GDP-növekedés a bizonytalanság, az uniós források lassú csordogálása és a német gazdaság problémái miatt. Ha pedig ez a gyenge növekedési tendencia folytatódik, akkor az

kihívás elé állíthatja a költségvetéseket.

A hitelminősítő elemzői a magyar büdzsében is látnak kockázatokat, hiszen idén a kormány által tervezett 4,1% helyett 4,5%-os, 2026-ban pedig 4,3%-os hiányra számítanak. Ha azonban az elsődleges (kamatkiadások nélküli) költségvetési egyenleget nézzük, akkor nem panaszkodhatunk, hiszen vannak nálunk sokkal rosszabb helyzetben lévő régiós országok.

A grafikonon látszik, hogy rajtunk kívül csak Szlovénia és Horvátország lehet képes az adósság csökkentését lehetővé tevő elsődleges egyenleget produkálni 2025-ben és 2026-ban, a többi vizsgált régiós ország esetében jelentős kiigazításra lenne szükség ehhez.

Éppen ezért Magyarországon csak kisméretű emelkedés lehet idén az adósságrátában, jövőre pedig ismét csökkenő pályára állhat az államadósság a GDP arányában, miközben a régió több országában emelkedéssel számol a hitelminősítő.

További kockázatként emeli ki az S&P Kelet-Közép-Európával kapcsolatban, hogy az uniós források felszabadítása továbbra is akadozik, illetve egy részük végleg el is veszhet. A helyreállítási alap (RRF) forrásai ugyanis a jogállamisági reformok elmaradása miatt hiányoznak, 2026 szeptemberében pedig lejár ezeknek a forrásoknak a felhasználhatósága. Vagyis, ha addig nem sikerül felszabadítani a pénzeket, azok végleg elvesznek. Átlagosan a vizsgált országok a nekik járó RRF-források mindössze harmadához jutottak hozzá eddig, de

ezt az átlagot Magyarország jelentősen rontja a maga 9%-os arányával.

Látszik, hogy még a mögöttünk következő Bulgária is 24%-on áll ezeknek a forrásoknak a lehívásában, Szlovákia és Lettország pedig már több mint 50%-hoz hozzájutott.

Az elemzés végén még egy kockázatra figyelmeztetnek a szakértők: a régió jegybankjainak nagyon óvatosnak kell lenniük, mivel a mostani környezetben könnyű hibázni. Az S&P szerint a feszes munkaerőpiac miatt érdemes szem előtt tartani a fő inflációs mutató mellett a folyamatokat jobban tükröző adatokat is, illetve a devizaárfolyamok volatilitása és az energiaárak alakulása is okozhat kellemetlenségeket. Az MNB egyébként ebből a szempontból már most is igyekszik ezeket a kockázatokat kezelni, hiszen folyamatosan felhívják a figyelmet az inflációs várakozások horgonyzásának szükségességére és arra, hogy türelmes és óvatos monetáris politika várható tőlük.

A kormány is dolgozik a friss tervein

A hírek szerint a kormány is épp most dolgozik friss makrogazdasági előrejelzésén, mivel az S&P mostani elemzéséből is látszik, hogy a 2025-re tervezett 2,5%-os GDP-növekedés mostanra irreálissá vált. A napokban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakértői a Portfolion megjelent cikkükben már előrevetítették, hogy a gazdasági növekedés egy-két százalékos lehet, szerintük a jövő héten érkező második negyedéves számok még stagnálás körüli állapotot mutathatnak a gazdaságban, majd az év második felében fokozatosan élénkülhet a növekedés. Hasonló pályát vetített előre a keddi kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke is.

Néhány hete Gulyás Gergely a Kormányinfón azt mondta, hogy a részletes júniusi államháztartási adatok ismeretében érdemes megvizsgálni, hogy kell-e módosítani a kormány által várt gazdasági pályán. A várt adat a héten megjelent, így

most elvileg minden adott a makrogazdasági pálya felülvizsgálatára.

Portfolio Budapest Economic Forum 2025

Többek között Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is előad október 7-én Magyarország gazdasági csúcskonferenciáján. Így első kézből értesülhet a kormány terveiről és céljairól közvetlenül a döntéshozótól, majd rögtön elemezhetjük is az elhangzottakat.

Információ és jelentkezés

A legnagyobb kérdés, hogy a növekedési kilátások romlásának költségvetési hatásait hogyan kezeli majd a kormány. Eddig ugyanis azt hangsúlyozták, hogy a rosszabb növekedési pálya nem jelent majd akkora kiesést az adóbevételekben, hogy amiatt módosítani kelljen a büdzsé célszámát. Az elemzők többsége ugyanakkor már most is azt gondolja, hogy a 4,1%-os deficitet nagyon nehéz lesz tartani. Kérdés, hogy erre reagál-e a kormány bármit, vagy kitart amellett, hogy nincs szükség beavatkozásra.

Kell félnünk leminősítéstől?

Vélhetően a nagy hitelminősítők is árgus szemekkel figyelik majd a friss kormányzati terveket, hiszen ősszel még mindhárom nagy cég tervez egy felülvizsgálatot Magyarország esetében.

A tavaszi felülvizsgálati kört kisebb karcolásokkal megúszta a magyar adósbesorolás: a Fitch nem változtatott a minősítésen és a kilátás is maradt stabil, a Moody's sem nyúlt a besoroláshoz, viszont a negatív kilátást fenntartotta, az S&P pedig még áprilisban adott negatív kilátást, miközben a BBB- kategóriát érvényben hagyta. Ez utóbbi hitelminősítő legközelebbi lépésére fognak figyelni a legtöbben, hiszen

a cégnél mindössze egy fokozattal vagyunk a befektetésre ajánlott kategória határa felett negatív kilátással.

Így náluk egy esetleges leminősítés is fájdalmas lenne, mivel azzal rögtön a befektetésre nem javasolt kategóriába kerülnénk át. Egy ilyen kedvezőtlen lépés esélyeit azonban jelenleg nehéz előrejelezni, mivel számtalan bizonytalansági faktor van a levegőben, akár a pozitív, akár a negatív oldalon, és a jövő tavaszi parlamenti választások is érdekesek lehetnek ebből a szempontból.

A fentebb összefoglalt aktuális S&P-elemzés mindenesetre jelzésértékű (a növekedési kilátások szinte csak nálunk romlottak a régióban, az uniós források, különösen az RRF-pénzek lehívásában a sor végén kullogunk, közben viszont a magyar költségvetés helyzete a kockázatokkal együtt is jobb, mint a régiós országok többségében, illetve az államadósság pályája is kedvezőbb lehet) és arra világít rá, hogy a hitelminősítő szorosan nyomon követi az aktuális magyarországi fejleményeket is.

És akkor azt a szcenáriót még nem is vázoltuk fel, hogy a kormány is aktívan tehet a hitelminősítők Magyarországról alkotott véleménye kedvező irányba változzon. Egy hiteles makrogazdasági pályával megalapozott költségvetési terv mindenképpen segíthet ezen a téren, akár az esetleges fájdalmas hitelminősítői lépések megelőzése érdekében is.

Címlapkép forrása: Portfolio