EU-s szabályváltozások, finanszírozási kérdések, dübörgő energiaátállás - folytatódik a Planet Budapest 2026 Expo és Konferencia

Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára  előadásában kiemelte, hogy az Európai Unió jelentős kitettsége a külső nyersanyagforrások iránt komoly kihívást jelent a zöld átállás során. "A napelemekhez, szélerőművekhez, akkumulátorokhoz szükséges anyagoknak egy jó része Európán kívülről származik" - fogalmazott Raisz Anikó.

Példaként említette, hogy egy ázsiai nagykövet elmondása szerint országuk csak nyolc országon keresztül, nagy körúton tudja beszerezni a napelemekhez szükséges nyersanyagokat történelmi konfliktusok miatt. Az államtitkár szerint létérdek ezeket a konfliktusokat elkerülni.

Rengeteg állami intézkedés a környezet- és klímavédelemért

A klímaváltozás már jelenleg is érezhető hatásokat gyakorol Magyarországra. Az agráriumban különösen súlyos a helyzet: egyes magyarországi területeken az elmúlt 20-30 év átlagához képest 30-38%-kal kevesebb csapadék hullott a tavalyi évben.

A folyóvizek vízhozama is jelentősen csökkent, átlagosan 10-50%-ig terjedő mértékben. Magyarország alvízi országként különösen érintett ezektől a változásoktól. Az erdészeti ágazatnak újra kell gondolnia, mely fajok lesznek alkalmasak az 50 év múlva várható magyarországi viszonyokra.

2024 őszén Magyarország az európai uniós szabályoknál jóval szigorúbb, német színvonalú kibocsátási határértékeket vezetett be károsító, rákkeltő anyagok, valamint nikkel, kobalt és mangán tekintetében. A változtatásokat a Kereskedelmi és Iparkamarával egyeztetve dolgozták ki.

2025 májusában a környezetvédelmi bírságokat is megszigorították mind magánszemélyek, mind gazdasági szereplők esetében. Az államtitkár szerint a cél

nem a bírságbevétel növelése, hanem a jogszabályok betartásának ösztönzése.

A legújabb jogalkotási ciklus keretében TAO-kedvezményt vezettek be kifejezetten kármentesítési célokra. A kedvezmény mértéke a vállalat méretétől és a projekt jellegétől függően akár 80%-ig is terjedhet, 30 millió eurós összeghatárig.

A KEOPLUS program keretében fenntartható vállalati működést támogató pályázatok indulnak. Ezek középpontjában a körforgásosság és fenntarthatóság áll, céljuk pedig hogy a magyar kis- és középvállalkozások megtalálják a gazdasági lehetőségeket a fenntarthatóságban.

Az állam jelentős energiákat fektet a szemléletformálásba óvodás kortól kezdve. A Teszedd! akciót évente megszervezik, amelyben számos vállalat is részt vesz. Civil szervezetek számára környezetvédelmi pályázatokat írnak ki.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy globális együttműködésre van szükség a tudástranszfer területén, hogy a lehető legkisebb költség mellett találjanak optimális megoldásokat a környezetvédelmi kihívásokra.

Hogyan javítható az európai gazdaság versenyképessége?

A fenntarthatóság és versenyképesség összeegyeztetése kulcsfontosságú kihívás Európa számára, miközben az európai polgárok 67%-a úgy véli, hogy a kontinens versenyképessége romlik – derült ki Tóth Márk, a Századvég Konjunktúrakutató szenior tanácsadójának előadásából a Planet Budapest 2026 Expo és konferencián.

A Századvég európai kutatásának eredményei szerint aggasztó a helyzet: az európai polgárok mindössze negyede gondolja úgy, hogy Európa gazdasági helyzetben fejlődő pályán mozog. A kontinens lakosságának 35%-a szerint Európa kifejezetten hanyatlik, 46%-a szerint stagnál, és csak 16%-uk szerint fejlődik.

Ha Európa továbbra is ezen a gazdasági pályán marad, akkor bizony Kínához és az Egyesült Államokhoz képest versenyképességben romlani fog a helyzet és le fog maradni"

– hangsúlyozta Tóth Márk.

A társadalmi vélemények szerint nem indokolt, hogy egy európai uniós iparvállalat energiaárában többszörösét fizesse meg versenytársaihoz képest, különösen a kínai vagy amerikai cégekhez viszonyítva.

A kutatás kimutatta, hogy mind a környezeti, mind a társadalmi pillér egyformán fontos a lakosság számára. Ugyanakkor a válaszadók 57%-a szerint riasztóak a technológiai átállás vélt vagy valós költségei, és alapvető szkepticizmus mutatkozik azzal kapcsolatban, hogy ezek a fejlesztések valós piaci előnyt hoznának-e.

A vállalkozások nem több adminisztrációt várnak, hanem támogató ökoszisztémát a magas költségek és bürokrácia helyett.

Jelentős könnyítések az EU szabályokban

2025-ben jelentős változások történtek az európai uniós szabályozásban. Az ESG omnibusz csomag a jelentéstételre kötelezett vállalatok körét leszűkítette, csak a legnagyobb vállalatoknak szükséges beszámolniuk ESG teljesítményükről.

2025. december 16-án az EU részben feladta tervét, hogy 2035-től ne lehessen hagyományos motorjárműveket forgalomba hozni.

A Századvég saját kutatásában 281 legnagyobb európai vállalat pénzügyi és fenntarthatósági adatait vizsgálták meg. A fenntarthatósági adatokat ESG rétegekből az MSCI alapján gyűjtötték össze.

"A pénzügyi mutatókra leginkább a fenntarthatósági beruházások közül a környezeti elemek azok, amik hatnak" – derült ki a kutatásból. Különösen az energiahatékonyságot növelő beruházások hatnak jelentősen a kibocsátás csökkentésére.

Etikus működés és méltányos bánásmód a fontos az EU-s polgárok számára

A fókuszcsoportos beszélgetések eredményei szerint mind munkavállalói, mind fogyasztói oldalról a társadalmi pillér kiemelten fontos. A lakosokat leginkább a vállalatok etikus működése és munkavállalóikkal való méltányos bánásmód foglalkoztatja.

A külső tevékenységek, mint a "linkedines kerítésfestés vagy egy hónapig biciklivel munkába járás" kevésbé mozgatják meg a lakosságot, sőt, ezek már inkább a szkeptikus greenwashing kategóriába sorolhatók.

A kutatás szerint a vállalatok versenyképességét növelő tényezők:

• Fluktuáció csökkentése
• Rugalmas munkaidő
• Idősek visszaintegrálása a munkaerőpiacra
• Családbarát intézkedések
• Helyi közösségek támogatása
• Energiahatékonysági fejlesztések

A fenntarthatóság egy hosszú távú piaci erőt biztosít, nem érdemes a megszokott jó gyakorlatokat kidobni a kukába egy kis pillanatnyi szabályozói bizonytalanság miatt"

– összegzett Tóth Márk.

A kutatás 2025 november és 2026 januárja között zajlott, Európa minden tagállamában reprezentatív módon vizsgálva a lakosok viszonyulását a legfontosabb európai kihívásokhoz.

Az uniós támogatások nagyobb arányú kihasználása a cél

A szekció első, energiaátállásról szóló panelbeszélgetését Herodek Róbert, a PwC üzleti tanácsadás igazgatója vezette. Kovács Domonkos, az Alteo M&A és tőkepiacok vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a vállalat energiatermelési tevékenységében kiemelt hangsúlyt kap a megújuló energiatermelés: szél- és naperőművek, biogáz erőművek, depónia gáz erőművek és vízerőművek is működnek a portfóliójukban.

"Segítünk ipari nagyvállalati tügyfeleinknek a megújuló energiatermelés kiaknázásában és az ezzel adódó esetleges technológiai nehézségek kezelésében"

– fogalmazott.

A cég jelentős szerepet vállal kiegyenlítő energetikai és tartalékkapacitás szolgáltatásokban, amelyek a megújulók okozta ingadozások kiegyenlítését szolgálják. Az energetikai tevékenység mellett az Alteo a körforgásos gazdálkodás terén is aktív, elsősorban hulladékgazdálkodási tevékenységgel.

A tőzsdei cég jelentős zöld beruházásokat hajt végre: megújuló erőműveket épít és vásárol, nemrégiben pedig egy jelentős hulladékkezelő céget is akvirált, valamint üzembe helyezte az ország egyik legnagyobb energiatároló egységét, egy 50 megawattos lítium-ionos energiatárolót Győrben.

Finanszírozási szempontból az Alteo vegyes modellt alkalmaz: támaszkodik tőkepiaci finanszírozásra (részvény-kötvény kibocsátás) és banki finanszírozásra egyaránt. Zöld finanszírozást eddig nem használtak, de felkészültek rá:

Felállítottunk egy zöld finanszírozási keretrendszert, ami alkalmassá teszi a vállalatot zöld kötvények kibocsátására"

– összegezte.

Hasonló stratégiát vázolt fel Ábrahám Péter, a Bonafarm Csoport Beszerzési, IT és ESG igazgatója is. Az élelmiszeripari és agráripari vállalatcsoport portfóliójába tartozik a Pick és a Mizo márka, emellett pedig borászati tevékenységet, valamint a sertéstenyésztést, tejelő szarvasmarhatartást, növénytermesztést és a takarmány-előállítást folytatnak.

A Bonafarmhoz hasonló élelmiszeripari vállalatok nagy energiafogyasztónak számítanak: az üzemekben – például egy vágóhídon – intenzív az energiafelhasználás, emellett jelentős a környezetterhelésük is vízhasználat és talajmegmunkálás révén.

A cégcsoport számos energetikai beruházást végez karbonlábnyom csökkentés érdekében.

Számos kisebb projekt mellett jelenleg két nagy beruházás fut: egy új készítményüzem Szegeden és egy baromfivágóhíd Szentesen, mindkettő energiamegtakarítás és hatékonyságfejlesztés céljából. Emelett a zöldmezős állattartó telepek létrehozásakor is fontos szempont az energetika és vízfelhasználás.

A növénytermesztésben több mint tíz éve nem forgatják a földet a talajelőkészítő munkálatok során, amivel jelentős karbonlábnyom-csökkentést értek el. A precíziós gazdálkodás keretében a műtrágya-kijuttatás és az öntözés is precíziós módon működik: időjárásállomásokkal vannak összekötve, mérik a várható csapadékot, és földszondákkal a vízháztartást.

A Bonafarm jelenleg egy nagy projektet készít elő geotermikus hőenergiával, amellyel az egyik legnagyobb élelmiszeripari üzemük földgázfelhasználását 100 százalékban megszüntethetik.

Emelett tervezik okosenergia-monitoringrendszerek bevezetését is, amelyek lehetővé teszik a saját kapacitások – hőtároló vagy hűtési kapacitás – vezérlését a spotpiaci energiaárak függvényében.

Amikor negatív árak vannak a spot piacon, mi akár túl is hűthetnénk a saját hűtési kapacitásainkat, és amikor drágább az energia, akkor ebből tudunk kompenzálni"

– ismertette a tervezett megoldást Ábrahám Péter.

Finanszírozási szempontból Gólya Szilvia, az OTP Bank Zöld Kompetencia Központjának vezetője elmondta, hogy zöld befektetések terén a bankokra kettős nyomás nehezedik.

Egyrészt a szigorodó szabályozói környezet, másrészt a befektetők elvárásai sürgetik a változást, akik kifejezetten keresik a zöld eszközöket. Tapasztalataik szerint jelenleg a legnépszerűbb hitelcélok pedig a megújuló energia, az elektromobilitás és az energiahatékonysági ingatlanberuházások. Hozzátette: a pénzintézeteknek ma már mérnöki kompetenciákkal is rendelkezniük kell ahhoz, hogy egy beruházásról eldöntsék, megfelel-e a szigorú uniós taxonómia követelményeinek.

A banki tapasztalatok szerint az érdeklődés és a kihelyezések három fő terület köré rendeződnek: a megújuló energia, az elektromobilitás és a zöld ingatlanok alkotják azt a „szentháromságot”, amely az elmúlt 3–4 évben stabilan uralja a piacot.

Gólya Szilvia hangsúlyozta: amikor a bankok „zöld hitelről” beszélnek, az jellemzően kötött felhasználású beruházási hitelt jelent, szigorú EU-s szabályozási háttérrel.

Az uniós források kapcsán Matuz János, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda tanácsadója a közvetlen brüsszeli pályázatok, például az Innovációs Alap (Innovation Fund) jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Bár a magyar pályázati aktivitás még jelentős, közel 50%-os lemaradásban van a nyugat-európaiaktól, a sikeres szereplés nemcsak forrást, hanem piaci presztízst és innovációs versenyelőnyt is jelent.

Példaként a Pannonbio és a Terrán sikeres pályázatait említette, amelyek bizonyítják, hogy a magyar cégek is képesek helytállni a nemzetközi mezőnyben.

"Innen is bátorítok mindenkit: még ha ez a pálya jóval összetettebb is, érdemes belevágni, mert egy nyertes pályázat visszaigazolja annak a terméknek vagy szolgáltatásnak a kutatás-fejlesztési megalapozottságát és üzleti potenciálját, amelyet a vállalat a piacon kínál" - emelte ki.

Nem mindegy milyen projektet, mikor és mennyiért lehet finanszírozni

A szekció utolsó panelbeszélgetését Papp Bernadett, a Holt Global karbonpiaci szereplője moderálta, és abból indult ki, hogy az energiapiac az elmúlt években rendkívül volatilis lett: szabályozói változások, inflációs környezet, támogatási rendszerek átalakulása és általános bizonytalanság nehezíti a döntéseket.

Ugyanakkor a kereslet – „energiaéhség” – hosszabb távon megmarad, ezért a kulcskérdés ma már nem az, hogy kell-e beruházni, hanem az, hogy mi finanszírozható (banki hitelből és tőkéből), és milyen üzleti modell bírja a piaci árkockázatot.

A beszélgetés három nézőpontot hozott össze: banki finanszírozót, fejlesztő–üzemeltető iparági szereplőt és kockázati tőkebefektetőt.

Török József, a Kék Bolygó tőkealapok befektetési igazgatója bemutatkozásában hangsúlyozta, hogy ők nem klasszikus projektfinanszírozók, hanem korai fázisban zöld technológiákat és innovációkat finanszíroznak, akár már TRL 4-től (szemben a kész, üzemelő projektekre jellemző TRL 9-cel). Szerinte

a kockázati tőke ebben a szektorban némileg „fordított” logikával jelent meg"

Nem a naperőmű-építési hullám legelején, hanem akkor, amikor a piac elég érett lett ahhoz, hogy a piaci árak, a kiegyenlítő energia és a kereskedés/menetrendezés körül üzleti lehetőségek nyíljanak. Kiemelte, hogy ők jellemzően nem napelem- vagy tárológyártásba fektetnek, hanem olyan csapatokba, amelyek szoftveresen támogatják a menetrendezést, előrejelzést, üzleti modellezést, elszámolást és méretezést.

Befektetési szempontként a valós piaci igényt, a nemzetközi skálázásra képes csapatot, a védhető szellemi tulajdont és a reális exit-lehetőségeket emelte ki,

illetve jelezte: a 2030-as alapzárás miatt a túl hosszú piacra viteli idejű technológiák kockázata sokszor nem vállalható.

Soós Szabolcs, a Solar Markt Csoport Pénzügyi igazgatója a fejlesztői oldal evolúcióját foglalta össze a KÁT-időszaktól a piaci működésig. A KÁT mellett szerinte a modell „statikus” volt:

aki jól megépített és megbízhatóan üzemeltetett, az kiszámítható cash-flowt kapott a központilag biztosított átvételi ár miatt.

A támogatott korszak lezárulásával viszont alapvetően megváltozott a szükséges kompetenciakészlet: ma már nem elég a műszaki kivitelezési tudás, hanem aktív piaci jelenlét, kereskedelmi és trading-képesség kell, mert a megtermelt energia értéke erősen bizonytalan.

A főként a napsütéses órákban kialakulő nagy árnyomás és volatilitás megoldásaként a projekt „nulladik pillanatától” értékalapú tervezést (nem csak CAPEX-minimalizálást), a hibridizációt energiatárolóval, a fejlett vezérlő szoftvereket és a rugalmassági piacokra való képességet emelte ki. A Green Cloud Platformot (E.ON-partnerségben) úgy írta le, mint egy 100%-ban zöld piactér, amely a termelőket és vállalati fogyasztókat köti össze, és segít abban, hogy a termelő „minden MWh-t” a lehető legjobb áron értékesítsen; a PPA-k kapcsán pedig hangsúlyozta, hogy

erős kereskedő partner nélkül nehéz a vevő egyedi igényeinek megfelelni"

Kereskényi Péter, a Raiffeisen Bank Projekt-, ingatlan- és szindikált finanszírozási igazgatója a banki nézőpontot „evolúcióként” írta le: a KÁT első ránézésre könnyen bankolhatónak tűnt, de akkor is jelentős volt a szabályozói kockázat a tarifa és piaci ár közötti nagy különbség miatt. A következő lépcsőként a METÁR-t említette, ahol a tenderrel kialakított ár és a még meglévő megtérülési komfort javította a bankolhatóságot.

A legnagyobb kihívásnak ma a merchant (piaci árkitettségű) projektek finanszírozását nevezte, ahol a bank is árkockázatot fut, ezért különösen fontos a modellezhetőség és a kockázatmegosztás.

Rámutatott, hogy önmagában egy PV-projekt ma nehezebben finanszírozható a negatív árak és kannibalizáció miatt, míg PV + tároló kombinációval – megfelelő kockázatkezelés mellett – bankolható struktúra építhető, különösen, ha az ügyfélnek kereskedési képességei is vannak. A döntési keretet „szentháromságként” fogalmazta meg: ügyfél – termék – finanszírozási struktúra, ahol nagyobb üzleti kockázat mellé konzervatívabb finanszírozási struktúrát vár a bank. Zárásként kiemelte: az ESG-eligible állományuk a vállalati hitelportfólión belül közel 25%, és szerinte jelenleg a hitelpiac kifejezetten ügyfélbarát, alacsonyabb kamatfelárakkal (spreadekkel), ami kedvezőbb belépési pontot teremthet.

Ez a siker titka

Török József az időzítést, Soós Szabolcs a folyamatos adaptációt (technológiai és üzleti), Kereskény Péter pedig az alacsonyabb fajlagos beruházási költséget és a jelenlegi kedvezőbb finanszírozási környezet kihasználását emelte ki.

Címlapkép és fotók: Portfolio - Berecz Valter

A rendezvény a Portfolio együttműködésében valósul meg.