Küszöbön a baj: Trump kemény feltételt szabott Kínának az olajkrízis közepette, amiből már ki is hátrálna

Az amerikai delegációt Bessent mellett Jamieson Greer kereskedelmi képviselő vezette. Kínai részről Ho Li-feng miniszterelnök-helyettes és Li Cseng-kang főtárgyaló vett részt a megbeszéléseken. A párizsi forduló a genfi, londoni, stockholmi, madridi és Kuala Lumpur-i egyeztetések sorába illeszkedik. Ezeknek a találkozóknak a célja a tavalyi vámháború utáni kapcsolatok stabilizálása.

Az amerikai fél nyomást gyakorolt Pekingre, hogy növelje a Boeing repülőgépek, valamint az amerikai szén, kőolaj és földgáz importját.

A kínai delegáció jelezte nyitottságát az amerikai mezőgazdasági termékek – például baromfi, marhahús és különféle szántóföldi növények – beszerzésének növelésére. Emellett megerősítették korábbi vállalásukat, miszerint az elkövetkező három évben évente 25 millió tonna amerikai szóját vásárolnak.

A felek formális együttműködési mechanizmusokat is vizsgáltak a nem érzékeny ágazatok kereskedelmének és beruházásainak kezelésére. Ennek keretében felmerült egy amerikai–kínai "kereskedelmi tanács" és egy "beruházási tanács" létrehozásának lehetősége.

Előrelépés történt a kritikus fontosságú ásványi nyersanyagok terén is: Washington az ittrium nevű ritkaföldfém ellátásának biztosítását szorgalmazta, amely a sugárhajtóművek elengedhetetlen alapanyaga.

Bessent hangsúlyozta, hogy a konkrét megállapodásokról végső soron Donald Trump és Hszi Csin-ping dönt majd. Erre a március 31. és április 2. közé tervezett pekingi csúcstalálkozón kerülhet sor. Ez lesz az első hivatalos elnöki látogatás Kínában azóta, hogy Trump első ciklusában, 2017 novemberében Pekingben járt.

A tárgyalásokat beárnyékolja az iráni háború, amely gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost, amely a világ kőolaj-kereskedelmének mintegy ötödét bonyolítja le, és különösen létfontosságú a kínai import szempontjából.

Trump korábban azt sugallta, hogy a pekingi látogatást elhalaszthatják, ha Kína nem támogatja az olajszállító tankereket kísérő amerikai haditengerészeti műveletet.

Bessent ugyanakkor tisztázta, hogy egy esetleges halasztás kizárólag logisztikai okokból történne, nem pedig politikai feltételszabás miatt.

A csúcstalálkozón várhatóan Marco Rubio külügyminiszter is részt vesz. Erre annak ellenére is sor kerülhet, hogy Peking 2020-ban szankciókat, köztük beutazási tilalmat vetett ki rá a Hongkonggal és Hszincsiang tartománnyal kapcsolatos álláspontja miatt. A kínai külügyminisztérium jelzése szerint ezek az intézkedések Rubio szenátori tevékenységét célozták, így nem feltétlenül akadályozzák meg a részvételét.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images