Figyelmeztetnek a szakértők: soha nem viselkedtek még úgy a piacok, mint Trump elnöksége alatt

Trump hétfő reggel a Truth Social felületén jelentette be, hogy visszavonja Irán energetikai infrastruktúrájának lebombázására vonatkozó fenyegetését. Döntését azzal indokolta, hogy előrelpépés történt a tárgyalásokon. Az olajár azonnal bezuhant, a kötvényhozamok meredeken estek, a kereskedők pedig erős részvénypiaci nyitásra számítottak. Mindez azonban szinte lényegtelenné vált, amikor alig egy órával később Irán cáfolta a tárgyalások tényét. A Wall Street számára az üzenet mégis egyértelmű maradt. Trump legalábbis szeretné lezárni a három hete tartó konfliktust, amely válságba sodorja a világgazdaságot.

A bejelentés egy mindössze öt perces, de rendkívül heves piaci ralit indított el, amely a háború kitörése óta a legvolatilisebb kereskedési napot koronázta meg.

Az S&P 500 index a nyitáskor 2,2 százalékot ugrott, ami május óta a legnagyobb emelkedésnek számít. A kétéves amerikai állampapír hozama egy ponton 3,79 százalékra süllyedt, a Brent nyersolaj ára pedig hordónként 100 dollár alá esett. Az európai részvény- és kötvénypiacok szintén gyors visszapattanást mutattak.

A lelkesedés azonban gyorsan alábbhagyott, amint a befektetők ráébredtek, hogy ezt a háborút nem olyan egyszerű leállítani, mint egy vámháborút. Brad Conger, a Hirtle Callaghan befektetési igazgatója szerint:

Ez már nem csak Trump döntésén múlik, nem úgy, ahogy a vámokat egyetlen tollvonással vissza lehetett vonni.

A nap végére az S&P 500 nyeresége 1,2 százalékra olvadt, és az állampapírpiaci rali is veszített a lendületéből.

A Hormuzi-szoros lezárása miatt kialakult energiaellátási válság hatásai az elmúlt héten váltak igazán érzékelhetővé. Az elszálló energiaárak újabb inflációs sokkot jeleznek előre. A kereskedők arra számítanak, hogy a jegybankok világszerte kamatemelésre kényszerülnek. Mindez a stagfláció rémét idézi fel, és több mint 2500 milliárd dollárt törölt ki a globális kötvénypiac értékéből. Ez az elmúlt három év legnagyobb havi veszteségét vetíti előre. A helyzet ráadásul aláássa a Trump-kormányzat saját célkitűzéseit is. Ilyen volt a jelzáloghitelek kamatainak csökkentése, az olajárak kordában tartása, valamint a kongresszusi választások előtti pozitív gazdasági narratíva felépítése.

Trump első ciklusa során a kereskedők megtanulták, hogy az elnök rendszerint meghátrál, ha a piacok túlságosan nagy esést szenvednek el. Ezt a viselkedésmintát a zsargonban "TACO-kereskedésnek" (Trump Always Chickens Out) nevezték el. Ez a jelenség egy erős "vedd az esést" mentalitást alakított ki a befektetők körében. Az iráni háború azonban megtörte ezt a hitet: a konfliktus továbbra is eszkalálódik, Irán vezetése a helyén maradt, a Hormuzi-szoros blokádja pedig a globális energiaellátás egyik legfontosabb útvonalát vágta el.

Jordan Rochester, a Mizuho Bank stratégája szerint a Fehér Ház üzenetei káoszt okoznak a piaci pozicionálásban:

A legnehezebb nem a háború kimenetelét megjósolni, hanem a Fehér Ház kommunikációját, és azt, hogy a piacok miként reagálnak majd erre.

Michael Kantrowitz, a Piper Sandler befektetési stratégája ehhez hozzátette, hogy Trump ide-oda kapkodása tovább tetézi a már meglévő bizonytalanságot.

Ez a helyzet egyszerre gátolja meg a határozott eladási hullámok kialakulását és a tartós optimizmus visszatérését.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images