Ha az állam nem költ az egészségünkre, fizetünk magunk, és egyre többet

2018. október 21. 13:45    
nyomtatás
 
Egy főre vetítve és vásárlóerő-paritáson számolva Magyarország 2045 dollárt fordított az egészségügyre (állami- és magánkiadások egyaránt) 2017-ben. Ezzel az uniós tagállamok hátsó harmadában helyezkedik el, azonban a régiós országok között a középmezőnyben vagyunk. Nem mindegy azonban, hogy mi hajtja az egészségügyi kiadások növekedését. Megnéztük.

Jön a Portfolio egészségügyi konferenciája, ahol ez a téma is előkerül. Részletek itt:



Megjelentek a legfrissebb, 2017-re vonatkozó egészségügyi kiadások Magyarországra vonatkozóan, és a legtöbb uniós tagállam esetében is rendelkezésre állnak már a tavalyi adatok. Ebből kiolvasható, hogy tavaly Luxemburgban volt a legmagasabb, 7000 euró feletti az egy főre jutó egészségügyi kiadások szintje, majd következik Németország 5700 euróval és Svédország 5500 euróval.

Ebben a tekintetben még nagy szakadék van a nyugati országok és a kelet-közép-európai régió között. A térségben ugyanis a legtöbbet Szlovénia költ ebben a tekintetben az egészségügyre, egy főre vetítve 2885 eurót. Magyarország a régiós országok között a középmezőnyben helyezkedik el, Észtország és Lengyelország, valamint Lettország viszont látványos növekedést mutatott fel az elmúlt években.

Ha az állam nem költ az egészségünkre, fizetünk magunk, és egyre többet
Klikk a képre!


A magyar kiadások növekedési üteme első ránézésre trendbe illeszkedőnek tűnik, nem mindegy azonban, hogy a kiadásokat mi hajtja. A legutóbbi három évben (2013 és 2016 közöttiek a legfrissebb adatok) 16%-kal emelkedtek a lakosság out-of-pocket típusú egészségügyi kiadásai (vagyis, amit a háztartások közvetlenül finanszíroznak, zsebből, vagy biztosításból), miközben a maradék (jellemzően állam által finanszírozott kiadások) összeg esetében 9%-os emelkedést láttunk kumuláltan. Érdemes megfigyelni, hogy az elmúlt két évben látványos (5 és 9 százalékos) növekedés valósult meg a "zsebből" finanszírozott magánegészségügyi kiadásokban.

Ha az állam nem költ az egészségünkre, fizetünk magunk, és egyre többet
Klikk a képre!


Vagyis egyértelműen kijelenthetjük, hogy az egészségügyi kiadások növekedését a magánkiadások növekedése hajtja, ami azt jelenti, hogy az emberek egyre mélyebben hajlandóak és kényszerülnek rá, hogy a zsebükbe nyúljanak az egészségüggyel összefüggő (gyógyszerek, járóbeteg-kezelések, egyéb ellátások) kiadásaik finanszírozása érdekében.


2017-re vonatkozóan ugyan csak egy fő számunk van az egy főre jutó egészségügyi kiadások tekintetében és nem ismerjük az out-of-pocket kiadások arányát, ezért egyelőre nem ismert, hogy tavaly is folytatódott-e ez a trend. De a piaci felmérések és a magánszolgáltatók beszámolói alapján nem lennénk meglepve, ha nem állt volna meg ez a trend.

Azt is megvizsgáltuk, hogy ugyanebben az időszakban (2013-2016 között) hogyan alakult a többi régiós országban az out-of-pocket kiadások és a maradék egészségügyi kiadások alakulása. Csak Lettországban, Észtországban és Magyarországon volt az out-of-pocket kiadások növekedési üteme magasabb, mint a fennmaradó főként állami, államilag finanszírozott egészségügyi kiadások növekedési üteme.



A Világbank adataiból (amelyek sajnos csak 2015-ig állnak rendelkezésre jelenleg) gyors képet kaphatunk arról is, hogy az out-of-pocket egészségügyi kiadások mekkora arányát teszik ki a teljes egészségügyi kiadásoknak.



Nem véletlen, hogy amikor a magyar egészségügy finanszírozásának kérdése felmerül, sokan a lakossági finanszírozás magas arányát emelik ki, melynek nagy része adózatlan hálapénz, hiszen a magánegészségügyi biztosítások és egészségpénztárak terjedése az elmúlt években ugyan emelkedett, de alacsony bázisról (és a jövő évi adóváltozások ezen még akasztanak is egy nagyot). Ezek fényében nem meglepő, amikor az MNB, vagy a magánellátó intézmények szövetsége az egészségbiztosítások és pénztárak tudatosabb becsatornázása mellett érvelnek. Közben pedig az is jól látható, hogy az egészségügyi kormányzatot is foglalkoztatja a kérdés.

Erről is szó lesz a Portfolio egészségügyi konferenciáján, részletek ide kattintva!


Ha az állam nem költ az egészségünkre, fizetünk magunk, és egyre többet

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Kockázatelemző
Szerkesztő-újságíró
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium