Így váltak a nyugdíjasok a rendszerváltozás legnagyobb veszteseivé
Az alábbi szöveg automatikusan, mesterséges intelligencia által generált tartalmi összefoglaló. Az összefoglaló tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a teljes cikk tartalmát.
Vissza az eredeti cikkhez
- A nyugdíjrendszer függőségi rátája az 1989-es 51,4 százalékról 1996-ra 83,9 százalékra ugrott a járulékfizetők számának csökkenése és a nyugdíjasok számának növekedése miatt.
- 1992 óta a nyugdíjszámításnál az 1988 utáni teljes időszak kereseteit figyelembe veszik, nem csak a legkedvezőbb három évet, ami korábban a szabály volt.
- A nyugdíjszázalék rendszere aránytalanul jutalmaz, mivel 40 év munkával 80 százalék jár, míg 15 évvel már 43 százalék, ami hátrányosan érinti a hosszabb ideig dolgozókat.
- A 2010-es évektől minél később megy valaki nyugdíjba, annál nagyobb összegű nyugdíjat kaphat, még azonos életpályák esetén is, ami fordítottja az 1990-es évek gyakorlatának.
- A degresszió és a járulékfizetési plafon bevezetése ellenérdekeltté tette a magasabb keresetűeket a járulékfizetésben.
Győztest hirdettek: nem úgy fog kinézni a Debrecenbe költöző közlekedési múzeum, mint eddig gondoltuk
Meglepetés a cívisvárosban.
Kettészakad az ország: rendkívül változatos időjárás jön a térségben a hétvégén
Térképeken a helyzet.
Van, ahol még mindig Windows XP fut, de nem lehet tőle megszabadulni – gyáraink és erőműveink hekkerek célpontjai
A kiberfizikai rendszerek biztonsága a 21. század kiemelt problémája lehet.
Elképesztő balhé a német nyugdíjreform körül, a kancellár ellen lázadnak a fiatal konzervatívok
70 éves korhatárról is suttognak.
Brutális visszaesés az építőiparban: a magyar cégek 65 százalékának zuhant az árbevétele, és ennél rosszabb is jöhet még
Pesszimista a legtöbb cég az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége friss konjunktúrafelmérése szerint.
Teljesen felforgatott egy területet a Google új fejlesztése: valahol már most látványos a hatás
Megnéztük a számokat.
