Elképesztő balhé a német nyugdíjreform körül, a kancellár ellen lázadnak a fiatal konzervatívok

A nyugdíjkérdés mostanra a német belpolitikai instabilitás egyik fő forrásává vált: a május 6. óta hivatalban lévő kancellár, Friedrich Merz kormánya hetek óta belső feszültségekkel küzd. Az egyre nyíltabb ellenállást a koalíció eddigi legsúlyosabb válságaként írják le.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) fiatal, a Junge Unionban tömörülő képviselői szembefordultak a nyáron egyeztetett nyugdíjreform-tervezettel, amelyet a CDU és a balközép Német Szociáldemokrata Párt (SPD) közösen terjesztett a kormány elé.

Szerintük a javaslat a demográfiai fordulat tükrében elégtelen, túlzottan drága, és aránytalanul nagy terhet ró a fiatalabb generációkra.

A koalíciós terv lényege, hogy a járulékfizetők számának csökkenése ellenére változatlan szinten tartaná a nyugdíjakat: 48%-os helyettesítési rátát rögzítene, a nyugdíjrendszer hiányát pedig – a koalíciós megállapodásnak megfelelően – a szövetségi költségvetésből pótolná. (Hasonló a helyzet Magyarországon is, ahol a társadalombiztosítási alapok évente több mint 2000 milliárd forintos költségvetési támogatásra szorulnak.)

A Junge Union felháborodását az váltotta ki, hogy ezt a mechanizmust 2031 utánra is kiterjesztenék, amit ők túlterjeszkedőnek tartanak az eredeti vállalásokhoz képest. Mindeközben egy külön bizottság állítólag egy még átfogóbb reformon dolgozik.

Egészen világos, hogy a jelenlegi formájában nem fogjuk elfogadni a törvényjavaslatot

– szögezte le november 18-án egy Stern-interjúban Pascal Reddig, a CDU ifjúsági frakciójának vezetője és az ellenállás egyik arca, aki szerint a javaslat "óriási teher és felelősség lenne a fiatalabb generációk számára".

A fiatal képviselők az úgynevezett "anyák nyugdíját" is kifogásolják – ez a bajor konzervatív CSU által kierőszakolt, az anyák számára járó nyugdíjjogosultságok bővítése –, amely évente 5 milliárd euróba kerülne. Ezzel szemben az SPD ifjúsági szervezete nem bírálta a reformot: elnökük, Philipp Türmer szerint a nyugdíjaknál nem az idősek és a fiatalok között feszül a konfliktus, hanem a gazdagok és a szegények között.

A reform körüli generációs vita a kormány reformképtelenségének jelképévé is vált, miközben a gazdaság lassul, és az iparban tízezres leépítések zajlanak.

A fiatal konzervatívok mögé mintegy húsz neves közgazdász és az üzleti szféra egy része is felsorakozott.

"Ez a koalíció abban állapodott meg, hogy jelentős adósságot vállal, infrastruktúrába fektet, és mélyreható reformokat hajt végre" – mondta Rainer Dulger, a Munkaadók Szövetsége (BDA) elnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott, november 25-i interjúban.

Ehhez képest sajnos eddig leginkább 500 milliárd euró adósságot látok. Az adósság megvan, a reformok nincsenek.

– fogalmazott a vezető.

"Vonják vissza a nyugdíjreform-tervezetet" – követelik többek között Clemens Fuest, az Ifo gazdaságkutató intézet elnöke, valamint Monika Schnitzer és Veronika Grimm, a kormány gazdasági tanácsadó testületének tagjai. Szerintük hosszú távú és fiskálisan fenntartható átalakításra van szükség. A CDU-n belül is vannak, akik jóval ambiciózusabb irányt sürgetnek: Katharina Reiche gazdasági miniszter például többször kijelentette, hogy a nyugdíjkorhatárt 70 évre kellene emelni.

A felosztó-kirovó elvű német nyugdíjrendszert súlyosan érinti az elöregedés problémája. 1962-ben még 6 aktív korú jutott egy nyugdíjasra. 1980-ra ez 3-ra csökkent, 2000 óta pedig nagyjából 2-re. (Az OECD előrejelzése szerint 2050-re a német lakosság több mint egynegyede 65 év feletti lesz.) A nyugdíjszint is apadt: a bérekhez viszonyított helyettesítési ráta 1982-ben 58% volt, ma 48%. A nyugdíjkorhatár emelkedik – 2031-re 67 év lesz –, miközben a tényleges nyugdíjba vonulási kor jelenleg 64,2 év.

Egyelőre sem Merz kancellár, sem a törvényért felelős szociáldemokrata munkaügyi miniszter, Bärbel Bas nem mutat hajlandóságot a szöveg módosítására. "Egyszerűen a meglévő mechanizmust hosszabbítjuk meg" – érvelt Bas a Tagesspiegelben november 21-én. Az SPD – amely kampányígéretet tett a nyugdíjszint garantálására – a koalíció felbomlásának lehetőségét is belengette, mondván, már így is fájdalmas ideológiai engedményeket tett konzervatív partnerének. "A migrációról és a családegyesítésről szóló törvények nagy elégedetlenséget okoztak – még könnyeket is" – fogalmazott Bas. "De a koalíció érdekében támogattuk őket. Most ugyanezt várom a CDU-tól."

A november 27-i koalíciós egyeztetésen megoldást kerestek a patthelyzetre, ugyanis a Bundestagban a CDU fiatal képviselőinek 18 szavazata nélkül nem menne át a javaslat.

A Reuters pénteken azt írta: a koalíció sikeresen megállapodott abban, hogy jövőre átfogó nyugdíjreformot hajt végre, enyhítendő azokat az aggodalmakat, amelyeket az átmeneti nyugdíjtörvény tervezete váltott ki, és amely a kormány destabilizálásával fenyegetett.

A kancellár úgy nyilatkozott: biztos benne, hogy a parlament jövő héten elfogadja a törvényt, mivel azt most egy olyan határozattal együtt terjesztik be, amely elismeri: jövőre mélyrehatóbb átalakításra van szükség – amint azt a koalíciós vezetők csütörtöki havi egyeztetésükön jóváhagyták.

A november 27-én (csütörtök este) tartott koalíciós egyeztetésen a CDU/CSU és az SPD abban állapodott meg, hogy a vitatott nyugdíjcsomag (Rentenpaket) szövegén nem változtatnak, de egy kísérő határozatban 2026-ra átfogó nyugdíjreformot és a fiatalok magán-megtakarításait ösztönző, kb. 10 milliárd eurós állami részvénybefektetési csomagot ígérnek. A lépés nem titkolt célja a Junge Union 18 lázadó képviselőjének megbékítése.

Elfogadásra számítok

– mondta Merz, aki ezt megelőzően pénteken egyeztetett a fiatal konzervatívokkal, noha azok továbbra sem ígérték meg, hogy támogatják a javaslatot.

Merzről tudni lehetett, hogy még az év vége előtt szeretné elfogadtatni a tervezett jogszabályt, elsősorban politikai okokból: 2026-ban öt tartományi választás jön, és legalább kettőben már most az AfD áll az élen a felmérések szerint. Németországban a választók egyharmada nyugdíjas, ami megnehezít minden népszerűtlen reformot. Bár nem egységes csoport, arányaiban ők szavaznak leginkább a CDU és az SPD típusú centrista pártokra.

"Úgy gondolom, lesz megállapodás; senkinek sem érdeke a koalíció összeomlása" – vélekedett Florian Schuster-Johnson, a Dezernat Zukunft agytröszt közpénzügyi közgazdásza. "Hosszabb távon azonban fennmarad a politikai válság kockázata, mert az országnak alapos jóléti reformra van szüksége – ezt pedig nagyon nehéz végigvinni, miközben az AfD a színpad szélén várakozik." Az AfD egyébként a nyugdíjak helyettesítési rátájának 70%-ra történő emelését ígéri.

A nyugdíjak és a generációk közötti igazságosság kérdéskörei egész Európában egyre élesebb politikai törésvonallá válnak, ahogy a társadalmak öregszenek és a költségvetési mozgástér egyre szűkül.

Franciaország például kénytelen volt a mérföldkőnek számító nyugdíjreformot a 2027-es választás utánra halasztani,

feladva Emmanuel Macron elnök egyik örökségnek szánt reformját, mert csak így lehetett biztosítani a kormány túlélését.

Címlapkép forrása: Nicolas Economou/NurPhoto via Getty Images