Indul a bérfelzárkózás! Minden kiderült a minimálbérről és a garantált bérminimumról

Jövőre 9% környékén növekedhet a (rendszeres) bruttó átlagkereset, miközben a minimálbér 11, a garantált bérminimum pedig 7%-kal nő - derült ki a Portfolio birtokába került számításokból.

A minimálbér ezzel bruttó 322 800 forintra nő, a bérminimum pedig 373 200 forintra 2026 januárjától.

Mindeközben a rendszeres bruttó átlagkereset fele 356 460 forint lehet a kormányzati számítás alapján.

KÖVESS MINKET

Ezzel a minimálbér lemaradása 10% körülire csökkenhet a (rendszeres) bruttó átlagbér felétől, hiszen a legkisebb fizetés várhatóan gyorsabban nő, mint az átlagkereset. Így közelebb kerülhetünk azon uniós irányelvhez, amely azt írja elő, hogy a minimálbér érje el a bruttó átlagkereset felét.

Ahogy a Portfolio kedd este megírta, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) arról tárgyaltak a felek, hogy 10-11%-kal növekedjen a minimálbér és 7-8%-kal a bérminimum. A megállapodás végül a minimálbér 11, míg a bérminimum 7%-os emelését hozta.

Négy százalékos inflációval számolva ez a legalacsonyabb keresetűeknél érezhető reálbér-emelkedést jelent, továbbá a minimálbér összege közelít majd az átlagbérekhez is

– mondta a Portfolio.hu-nak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint „a lehetőségekhez képest egy jó megállapodás" született.

Bár az 1-2 százalékponttal alacsonyabb béremelési mérték reálisabb lett volna

– tette hozzá. Megemlítette azt is, hogy semmi nem változott a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, ezért óvatosságra intette a cégeket a helyi bértárgyalásokon.

Rolek Ferenc egyben hozzátette: a cégeknek most kell észnél lenniük, hogy ne szálljanak el a bérek. „Nehéz helyzetben lesznek a munkáltatók, mert már a tavalyi bértárgyalásokra is rányomta a bélyegét a minimálbér és a garantált bérminimum erőteljes emelkedése, ami felfelé tolta el a szakszervezetek és persze a munkavállalók béremelési igényeit is, mert a legalacsonyabb fizetések emelkedési ütemeit tekintik irányadónak.”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke azt mondta: „egy héttel ezelőtt derült ki, hogy a kormány mégsem járul hozzá a béremeléshez a szociális hozzájárulási adó csökkentésével. Ilyen körülmények között pedig nyilvánvalóvá vált, hogy a béremelés mértékét nem lehet már feljebb tolni. Mára dőlt el a szakszervezeti szövetségüknél, hogy a tagság támogatja ezt, ezért aláírjuk a jövő héten a béremelési megállapodást”.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint a munkáltatói oldal legnagyobb problémája a most elindult céges bértárgyalásokon, hogy a mostani megállapodás felfelé tolja el a munkavállalók átlagos béremelési várakozásokat is. „Idén is 9%-ot meghaladó volt az átlagbér emelkedése, holott 2025-re „csak” 9%-os volt a minimálbér-emelkedés és 7%-os a garantált bérminimum emelkedése. Jövőre, talán már visszafogottabb lehet a béremelkedés a cégeknél, mert gyors javulásra nem lehet számítani a gazdaságban. A most futó, helyi bértárgyalásokon, sokszor infláció alatti ajánlatokkal jönnek elő a munkáltatók. Ettől függetlenül van a feldolgozóiparban néhány cég, ahol infláció feletti béremelési megállapodás született” – összegzett Zlati Róbert.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint

mindenki elment a falig a tárgyalásokon.

A VOSZ főtitkára úgy értékelt, hogy a garantált bérminimum vásárlóerejének a növekedése 3% körüli lehet, miközben a minimálbér reálértékének a növekedése elérheti a 6%-ot is. Ez pedig érdemben támogathatja a fogyasztást a jövő évben.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images