Hatalmas, drasztikus áremelkedésről számoltak be a Videoton Holding által szervezett székesfehérvári konferencián a vállalatok igazagatói. A beszállítókkal a napokig tartó ártárgyalások öt percessé csökkentek: vagy elfogadják a cégek a magas árakat, vagy eladják másnak az alapanyagokat, alkatrészeket. Ezt azért is tudják megtenni, mert súlyos alapanyaghiány korlátozza a termelést, ezért a cégek elfogadják a magasabb árakat. A helyzet olyan nehéz, amit a vállalatvezetők nem láttak karrierjük során.
A globális nyersanyagárak emelkedése jelenti a legnagyobb problémát a világon, amelyek magas inflációhoz vezetnek a legtöbb országban. Van, ahol élelmiszerhiány lesz, amelynek következményeként éhezés és zavargások is kialakulhatnak a fejlődő országokban, ott, ahol szinte csak Oroszországból és Ukrajnából importálnak gabonát. Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza szerint nálunk is gyors áremelkedésre lehet számítani a következő időszakban, így megvan az esély arra, hogy elindul egy kedvezőtlen folyamat: a korábbi, évi egyszeri béremelkedések helyett évi többszöri béremelések időszaka jöhet, ami bérinflációs spirál kialakulásához vezet.
Márciusban több mint negyedével csökkent Németország energiahordozó-importja Oroszországból, de másfélszer annyit fizetett érte, mint egy évvel korábban - derül ki a német szövetségi statisztikai hivatal csütörtökön publikált jelentéséből.
A legfrissebb értesülések szerint az orosz gázt rubelért című huzavona azzal a magyar közmondással írható le a leginkább, hogy a kecske is jól lakhat és a káposzta is megmaradhat. Közben Mario Draghi olasz miniszterelnök elárult egy nagy üzleti titoknak számító információt is, ami pont ugyanebbe az irányba mutat.
Az év elején annak ellenére óriási mértékben ugrott meg az építőipari vállalatok rendelésállománya, hogy az új szerződések kifejezetten visszafogottan alakultak. A példátlan jelenségre az a magyarázat, hogy a jelentős költségnövekedés hatására a szerződéseket újraárazták. Ebben a folyamatban szinte biztosan az állam járt az élen.
Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel. A termelékenység mellett az úgynevezett szuperbruttó, a bruttó és a nettó bérek alakulását vizsgálva bemutatom, hogy Magyarországon szokatlanul élesen váltak el a nemzeti számláknak (NSZ) a termelékenységre és a nemzetgazdasági bruttó keresetek alakulására vonatkozó mutatói a munkaügyi (kereseti) statisztika (IMS) bruttó és nettó bérek alakulására vonatkozó jelzéseitől. Ha elfogadjuk, hogy az NSZ jól méri a nemzetgazdasági termelékenység dinamikáját, nem hihetjük, hogy az IMS-adatok jól tükrözik a nemzetgazdasági bérdinamikát. A fajlagos bérköltség és az infláció mutatóinak összehasonlítása alátámasztja a KSH szakértőinek azt a megállapítását, hogy az IMS túlbecsüli a bruttó bérek nemzetgazdasági szintű emelkedését, ám ennek a nemzetgazdasági nettó béralakulást érintő következményeit is indokolt végiggondolni. Emellett, a KSH kétféle bérstatisztikája közötti eltérést részben magyarázó tényező, a „fehéredés” becslését tekintve is okkal várnak el transzparenciát az adatok felhasználói.
A bérvitához kötődő számításaim, megjegyzéseim több részben jelennek meg, ez az első cikkem.
A magyar jegybank folytatni fogja a monetáris szigorítási ciklust, de az agresszív kamatemelések időszaka véget ért, ezután fokozatos megközelítésre lehet majd számítani - mondta a Világgazdaság konferenciáján Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
Téves módszertani ismeretekből kiinduló, az érzékelt inflációt a valóssal szembeállító kutatás alapján kritizálja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) inflációmérését a GKI Gazdaságkutató Zrt. (GKI), azt a látszatot keltve, mintha a szubjektív érzékelés pontosabb képet adna a tényeknél − hívja fel a figyelmet a KSH közleményében Quittner Péter, a KSH Fogyasztói árak osztályvezetője a GKI által elvégzett és napokban közzétett kutatása kapcsán.
Az eddigivel megegyező 6,45%-os kamat mellett hirdette meg csütörtökön egyhetes betéti tenderét az MNB, vagyis továbbra sem változik az irányadó kamat. A jegybank legközelebb május végén gondolhatja át az eddigi kamatemelési ütemet.
Észak-Korea hivatalosan megerősítette, hogy megjelent a koronavírus az országban - derült ki a KCNA állami hírügynökség csütörtöki jelentéséből. A fővárosban, Phenjanban élők vizsgálata kimutatta, hogy a koronavírus omikron változatával fertőződtek meg, de a jelentés pontos részleteket nem közölt arról, hogy hányan és hol fertőződtek meg.
Mégis miniszteri posztot kaphat Lázár János az új kormányban - értesült az ATV. A friss információ változást jelent a korábbi hírekkel szemben, miszerint Lázár a vidékfejlesztési posztot szerette volna, ám mivel ezt nem kapta meg, kiszorul az új kabinetből.
Oroszbarát hackerek intéztek kibertámadást szerdán különböző olasz intézmények, egyebek között a védelmi minisztérium és a szenátus honlapjai ellen - jelentette az olasz hírügynökség.
Már látni az Orbán Viktor által vezetett ötödik kormány szerkezetét, minisztereit és ebből arra is lehet következtetni, hogy mely kormánytagokhoz fog tartozni a gazdaságpolitika meghatározása. Az már most kijelenthető, hogy nem lesz könnyű dolguk, mivel feladataik között a költségvetés rendbetétele kell legyen az első helyen. Bemutatjuk, hogy milyen opciói lehetnek a kormánynak, amikor a költségvetési kiigazítás tartalmát állítja össze, és miért kell igyekeznie.
A keddi 96 millióról szerdára 77 millió köbméterre, azaz 20%-kal szakadt az orosz gáz ukrajnai tranzitja a Naftogaz vezetője szerint annak hatására, hogy az ukránok ma vis major helyzetre hivatkozva leállították a szállítást a szohranyivkai mérőállomáson. Mivel az említett mérőállomás kapacitása 32,6 millió köbméter, de a teljes ukrán tranzit „csak” 19 millió köbméterrel esett ma, így ez arra utal, hogy részben át tudták terelni az ukránok a szohranyivkai mérőállomáson kiesett kapacitást a Szudzsa csomópontra. Ott ma 109 millió köbméternyi szállítást rendelt meg az orosz Gazprom a 244 milliós elméleti kapacitás mellett, így tehát itt elméletben tudna még több orosz tranzitgáz is folyni, ha a részben műszaki vitát tudnák rendezni az oroszok és ukránok. Mindezt a vitát szlovákok, sőt a németek is megérezték a csökkenő gázszállítások formájában, de mivel a tél végén járunk és vannak alternatív szállítási útvonalak, így ez a feszültség ma csak a reggeli órákban okozott áremelkedést a holland TTF gáztőzsdén, a napot azonban végül 5%-os eséssel zárta a júniusi határidős kontraktus ára.
„Ha kitartóan keresgél az ember, 1600 forintért is lehet találni egy (alap ízesítésű) lángost, a fagylaltok ára szintén emelkedett, átlagosan 500 forint körül mozog jelenleg egy gombóc” – mondta el saját tapasztalatait Németh Tamás balatonboglári séf a Dining Guide-nek adott interjúban.
Csődvédelmet kért szerdán a Tungsram azért, hogy „a vállalat a csődvédelem nyújtotta ernyő alatt továbbra is fizetni tudja a bért és az adókat, valamint végrehajthassa a folyamatban lévő reorganizációját” – derült ki a cég Indexhez eljutott közleményéből. Erről a kényszerű lépésről szerdán a törvényi előírások szerint a dolgozókat, a szakszervezeteket, az üzemi tanácsokat és bankokat is tájékoztatta a cég.
Csaknem 519 millió hivatalos koronavírus-fertőzöttet tartanak nyilván a világon a reggeli adatok szerint, miközben Kína zéró Covid politikájáról egyre aggasztóbb hírek érkeznek, és új alvariánsok is borzolják a kedélyeket. Szerdai járványhíreink egy helyen.
Győztest hirdettek az autópálya-koncessziós pályázaton, a Nemzeti Koncessziós Iroda mégsem akarja kiadni továbbra sem az eredményt megalapozó előzetes számításokat – tudta meg a Szabad Európa.
