Tudósítás a Property Investment Fórumról

A dugódíj bevezetésének pozitív hatásait ecsetelve Erhart Szilárd (Kutató közgazdász, Dugódíj.hu) elmondta: a csökkenő forgalom hatására egyértelműen csökken a városok zaj-, illetve légszennyezettsége is, s így élhetőbb terek alakulnak ki a városi lakosság számára. Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója szerint bár Budapestnek jó a közlekedési rendszere, egyelőre azonban még várni kell a rendszer bevezetésére. Mint mondja, a fővárosi közlekedési infrastruktúrának nagyon jó adottságai vannak, amire a dugódíj tekintetében is érdemes építkezni. Ugyanakkor a politikai döntéshozatal egyelőre elkaszálta a dugódíj bevezetésének lehetőségét. Véleménye szerint ma alapvetően részben a bevétel növelése, részben pedig a környezet terhelésének csökkentése miatt lenne létjogosultsága a dugódíjnak. A BKK vezérigazgatója szerint azonban a következő 2-3 évben nem aktuális a rendszer bevezetése, pedig a rendszer beruházási költségét az Európai Bizottság hajlandó lenne finanszírozni.

A magyar kiskereskedelmi piac helyzetét boncolgatták a hazai retail-piac képviselői a Portfolio.hu Property Investment Forum 2012 konferencia délutáni panelbeszélgetésén. A szegmens különböző területeit képviselő szakemberek véleménye szerint a válság még korántsem ért véget, s ennek folyományaként strukturális átalakulás figyelhető meg a piacon. Példaként a piaci szegmenset korábban tökéletesen meghatározó Váci utcát említették, melynek piacvezető szerepe mára egyértelműen megszűnt, s piaci súlya várhatóan tovább csökken majd. Ezzel összhangban a kiskereskedelmi szereplők koncentrálódása figyelhető meg, mely egyértelműen a bevásárlóközpontokban összpontosul. Ugyanakkor esetükben is véget ért az az elképesztő növekedési dinamika, ami korábban jellemző volt a szegmensre. Mindemellett a bevásárlóközpontok piaca is a válság éveit éli, a kiskereskedők ugyanis egyre kisebb bérleti díjakat, rugalmasabb kilépési lehetőséget keresnek. Erre reagálva pedig az üzemeltetők is jóval nagyobb rugalmasságra kényszerülnek, hogy elkerüljék a csökkenő bérlői rátát. Természetesen nem minden kiskereskedő indulhat előnnyel, a bevásárlóközpontok ugyanis ma már jobban megszűrik a bérlőiket. Ez természetesen régiós szinten jelentős eltéréseket mutat – Szegeden nem feltétlenül ugyanazok a boltok mennek, mint Budapesten. A plázastop intézményével kapcsolatban Szabó Viktória, a Cushman&Wakefield partnere elmondta, hogy bár az alapötlet értelmezhetőnek tűnt, ugyanakkor annak politikai érdekeket történő kezelése már kérdéseket vet fel – egyes diszkontláncok egyértelműen vesztesei az intézkedésnek. Véleménye szerint a kiválasztási szempontrendszer konzekvens alkalmazására lenne szükség, így elkerülhető lenne a piaci verseny torzulása.

Bár elértük a gödör alját, ugyanakkor felívelés érdemi áttörés még hosszú évekig nem várható. Ezt vallja Kühne Kata is, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint jelenleg a demográfiailag kikényszerített lakástranzakciók uralják a piacot – ezt takarja az ide évre prognosztizált közel 90 ezres adás-vétel is. Elrugaszkodás Hegedûs József, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója szerint sem nagyon várható. Horváth Áron, az Eltinga Ingatlanpiaci kutatóközpont vezetője szerint mindaddig nem érdemes belépni a keresleti piacra, amíg nem oldódik meg a bedőlt hitelek által kialakult helyzet, s nem indul el átlátható irányba a szabályozási környezet. Banki tapasztalatok szerint azonban a bedőlt hitelek alkotta banki portfóliók várhatóan még jó 5-6 évig biztosan nem fognak kitisztulni. Ez természetesen áttételesen hatással van a beruházások lebonyolítására, a jelenleg tapasztalt nyomott hitelezési számokra is. Nem szabad megfeledkezni azonban a különböző állami támogatások (szocpol, kamattámogatás) létjogosultságáról. Ezek hatását ugyanakkor a hektikus gazdaságpolitikai helyzetben (értékesítési moratórium, végtörlesztés, stb - a szerk) egyelőre nehéz megítélni. Ugyanakkor tervezhető, célzott támogatásokra egyértelmûen szükség van, melyeket előbb utóbb a piaci szereplők is igénybe fognak venni. Nem véletlen, hogy a bankok is rengeteg pénzt pumpálnak a különböző lehetőségek reklámozásába. Nehéz helyzetben szükség lenne ugyanakkor szociális bérlakáshálózatra is. Magyarországon a statisztikai adatok szerint 85-90 százalékos a tulajdonosi szegmens részaránya, míg rengeteg az üresen álló lakás. A helyzetből tehát nem az új építésû projektek jelentik a kiutat, hanem a meglévő – üresen álló ingatlanok, melyek aránya 13 százalék körül van a teljes lakásállományon belül – lakások adaptálása jelentheti a megoldást. Ehhez azonban komoly szemléletváltozásra lenne szükség – irracionálisak jogszabályok, az adószabályok a tulajdonlást, s nem a bérlést helyezik előtérbe. Mindemellett egyelőre nem jelentkezik, sem az árak, sem tulajdonosi hozzáállás tekintetében az energetikai tanúsítványok hatása. Kühne Kata elmondása szerint ezt az eladók egyelőre csak kötelező papírként látják, s egyelőre nem használják tudatosan. Pedig Horváth Áron, az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóintézet vezetője szerint főként a épületenergetikai felújítások előtérbe kerülése jelenthet megoldást a vergődő lakáspiacon. Ez egyrészt kényszer, másrészt viszont óriási lehetőség Magyarország számára. Kényszer, mivel erre köteleznek minket az EU-s direktívák, illetve az egyéni preferenciák is. Az épületenergetikai felújítások ugyanis a 90 százalékban importált energia elleni biztosítékul szolgálnak, s segítségükkel közeledhetünk az Unió által meghatározott irányelvek felé (20-20-20-as direktíva). Másrészt pedig lehetőség, mivel az ingatlanok értékének növekedését is biztosíthatják. Horváth Áron szerint erre kitûnő példa a Budapest III. kerületében található "Faluház" projekt, amely igen jól vészelte át a válságot - számítások szerint 1 millió forinttal magasabban tudott maradni a faluház lakásainak átlagára, mint ha a felújítás nem valósult volna meg. A legnagyobb energia-megtakarítási potenciál tehát az épületekben rejlik, érdemes lenne tehát ezt kihasználni - mondta el a szakember.

Az értékbecslésekkel kapcsolatos panelbeszélgetésben Dr. Hermán Róbert MRICS (Regionális befektetési igazgató, Portico Investment) kifejtette, hogy meglátása szerint vannak jó termékek a piacon, azonban az új jó termékek száma igencsak szűkös. Meglátása szerint a jelenlegi legfőbb problémát nem a termékek hiánya jelenti, hanem a kihívás inkább a vevői és eladói árazás közötti különbség áthidalásában mutatkozik. A fejlesztői oldalon hatalmas lassulás van, kevésbé érdekeltek az eladásban (adott ár mellett) a fejlesztők, mert nincsenek új projektek. Székely Gábor (igazgatóság elnöke, Appeninn Holding Nyrt.) meglátása szerint brutálisan alulértékelt a magyar piac, gyakorlatilag harmad áron lehet vásárolni, és ezért ez egy kiváló belépési pont a befektetők számára. Számely Péter MRICS (KKE finanszírozási vezető, Hypo NOE) véleménye szerint a piac jelenlegi milyensége részben szabályozói környezetre vezethető vissza. A kevés tranzakció azért van, mert aki korábban nem kényszerült az eszközei értékesítésére, az most inkább tartja, hiszen a keresleti és kínálati viszonyok elváltak egymástól. A szabályozási bizonytalanságok miatt nehéz kilépni a felvett pozíciókból. Graham MacMillan MRICS (Head of Valuation CEE, CBRE) kifejtette, hogy a jelenlegi helyzet értékbecslési szempontból valóban nem egyszerű, de azért mindig vannak tranzakciók, és a nagy nemzetközi tapasztalattal rendelkező tanácsadók képesek ilyen környezetben is jó, megbízható értékbecslést adni. Hornok Krisztián MRICS (Elnökségi tag / Partner, RICS / Property Partners) ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy sajnos sok rossz, hanyag értékbecslés született a hazai ingatlanpiacon, de hangsúlyozta, hogy legalább ennyi kifejezetten jó értékelés is születik. A jelenlegi piaci körülmények mellett ez a helyzet felnagyítja a jó értékbecslők szerepét. Hozzátette, meglátása szerint mostanra már megtanulta a magyar piac, hogy kihez érdemes fordulni a jó minőségű értékelésekért.

A tapasztalatok szerint elsősorban a gyógy-, welness, illetve konferencia ág húzza a piac szekerét. Bár az adott fundamentumoktól a hotelpiac sem tud elszakadni – egy zöldmezős beruházásnak kevés létjogosultsága van a piacon -, ugyanakkor azért vannak kitörési pontok Magyarországon. Ilyen például a kuponos cégek, illetve az online tranzakciók térnyerése, mely strukturális változást hozott a szegmensben. Bár mind vidéken, mind Budapesten növekedett a kínálat, újonnan kinövő projekt ugyanakkor nagyon kevés van, ami nagymértékben összefügg a banki finanszírozás hiányával – hangzott el az ebéd utáni hotelpiaccal foglalkozó panelbeszélgetésben. Az online piacon közel 30 százalékos bővülést prognosztizált Hegedûs Máté, az Expedia Travel szakértője, aki szerint egyre inkább releváns a magyar piacon a kereslet áthelyeződése az online foglalásokra. Tipikusnak mondható online vásárlót ugyanakkor a szakember sem tudott kiemelni – az oldal felépített stratégiája dönti el a kereslet alakulását. A rendezvények turisztikai hatásaival kapcsolatban Lobenwein Norbert, a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. projektvezetője kiemelte, hogya piacvezető fesztiválokra jó néhány olyan üzletág épült az elmúlt évtizedekben, melyek munkahelyteremtő képessége elvitathatatlan. Ezzel összefüggésben pedig turisztikai szempontból az események keresletgeneráló hatása egyértelmû. Az új beruházásokkal kapcsolatban Kirst Attila, az Erste Bank ingatlanfinanszírozási szakembere elmondta, önmagukban az új fejlesztések problémásak. Ugyanakkor véleménye szerint a klasszikusan finanszírozható projekteknek is abszolút van létjogosultsága a piacon. Ezek esetében ugyanakkor sokkal jobban ki kell használni a szinergiákat, melyet a különböző rendezvények, régiós adottságok rejtenek. Ez természetesen nemcsak az adott projektre van pozitív, gazdaságépítő hatással, a kereslet és az abból érkező haszon ugyanis nem magában az attrakcióban csapódik le, hanem az átgyûrûzik a régióba, munkát és bevételt hoz a régió lakóinak. A brand szerepe pedig továbbra is fontos, ugyanakkor egy független ház is lehet kitûnő beruházási döntés - ez függ az adott lokációtól, illetve a piaci stratégiától. A meglévő projektek piaci szerepével kapcsolatban pedig a legnagyobb problémát a nem hozzáértésből adódó problémák okozzák. Ezeket kell a piaci szereplők szerint mihamarabb orvosolni.

Dr. Hajnal István FRICS (vezérigazgató, Biggeorge's NV) előadásában kifejtette, hogy az ingatlanpiac általános paradigmája megváltozott, nem térnek vissza az aranyévek, azonban az ingatlangazdálkodás képes kihúzni az ingatlanpiacot a válságból. Hangsúlyozta, hogy az üzemeltetési költségek csökkentése az ingatlanok értékének növekedését is magában hordozza. A szakember egy nemrég megjelent RICS-tanulmányra hivatkozva kifejtette, hogy az épülettulajdonosok ismerik ugyan az létesítménygazdálkodás eszközeit, de nem feltétlenül alkalmazzák azokat. Dr. Hajnal István szerint erőteljesebb kommunikációra és edukációs tevékenységre van szükség annak érdekében, hogy az FM-eszközök által további értéket lehessen teremteni. A szakember hangsúlyozta, hogy a közintézmények esetében nagyon komoly megtakarítási lehetőségek vannak az aktív portfólió-menedzsmentben, a facility-managementben, ezért ebben a szegmensben különösen hasznos lenne az elérhető eszközök használata. Az előadást követő panelbeszélgetésben Szijártó Péter MRICS (Vezérigazgató, B&V Group) elmondta, hogy, aki jó szakember volt, az már korábban is mindent megtett a hatékony üzemeltetés érdekében, ebből fakadóan nincs új a nap alatt, vagyis ennél alacsonyabb szintre az üzemeltetési költségekben nem lehet menni. A szakember hozzátette, hogy az energiapiac nyitásában volt és van még opció a költségek csökkentése terén, de a további lehetőségek már erősen korlátozottak. Zátonyi Lőrinc (Üzletág igazgató-helyettes, STRABAG Property and Facility Services) ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy az ajánlott árak tekintetében mindig lesz lejjebb, hiszen mindig lesz olyan új piaci szereplő, aki hajlandó kedvezőbb árat kínálni a piacszerzés érdekében, de a szakember szerint ezek már az üzemeltetési színvonal romlása irányába vezetnek, ami pedig semmiképpen sem lehet cél a professzionális vállalatok számára.

A konferencián szavazógép segítségével számos kérdésben nyilváníthat véleményt az ingatlanszakma, amelyek közül szemezgetve egyet-egyet most alább is bemutatunk. Az első panelbeszélgetés során a résztvevőket arról kérdeztük, hogy mennyire nehéz ma finanszírozást szervezni a magyarországi ingatlanprojektekhez. Az ingatlanszakma képviselőinek többsége még úgy véli, hogy nagyon nehéz a bankokkal tárgyalni, de sokan vannak már azok is, akik szerint javul a helyzet. Szintén kérdésként merült fel, hogy a piaci szereplők jelen körülmények között mennyire bíznak meg az ingatlanok értékelésében. A válaszok jól jellemzik azt a bizonytalanságot, amelyről a prezentálók is korábban beszámoltak. A régió legnagyobb ingatlanpiaci sztorija egyértelmûen Varsó. Miért kedveltebb a lengyel főváros, mint Budapest? A szavazók többsége szerint a válasz a politikai és gazdasági környezetben keresendő.

Polster Tamás (MRICS Head of Consulting - Cont. Europe, Middle E., Africa (London), DTZ) szerint a sikeres ingatlanpiacnak három fő összetevője van, illetve három fő érdekszférának kell megfelelnie: társadalom, befektetők és a végfelhasználók. Budapesten nagyon laza volt a piaci szabályozás, ami sokáig csak az egyik szférának kedvezett, de hasonló a helyzet Brüsszelben is, illetve Berlin keleti részében is hasonló folyamatok mentek végbe. Polster Tamás rámutatott, hogy a térségben csak minden negyedik szolgáltatásban résztvevő munkavállalóra jut egy modern munkaállomás, miközben Nyugat-Európában ez az arány 75-100%-os. A szakember szerint ez azt mutatja, hogy a KKV-nak meg kell erősödnie ahhoz, hogy érdemi fejlődés lehessen a régiós irodapiacon. Becslése szerint amennyiben a hazai KKV-nak sikerül gyarapodniuk, akkor a jelenlegi 3 millió négyzetméteres szintről 6-7 millió négyzetméterre növekedhet a budapesti irodapiac – ez lenne az a szint, ami mellett megfelelnénk a nyugati mutatóknak. Az Y-generáció most kerül ki a munkaerőpiacra, és ezen fiatalok számára nagyon fontos a kulturális környezet. Polster Tamás Berlin példáját hozta fel ezzel összefüggésben, ahová a fiatalok tömegesen költöztek a kulturális adottságok miatt, aminek hatására az elmúlt 18 hónapban a társaságok elkezdtek irodákat nyitni Berlinben, hogy elérjék a fiatal tehetségeket. Ugyancsak fontos kritériumként említette Polster Tamás egy adott város elérésének lehetőségét is, amivel kapcsolatban megjegyezte, hogy a Malév csődje rendkívül kedvezőtlen esemény volt az ország és a főváros számára. A fiatalok migrációs kérdéseit illetően Prága és Budapest kifejezetten jó helyen szerepel. Magyarország számára kedvező, hogy egy angolszász típusú, rugalmas foglalkoztatási rendszert építettünk ki, ami attraktív a társaságok számára. Budapest szempontjából kiemelkedő, hogy a régió összes nyelve megtalálható, ami sem Varsóban, sem Prágában nincs meg. Ezzel szemben Lengyelországban a közigazgatás minősége kimagasló. Polster Tamás ajánlása szerint gondolkozzunk régióban, ne városban. Fontos, hogy a másodlagos városi kapacitásokat is ki tudjunk építeni. Varsó például kihasználja, hogy a környező kisebb városokba is tud befektetéseket irányítani, amennyiben nem képes megfelelő kapacitások ajánlani. A szakember hangsúlyozta, hogy a légi közlekedés terén előre kell lépnie Budapestnek (Magyarországnak), mert a jelenlegi helyzet több mint kedvezőtlen.

Ismét összegyűltek a ingatlanpiac meghatározó személyiségei a Portfolio.hu Property Investment Forum konferencia keretein belül. A közel 400 főt felvonultató rendezvény nyitóelőadásában a Londonból érkező Louise Brooke-Smith FRICS (Senior Vice president, RICS) a globális ingatlanpiaci trendeket bemutatva rámutatott, hogy a világ ingatlanpiacát jelenleg számos globális trend dominálja.

Ezek közül az egyik legfontosabb a népességszám növekedése, amely igen komoly kihívást jelent, hiszen főként azokban a fejlődő országokban emelkedik még most is drasztikusan a népességszám, amelyek egyébként is komoly problémákkal küzdenek a szegénység kezelése terén. A szűkös erőforrások mellett szintén kihívásként jelentkezik a globális középosztály erősödése, hiszen ezen szegmens szükségleteinek kielégítésére egy magasabb színvonalú infrastruktúrát igényel. Louise Brooke-Smith a globális trendek között kitért a városiasodásra is, amelynek gyorsulásának érzékeltetésére kiemelte a megavárosok gyarapodását. A szakember elmondása szerint, míg a hatvanas években mindössze két megaváros tartottak számon, addig mostanra már közel két tucat ilyen van a világon. Kínában a várakozások szerint 2030-ra már közel 1 milliárd fő él majd városokban, míg Indiában 2025-ig évente egy Chicagónak megfelelő új városi lakossággal lehet számolni.

Az ingatlanpiac legelismertebb globális szakmai szervezetének vezető tisztségviselője ismertette, hogy világ városainak jelenleg számos kihívásra kell válaszolnia, példaként említve az infrastruktúra, a várostervezés, a fenntarthatóság és finanszírozás témakörét. A szakember kiemelte, hogy nincs egy jó megoldás a városok problémáinak kezelésére, mindenhol egyedi válaszokat kell adnia helyi adottságoknak megfelelően. Louise Brooke-Smith hangsúlyozta, hogy az optimális válaszok mindig hosszú távra szólnak, ezért fontos, hogy a városvezetők ne rövidtávon gondolkozzanak.

A globális trendeket követően a Varsóból érkező Michael Atwell (Head of Capital Markets CEE, CBRE) a kelet-közép-európai régióra fókuszálva előadását egy kérdéssel kezdte, miszerint "Hol vannak az optimisták a piacon?". A tanácsadó véleménye szerint nincs negatív hangulat az ingatlanpiacon, a szektort leginkább a bizonytalanság dominálja. A szakember rámutatott, hogy a piaci szereplők a korábbi időszakhoz képest jóval óvatosabbak és körültekintőbbek, aminek következtében a tranzakciók ideje is jelentősen meghosszabbodott. Michael Atwell beszámolója szerint a kelet-közép-európai piacot egyértelműen Csehország és Lengyelország dominálja. A régiónkkal kapcsolatban megfigyelhető, hogy míg korábban főként a nemzetközi befektetők uralták a piacot, az elmúlt időszakban jelentősen felértékelődtek a helyi piaci szereplők.

Michael Atwell szerint a nehézségek ellenére kiváló lehetőség van jelenleg a régiós ingatlanbefektetési piacon, amennyiben valaki hajlandó némi kockázatvállalásra, hiszen a német államkötvény hozamokkal összevetve kimondottan jelentős a hozamelőnye ezeknek az eszközöknek. Magyarországra fókuszálva kiemelte, hogy nálunk kimondottan magas az üresedési ráta és nullához közelít az új fejlesztések mennyisége, ami a magas kihasználatlanságot tekintve kockázatosnak tűnhet, ám minőségi termékeknek továbbra is van keresnivalója Budapesten, hiszen ezekből kevés van. A hozamok viszonylag stabilak voltak az elmúlt években, ám az utolsó negyedévben azonban némi növekedés látszik a hozamszintekben.

Rengeteg befektető továbbra is aktív, jellemzően a német alapok a legagresszívabbak a befektetési piacon. A polarizáció azonban megfigyelhető, szétszakadt a piac a prémium és a másodlagos eszközök között. A kereslet a minőségre irányul, hiszen ezek az alapok biztonsági játékosok, ennek köszönhetően a másodlagos piacon az opportunista befektetők tudnak nagyot nyerni, avagy egy rossz döntéssel veszíteni, mindenesetre megvan számukra a lehetőség a kockázatosabb, de jövedelmezőbb ügyletek megkötésére.

Hornok Krisztián, az RICS magyarországi elnökségi tagja prezentációjában bemutatta a Portfolio.hu-RICS Market Sentiment Survey eredményeit. Az Eltinga, a Portfolio.hu és az RICS félévente megjelenő közös kutatása magyarországi szenior ingatlanpiaci szakemberek becslései alapján ad világos képet a jelenlegi hozamszintekről és a piaci bérleti díjakról, valamint az általános piaci várakozásokról.

A Hornok Krisztián által bemutatott adatok alapján az látszik, hogy a megkérdezett szenior piaci szereplők szerint a hozamszintek nem változtak érdemben a júniusban publikált első féléves tanulmány óta. A prémium belvárosi (CBD) irodaházak tranzakciós hozamszintje a legtöbb megkérdezett szerint 7,5 százalék, míg a prémium (top 5) budapesti bevásárlóközpontok hozamszintje 7 százalék.

Befektetési klíma Kelet-Közép-Európában

Az első panelbeszélgetésben a hazai és a régiós finanszírozási és befektetési környezetet vizsgálták a résztvevők. Bár Magyarország jelenleg sem a világban, sem a régióban nem tartozik a legígéretesebb befektetési célpontok közé, néhány optimista avagy opportunista befektető számára azonban kiváló lehetőségeket tartogat a hazai piac.

Charlie Bellhouse, a Cushman & Wakefield vezető munkatársa szerint hatalmas a visszaesés Magyarországon, 2011-ben egyetlen befektető húzta a hazai befektetési piacot, aki idén már nem játszik majd szerepet, és nincs is olyan más befektető, aki a helyébe állna.

Gerhard Mayer a CA Immo Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a szabályozás komoly hátrányt jelent az Magyarország számára, ami elgondolkodtatja a befektetőket. Ezeket rövidtávon meg kell oldani ahhoz, hogy növekedés legyen, de a bizalom visszaszerzéséhez időre lesz még szükség.

Mike Atwell a CBRE régiós régiós befektetési vezetője úgy véli, hogy a befektetési volumenek jövőre magasabbak lesznek, hiszen idén rendkívüli volt a visszaesés. Bár rengeteg a bizonytalanság, de első sorban a nagy portfóliók tranzakciói fogják befolyásolni a piacot, valamint a lengyel piac teljesítménye fogja rányomni a bélyegét a jövő évi teljesítményre.

Philippe Mer a BNP Paribas Real Estate régiós vezetője a hazai lakáspiacra vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban úgy véli, hogy jelenleg rövidtávon nem érdemes vásárolni, befektetni, de hosszú távon jó lehetőség kínálkozik. Vagyis aki nem néhány éven belüli megtérülést vár, annak most nincs beszállási idő. Az általános piaci trend az, hogy az ügyfelek pesszimisták a finanszírozással kapcsolatban, és sokszor már talán kérni sem mernek, mert félnek az elutasítástól. Mer szerint azonban a bankok továbbra is finanszírozzák a jó projekteket, a finanszírozók egyszerűen csak óvatosabbak lettek, nem pesszimisták.

Pintyőke Marcell a KÉSZ Holding igazgatója hasonló eredményekre számít 2013-ban, mint amit idén tapasztaltunk, vagyis sem emelkedésre, sem jelentősebb további visszaesésre nem kell felkészülni, ami alapvetően nem egy optimista megközelítés, hiszen az idei év sok szempontból a gödör aljának számít. Magyarország az építőipar tekintetében nincs a legjobb helyzetben, ezért nézelődik több nagy hazai cég is külföldön, a régió többi országában. Ha valaki az építőiparral szeretne foglalkozni akkor ma ne Magyarországra jöjjön, véli a KÉSZ igazgatója.

Török Árpád a TriGranit Fejlesztési Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a befektetők a stabilitást és a biztonságot keresik, ám Magyarországon ezzel ellentétes irány mutatkozik. Sokszor patthelyzettel néznek szembe a piaci szereplők, hiszen a jelenlegi hozamszintek kecsegtetőek, de sok esetben a tulajdonosok úgy gondolják, hogy nem éri meg kiárusítani a szerintük jobb minőségű és többet érő eszközeiket. A vezérigazgató szerint egyfelől igaz, hogy rendkívül nehéz finanszírozáshoz jutni, de a jó projektekre, mivel limitált a számuk, továbbra is elő lehet teremteni a pénzügyi hátteret. A spekulatív fejlesztések ideje lejárt, sem a finanszírozási oldal, sem a fejlesztők érdeke nem fűződik hozzá, hogy egy ilyen kiszámíthatatlan piacon kockázatos ügyletekbe menjenek bele. Az előbérlet és az önrész határozza meg egy fejlesztési terv értékét, megvalósulási esélyeit - fogalmazott Török Árpád.