Rendkívül súlyos vádak az amerikai hadsereg ellen: illegális kivégzéssel vádolják Trumpékat

A CNN forrásainak elmondása szerint az első csapás működésképtelenné tette a hajót és többen meghaltak, viszont maradtak túlélők. A második támadás megölte a maradék fedélzeten lévőket is, a hajó – amely Washington szerint drogcsempészeket szállított – pedig elsüllyedt.

ez a szeptember 2-i akció volt az első a Trump-adminisztráció később hosszú csapássorozattá változott műveletei közül, amelyekben eddig több mint 80-an vesztették életüket.

Az amerikai hadsereg állítólag tudatában volt annak, hogy az első csapás után maradtak túlélők. A Pentagon tisztviselői később a törvényhozóknak azt mondták, a második csapás célja a hajó elsüllyesztése volt, hogy ne jelentsen veszélyt a többi hajó navigációjára. Az többször előfordult, hogy nemcsak egyszer csaptak le egy-egy hajóra, hogy elsüllyesszék, de a szeptember 2-i művelet az egyetlen ismert eset, amikor kifejezetten a túlélők megölése is cél volt.

A CNN egyik forrása szerint

Pete Hegseth védelmi miniszter az akció előtt arra utasított, hogy öljék meg az összes hajón tartózkodót.

Nem világos ugyanakkor, hogy Pentagon-főnök a második támadás előtt tudott-e a túlélőkről. Donald Trump amerikai elnök még aznap bejelentést tett az akcióról és a halottakról, a kormányzat azonban nyilvánosan soha nem ismerte el, hogy túlélőket is megöltek. Az amerikai tisztviselők korábban elismerték, hogy a csapások előtt nem feltétlenül tisztázzák minden fedélzeten lévő ember személyazonosságát.

Miközben továbbra is kérdőjelek övezik az amerikai katonai műveletek jogszerűségét Latin-Amerikában, Trump csütörtökön arról beszélt, hogy

a feltételezett drogcsempész-hálózatok elleni fellépés "nagyon hamar" megkezdődhet Venezuela szárazföldjén is.

Az amerikai elnök ma bejelentette, lezárja Venezuela légterét, ami akár egy komoly katonai első jele is lehet.

Az úgynevezett "double tap" csapásról hivatalosan tájékoztatott személyek szerint

felmerülhet a fegyveres konfliktusok jogának megsértése,

amely tiltja a harcképtelenné vált (hors de combat) ellenfél kivégzését.

Bármelyik értelmezés szerint sértik a jogot

- vélekedett Sarah Harrison, a Pentagon volt jogtanácsosa, a Crisis Group nevű agytröszt vezető elemzője.

Ha civileket ölnek meg, az eleve jogsértő; ha pedig harcosnak tekintjük őket, akkor a fegyveres konfliktusok joga alapján a harcképtelenné vált személyt humánusan kell kezelni

- nyiltakozta Harrison.

Reagált Trump minisztere

Pete Hegseth védelmi miniszter pénteken újfent védelmébe vette az állítólagos drogszállító hajók elleni csapásokat. A közösségi médiában azt írta, "a fake news szokás szerint újabb kitalált, uszító és becsmérlő beszámolókat terjeszt, hogy lejárassák elképesztő harcosainkat, akik a hazát védik."

As usual, the fake news is delivering more fabricated, inflammatory, and derogatory reporting to discredit our incredible warriors fighting to protect the homeland. As we’ve said from the beginning, and in every statement, these highly effective strikes are specifically…

— Secretary of War Pete Hegseth (@SecWar) November 28, 2025

A jelenlegi karibi műveleteink megfelelnek az amerikai és a nemzetközi jognak, minden lépésünk összhangban áll a fegyveres konfliktusok jogával, és a parancsnoki lánc teljes hosszában a legjobb katonai és civil jogászok hagyták jóvá. [...] Minden megölt csempész egy kijelölt terrorszervezethez kötődik.

- tette hozzá a Pentagon vezetője.

Az sem világos, hogy a túlélőket miért nem mentették ki, holott egy októberi karibi csapás után két embert kimentettek és visszatoloncoltak a hazájukba.

A Trump-kormányzat a csapásokat jogilag azzal indokolta, hogy a hajók fedélzetén olyanok voltak, akik mintegy két tucat drogkartellhez kötődnek, és ezek a szervezetek "nem nemzetközi fegyveres konfliktusban" állnak az Egyesült Államokkal. A Fehér Ház többször leszögezte, hogy a műveletek "teljes mértékben megfelelnek" a hadijognak. Számos nemzetközi jogi szakértő viszont úgy véli,

a feltételezett csempészek civilnek tekintendők, így a csapások önkényes kivégzéseknek minősülnek.

A szenátus fegyveres erőkért felelős bizottságának republikánus vezetője, Roger Wikcker szombaton közölte, "határozott felülvizsgálatot" folytatnak a második csapásról, és a bizottság megkereste a védelmi tárcát.

Hogy ment ez korábban?

A szeptemberben indult akciósorozatot megelőzően a tiltott drogcsempészet elleni fellépésért a haditengerészet helyett a rendvédelmi szervek és a parti őrség feleltek, a kartellek tagjait és a csempészeket pedig büntetőeljárás alá vonták. A CNN értesülése szerint az amerikai igazságügyi minisztérium nyáron készült, titkosított jogi véleménye ugyanakkor azt állítja, hogy az elnök önvédelemre hivatkozva jogszerűen engedélyezhet halálos csapásokat 24 kartell és bűnszervezet ellen, mert ezek a csoportok közvetlen fenyegetést jelentenek az amerikaiakra.

Ezt az érvelést azonban alááshátja a feltételezett csempészek által tanúsított magatartás: legalább egy esetben a hajó megfordult, és távolodni kezdett az Egyesült Államoktól, mielőtt találat érte volna. A szeptember 2-i akció túlélői pedig – mivel harcképtelenek voltak – nem jelentettek közvetlen fenyegetést, jegyezték meg szakértők.

Az amerikai katonai vezetők és a szövetséges államok körében is kételyek merültek fel a műveletek jogszerűségét illetően. A CNN szerint 

a Déli Parancsnokságot (southcom) irányító Alvin Holsey admirális egy feszült megbeszélésen felajánlotta lemondását, miután kérdéseket tett fel a csapások jogi megalapozottságáról.

Posztját decemberben hagyja el, alig egy évvel hivatalba lépése után.

A védelmi minisztérium nemzetközi jogi szakértői állítólag szintén aggályokat fogalmaztak meg, és több jelenlegi és volt egyenruhás jogász a CNN-nek azt mondta, hogy a csapások nem tűnnek jogszerűnek.

A CNN szerint az Egyesült Királyság már nem oszt meg hírszerzési információt az Egyesült Államokkal

feltételezett karib-tengeri drogszállító hajókról, mert nem akar részesévé válni a katonai csapásoknak, mivel azokat jogellenesnek tartja.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images