Mesebeli munkahelyek - Így dolgoznak a szerencsések

Egyre többet hallani és látni, hogy az új generációk (Y, Z...) munkahellyel kapcsolatos igényei szinte teljesen szembe mennek a ma klasszikusnak számító irodai térrel, hangulattal. A mobileszközök és a vezeték nélküli hálózatok robbanásszerű fejlődésével egyszerűen kezdenek feleslegessé válni a hagyományos értelemben vett munkaállomások, és egészen újfajta munkaterek jönnek létre. Mint sok más területen, itt is elsősorban a kreatívnak mondott cégek számítanak úttörőnek. Az informatika, a marketing, vagy a dizájn területén tevékenykedő vállalkozások közül talán a Google az egyik legismertebb "élharcosa" a formabontó irodai munkakörnyzetnek, de hosszasan sorolhatnánk a mozgalomhoz csatlakozott hazai kisebb nagyobb cégek irodáit is.A legújabbkori ingatlanfejlesztés, nagy mértékben köszönhetően a válságnak, rávilágította a fejlesztőket, hogy kizárólag minőségi ingatlanokban, gondosan kialakított és a legmodernebb igényeket kielégítő belső terekben, anyagokban érdemes gondolkodniuk ahhoz, hogy könnyen kiadható, illetve eladható legyen a termékük. Ezekhez az épületekhez pedig, amiknek milliónyi különféle környezetvédelmi, fenntarthatósági, műszaki, és egyéb szempontnak kell hogy megfeleljenek, sokkal inkább passzol az új időket idéző, műszakilag és miliőjében a XXI. századra szabott belső kialakítás, ami akár produktívabbá és hatékonyabbá is teheti az irodai munkavégézést.

Az Y-generáció A nemzetközi trendekhez igazodva pár év csúszással a magyarországi ingatlanfejlesztés területén is a fenntarthatóság és a transzparencia került fókuszba, az irodai munkahelyek kialakításánál pedig egyre növekvő trendé vált az "Y-generáció" igényeinek kielégítésére való törekvés. Ez a generáció a korábbiaktól eltérően sokkal tudatosabb preferenciákkal rendelkezik munkahelyét és életvitelét tekintve. Kitűnően eligazodnak a legújabb trendek között, fontos a munka-magánélet egyensúly, a munkahelyen jól szeretnék érezni magukat és munkavégzésükhöz csupán egy okostelefon és egy laptop szükséges, tehát kevésbé helyhez kötöttek. Emellett fontos számukra a környezettudatosság és a karrierépítés lehetősége, ezért olyan környezetben szeretnek dolgozni, ahol kiélhetik kreativitásuk és az íróasztaltól elszakadva akár kávézóban, babzsák fotelben végezhetik munkájukat. A wikipedián található idevágó szócikk megfogalmazása szerint "Az Y generáció az 1976 és 1995 között született embereké, a Z nemzedék pedig 1996-tól napjainkig tart".

Az új generációkra és az új technológiai eszközökre reagáló irodák számára ma már külön családokat dolgoznak ki az irodabútor-gyártók is. Ilyen például a svéd Kinnarps "Next Office" névre keresztelt koncepciója is, amely ezekre a megváltozott igényekre igyekszik regálni és megoldást nyújtani azzal, hogy a manapság oly sokat hangoztatott és az ingatlanpiacon megkerülhetetlen fogalmakká vált LEED, illetve BREEAM követelményeinek eléréséhez is hozzájárulnak, továbbá például olyan tárgyaló- és dolgozóasztalokat kreálnak melyek képesek vezeték nélkül is a mobileszközünk feltöltésére. Sokan mondhatnák most, hogy ez mind felesleges luxus, de a CSR (vállalati felelősségvállalás) szempontokat és a technológia fejlettséget is előtérbe helyező cégek számára, ahol nemzetközi elvárás a standardok teljesítése, a környezetvédelem és sokszor az egységes összkép, ezek a szempontok komoly hangsúlyt kapnak.A kreatív munkát ösztönző és jól átgondolt munkahelyi terek azonban sokak szerint nem csak jó hangulatot teremtenek a szürke hétköznapokban, hanem a jobb munkateljesítményen keresztül mérhető bevételnövekedést is eredményeznek, valamint a gondosan megtervezett helykihasználásnak köszönhetően akár a kisebb irodaméretnek köszönhetően bérleti díj csökkenéssel is járnak. Soltész Tiberius, a Kinnarps Magyarország ügyvezető igazgatójának elmondása szerint, "Napjainkban megfigyelhető, hogy a cégek jelentős összegeket fordítanak irodaterületeikre és ezzel együtt a bútorozásra is, amelyeknek egy része a munkaidő nagy részében üresen áll. A terek szervezeti tevékenységhez, struktúrához hangolt újragondolásával az irodák "holt terei" és ezzel együtt e felesleges költségek is kiiktathatók. A megspórolt költségek aránya ebből adódóan cégenként változó, durva becsléssel az mondható, hogy területre vetítve megközelítheti a 20-30%-ot is".Az irodai belsőterek újragondolása, átstrukturálása, a kihasználatlan munkaállomások és terek megszüntetése rengeteg cég számára nem egyszerűen kényelmi vagy presztízs kérdés, hanem a válság okozta költséghatékonysági lépésekre, illetve a sok helyen szükségessé vált állományzsugorodásra adott válasz. A válság kirobbanása óta eltelt években cégek tucatjai költöztek alacsonyabb vagy azonos létszámmal kisebb irodákba. A Kinnarps elemzése szerint 2010 utolsó negyedévében elindult egy költözési hullám az alacsonyabb kategóriás irodaházakból a magasabb besorolású és ezzel együtt a modernebb, költséghatékonyabb területek felé. Ez a trend főként annak volt köszönhető, hogy a bérlők egyrészt költségcsökkentési megfontolásból hatékonyabb kialakítású irodaházakat kerestek, másrészről pedig erős pozícióban voltak az irodabérleti piacon, ezért előnyös feltételekkel bérelhettek maguknak területeket. Rövidtávon ezek a költözések, illetve a csekély mennyiségű újonnan betelepülő cég tette ki az irodabérleti tranzakciók 40-45 százalékát. Ez a folyamat igencsak jól jött a bútoros cégeknek. A válság előtt az 5 legnagyobb irodabútor-forgalmazó cég árbevétele egyenként 600 millió - 1 milliárd forint között mozgott, ami 2009-re átlagosan 32%-kal csökkent.

Az 5 legnagyobb hazai irodabútor-gyártó és -forgalmazó cég árbevétele a teljes piaci volumen közel 37%-át, a kizárólag forgalmazó vállalatoké a piac 16%-át fedi le. A piaci részesedés előbbi csoport esetén 5-10% körül mozog, utóbbi csoportnál 2-6% között. A piaci volumen maradék 47%-át az 1%-nál kisebb piaci részesedésű cégek fedik le hazánkban a 2011-es adatok szerint.

Hogy milyen irányba fog fejlődni az ingatlan és vele együtt a bútorpiac? Nehéz megjósolni. - állítják a Kinnarps szakértői. Tapasztalataik szerint az elmúlt évben a cég legtöbb ügyfele a BPO/SSC (Business Process Outsourcing / Shared Service Center), az információtechnológia, a gyógyszergyártó és a szolgáltató szektorból került ki, emellett kisebb részben ugyan a gyártó vállalatok és a pénzügyi szférában tevékenykedő cégek domináltak. Ezekre a tapasztalatokra alapozva rendkívül markáns lesz a shared service centerek továbbterjedése és a gyártó cégek uniós pályázati pénzekből finanszírozott fejlesztései.

• Címkék:
• ingatlan,
• Ingatlan irodapiac,
• bútor