Az embert kiváltó AI-ügynökök tömeges megjelenésével járhat a mesterséges intelligencia harmadik korszaka?

krtk blog Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Madártávlatból szemlélve a mesterséges intelligenciának a vállalkozásra gyakorolt hatását elemző tanulmányok két csoportba sorolhatók.

• Az egyik halmaz azoknak a kutatásoknak az eredményeit tartalmazza, amelyek esetében a vállalkozás az AI-alkalmazások fejlesztője. Ebbe a csoportba tartoznak egyebek mellett az AI-t fejlesztő technológiai vállalkozások teljesítményét, kockázati tőkefinanszírozását és ennek gazdasági hatásait vizsgáló tanulmányok, vagy például azok, amelyek az AI-alapú vállalkozások értéklánc- illetve vállalkozói ökoszisztéma-kapcsolatait és ennek a gazdaság szerkezetére, a profit megoszlására stb. gyakorolt hatását helyezik nagyító alá.
• A másik halmazba tartozó tanulmányok azt vizsgálják, miként segíti az AI a vállalkozást: ezekben az írásokban a vállalkozás az AI felhasználója (a két csoport között természetesen van átfedés).

Ez utóbbi tanulmányok meggyőzően érvelnek a mellett, hogy

az AI hatékonyan támogatja a vállalkozásindításhoz, -felfuttatáshoz és -menedzsmenthez kapcsolódó tevékenységeket.

Az AI tehát nem csupán új termékek, szolgáltatások fejlesztését segíti elő (például nagyságrendekkel gyorsítja fel az új anyagok és gyógyszerek fejlesztését), hanem az új vállalkozási lehetőségek felismerését, a vállalkozói döntéshozatalt és az üzleti modell kialakítását is támogatja.

A generatív AI hatása

Az AI a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index rangsorában viszonylag hátul elhelyezkedő országokban gyakran elhanyagolt, komplex feladatok elvégzését is megkönnyíti, mint a vállalkozás felfuttatásához szükséges társadalmi tőke megszerzése. A generatív AI (mint amilyen a ChatGPT) például kiválóan használható a cégről és annak alapítójáról kialakítandó kép (a vállalkozói történet) megteremtésére a közösségi média platformjain elhelyezett tartalmak segítségével. A vállalkozást és a terméket bemutató írások és filmek a piacra lépést, az első vevők megszerzését és a cég terjeszkedését is segíthetik.

A generatív AI megjelenése előtt rettenetesen időigényes volt a tartalommarketing, vagyis olyan írások és videók elhelyezése a LinkedIn, Facebook, YouTube és egyéb platformokon, amelyek bemutatják a potenciális ügyfelek problémáit, ismertetik, hogy az adott technológiai vállalkozás miként oldja meg ezeket a problémákat, illetve beszámolnak a létező ügyfelek (a technológia felhasználói) tapasztalatairól, a technológia felhasználásának sikertörténeteiről.

Az AI felgyorsította a vállalkozás megismertetését szolgáló anyagok elkészítését: segítségével megteremthető – a ma már elengedhetetlen – állandó jelenlét a közösségi média platformjain. Kutatások igazolják, hogy az így felhalmozott társadalmi tőke hozzájárulhat a közösségi finanszírozásszerzéshez. Az AI kreatív használata a vállalkozássegítő inkubátorokba, vagy akcelerátorprogramokba való bekerülést is segíti, és növeli a kockázati tőketársaságoknak, vagy egyéb potenciális befektetőknek készített prezentációk hatásosságát.

Eljött az AI harmadik korszaka

A 2020-as évek közepén új áttörés következett be az AI fejlődésében.

A korábbi kettőt: a gépi tanulásra, nagy adattömeg elemzésére és ennek alapján megdöbbentően hatékony előrejelzésekre képes prediktív AI-t és az új tartalmak létrehozására képes generatív AI-t követő „harmadik paradigma” a környezetét érzékelő, ennek alapján autonóm döntéseket hozó és azokat végrehajtó ügynöki AI.

Az ügynöki AI megkülönböztető vonása az autonómia: a vállalkozó megfogalmazza a feladatot, az ügynök (az AI) a feladatot részekre bontja, megtervezi a részfeladatok elvégzését, majd végrehajtja a tervet. Eközben elemzi a részeredményeket, és szükség esetén módosítja a stratégiáját.

Nézzünk konkrét példákat. Legyen az egyik feladat – tipikus vállalkozói problémaként – az új ügyfelek szerzése. Az AI elemzi a piacot, kidolgozza a marketing kampánystratégiát, és beazonosítja a potenciális ügyfeleket. Megfogalmazza a közösségi platformokon elhelyezendő általános üzeneteket, továbbá a beazonosított potenciális ügyfelek számára a személyre szólókat (az adott ügyfélről az interneten található információk alapján, ügyfelenként mást és mást). Végrehajtja a kampányt, elemzi az eredményeket, megállapítja, hogy mely üzenetek voltak az átlagnál hatásosabbak, ennek alapján a kevésbé hatásos üzeneteket módosítja, finomítja és válaszol a beérkező visszajelzésekre – mindezt teljesen önállóan.

Egy másik feladat legyen egy konkrét feladatkört ellátó új munkatárs kiválasztása. Az AI-ügynök meghatározott közösségi platformokon meghirdeti a munkakört, és ezzel párhuzamosan összeállítja (például a LinkedIn-adatbázisban szereplő adatok elemzésével) a hasonló munkát végző, már alkalmazásban lévő, de a jelenlegi munkaadójuktól esetleg elcsábítható jelöltek listáját – ez utóbbiakat célzott üzenetekkel környékezi meg. A beérkező jelentkezéseket értékeli, ehhez megfelelő szempontokat alakít ki, illetve meghatározza e szempontok súlyozási rendszerét. Rangsorolja és előválogatja a jelentkezőket, és a kiválasztottakkal egyezteti az interjúk időpontját. Egyes rendszerek a rögzített interjúk elemzésére is képesek, majd ezek alapján ajánlásokat fogalmaznak meg.

Az AI-ügynökök képességei gyorsan fejlődnek, és a piacuk szárnyal: a CB Insights becslése szerint az AI-ügynökök piacát alkotó cégek árbevétele a 2024-es 5 milliárd dollárról 2025 végére 13 milliárdra nő.

Mindez fenntartja az AI körül generált, sokak által túlzottnak (hype-nak) tartott lelkesedést. Az AI-ügynököket fejlesztő startupok kockázati tőkefinanszírozásának megsokszorozódásán (2022: 235 millió dollár, 2024: 3800 millió dollár) túlmenően, az AI-hype egyik legújabb megnyilvánulása az a – gyakran konkrét példákkal illusztrált – vélekedés, amely szerint az ügynöki AI olyan mértékben vállalja át a vállalkozók feladatait, és futtat fel önállóan vállalkozásokat, hogy ezzel eljöhet az egyszemélyes (egyetlen vállalkozó által menedzselt) unikornisok, de legalábbis a rendszeres és sokmillió dolláros jövedelmű vállalkozások kora.

Eszerint, a termék/megoldás iránti kereslet felfutásával, a vállalkozás növekedésével nem jár együtt a foglalkoztatottak számának (arányos) növekedése: az ügyfélkapcsolat-menedzsmenttel kapcsolatos feladatokat, a marketinget, a számlázást, az adóbevallást, a szoftverfejlesztési feladatok zömét, és sok egyéb vállalkozói feladatot megfelelően betanított AI-ügynökökkel is el lehet végeztetni.

Bár – a korábbi technológiai áttöréseket övező viták következtetéseihez hasonlóan – a közgazdászok most is szinte egyöntetűen tagadják, hogy az AI képes lenne helyettesíteni a vállalkozói gondolkodást és cselekvést, a teljesen autonóm vállalkozásokkal kapcsolatos jogi problémákat tárgyaló szakirodalom már létező jelenségnek tekinti az ilyen helyzeteket.

Gondoljunk például egy olyan esetre, hogy egy AI-chatbot sajtófigyelést végez, és teljesen automatikus üzemmódban, rendszeres időközönként összefoglalót küld az ügyfeleinek. Amennyiben ezt a szolgáltatást ún. okosszerződéssel és automatizált fizetési rendszerrel kombinálják, továbbá az új ügyfelek megszerzését szintén automatikus tartalomgeneráló rendszerek végzik, akkor elvileg nincs is szükség emberi beavatkozásra: a vállalat önjáró módon működik és terjeszkedik. (Az okosszerződés, más néven digitális megállapodás, egy blokkláncon tárolt számítógépes kód, amely meghatározza a szerződés érvényesülésének feltételeit. Amikor a feltételek teljesülnek, a kód automatikusan teljesíti a megállapodásban foglaltakat, például átutalja a pénzt, vagy elküldi a kért tartalmat stb.)

A chatbotot kifejlesztő neve (cége) nem is feltétlenül kerül nyilvánosságra, minden az interneten, személytelenül történik. Ki ellenőrzi a szolgáltatás minőségét? Miként érvényesíthetők a fogyasztóvédelmi szempontok? Ki fizet adót?

Ugyanez a helyzet az AI által autonóm módon végezhető sokféle más szolgáltatás esetében. Gondoljunk olyan helyzetekre is, amikor a feladatának minél pontosabb elvégzése érdekében, egy ügynöki AI létrehoz, beprogramoz és elindít további AI-ügynököket, amelyek szolgáltatásokat végeznek és jövedelmet termelnek. Megfelelő szabályozás hiányában mind az AI ügynökök tevékenysége, mind az ezzel kapcsolatos pénzügyi tranzakciók kikerülhetik az egyértelmű beazonosíthatóságot.

Munkaerőpiaci hatások

Míg az AI-ügynökök elterjedése kapcsán felmerülő egyes jogi problémák megoldására már történtek konkrét előkészületek, egy hasonlóan fajsúlyos közgazdasági kérdéssel, az AI munkaerőpiacra gyakorolt hatásával kapcsolatban továbbra sincs konszenzus a közgazdászok között.

Vajon a ma még humán erőforrással végzett feladatoknak mekkora újabb hányada válik helyettesíthetővé, gépek által elvégezhetővé az ügynöki AI korszakában?

Ma, amikor a kockázati tőkebefektetésért jelentkező startupok már számíthatnak – és fel kell készüljenek – arra a kérdésre, hogy miként használják az AI-t a munkafolyamataik felgyorsítása érdekében; ma, amikor a kockázati tőketársaságok által vizsgált mutatószámok között egyre fontosabb, hogy mekkora az egy foglalkoztatottra jutó éves bevétel,

joggal számíthatunk a digitális foglalkoztatottak (AI-ügynökök) iránti kereslet növekedésére – a humán foglalkoztatottak rovására.

Mindez egy elméleti szempontból érdekes kérdést is felvet. Közgazdasági közhely, hogy az új munkahelyek döntő részét a kis- és közepes vállalatok és a startupok, nem pedig a nagyvállalatok hozzák létre. Ha elfogadjuk azonban, hogy az AI harmadik, ügynöki korszakában, a startupok scale-up-pá növekedése (részben) már digitális foglalkoztatottak hadrendbe állításával is megoldható lesz, akkor ez a régi közgazdasági igazság alapos újragondolásra szorul.

Következésképpen, ha abból a megalapozatlanul optimista forgatókönyvből indulunk ki, hogy nagyszámú új, lehetőségvezérelt vállalkozás keletkezik, és kezd el gyorsan növekedni (lévén „az AI erőteljesen támogatja a vállalkozásindítást és a vállalkozói tevékenységeket”), akkor sem várhatjuk, hogy a felfutó vállalkozások akár csak részlegesen is felszívják a ma még igencsak munkaerőigényes szolgáltatási tevékenységekben, például a szoftverfejlesztésben, vagy az ügyfélszolgálati központokban végzett tevékenységekben a feleslegessé váló foglalkoztatottakat. Azt sem várhatjuk, hogy ezek a felfutó vállalkozások új állások tömegét hozzák létre a munkaerőpiacra újonnan belépni szándékozó, de a fenti szektorokban egyre nehezebben állást találó, közepesen kvalifikált fiatalok számára.

Az ügynöki AI korszakára való felkészülés – megkésett, de nem idejétmúlt – megtervezéséhez célszerű lenne abból a kevéssé vitatott mondásból kiindulni, hogy az ügynöki AI elsőként azokat a foglalkoztatottakat fogja helyettesíteni, akik nem, vagy nem eléggé profi módon használják az AI-t a munkájuk elvégzéséhez.

A blogbejegyzés elkészítéséhez szükséges kutatást az OTKA K138846 számú projektje finanszírozta.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images