Az embert kiváltó AI-ügynökök tömeges megjelenésével járhat a mesterséges intelligencia harmadik korszaka?
KRTK blog

Az embert kiváltó AI-ügynökök tömeges megjelenésével járhat a mesterséges intelligencia harmadik korszaka?

A 2020-as évek közepén új áttörés következett be az AI fejlődésében. A prediktív, majd a generatív AI-t követően megjelent a környezetét érzékelő, ennek alapján autonóm döntéseket hozó és azokat végrehajtó ügynöki AI, amely olyan mértékben vállalja át a vállalkozók feladatait, és futtat fel önállóan vállalkozásokat, hogy ezzel eljöhet az egyszemélyes (egyetlen vállalkozó által menedzselt) unikornisok kora. Az ügyfélkapcsolat-menedzsmenttel kapcsolatos feladatokat, a marketinget, a számlázást, az adóbevallást, a szoftverfejlesztési feladatok zömét, és sok egyéb vállalkozói feladatot megfelelően betanított AI-ügynökökkel is el lehet majd végeztetni.
Az AI-forradalom legnagyobb innovációiról és a digitális transzformációról is szó lesz a Portfolio november 25-ei AI & Digital Transformation rendezvényén. Regisztráció és részletek itt!
krtk blog Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Madártávlatból szemlélve a mesterséges intelligenciának a vállalkozásra gyakorolt hatását elemző tanulmányok két csoportba sorolhatók.

  • Az egyik halmaz azoknak a kutatásoknak az eredményeit tartalmazza, amelyek esetében a vállalkozás az AI-alkalmazások fejlesztője. Ebbe a csoportba tartoznak egyebek mellett az AI-t fejlesztő technológiai vállalkozások teljesítményét, kockázati tőkefinanszírozását és ennek gazdasági hatásait vizsgáló tanulmányok, vagy például azok, amelyek az AI-alapú vállalkozások értéklánc- illetve vállalkozói ökoszisztéma-kapcsolatait és ennek a gazdaság szerkezetére, a profit megoszlására stb. gyakorolt hatását helyezik nagyító alá.
  • A másik halmazba tartozó tanulmányok azt vizsgálják, miként segíti az AI a vállalkozást: ezekben az írásokban a vállalkozás az AI felhasználója (a két csoport között természetesen van átfedés).

Ez utóbbi tanulmányok meggyőzően érvelnek a mellett, hogy

az AI hatékonyan támogatja a vállalkozásindításhoz, -felfuttatáshoz és -menedzsmenthez kapcsolódó tevékenységeket.

Az AI tehát nem csupán új termékek, szolgáltatások fejlesztését segíti elő (például nagyságrendekkel gyorsítja fel az új anyagok és gyógyszerek fejlesztését), hanem az új vállalkozási lehetőségek felismerését, a vállalkozói döntéshozatalt és az üzleti modell kialakítását is támogatja.

A generatív AI hatása

Az AI a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index rangsorában viszonylag hátul elhelyezkedő országokban gyakran elhanyagolt, komplex feladatok elvégzését is megkönnyíti, mint a vállalkozás felfuttatásához szükséges társadalmi tőke megszerzése. A generatív AI (mint amilyen a ChatGPT) például kiválóan használható a cégről és annak alapítójáról kialakítandó kép (a vállalkozói történet) megteremtésére a közösségi média platformjain elhelyezett tartalmak segítségével. A vállalkozást és a terméket bemutató írások és filmek a piacra lépést, az első vevők megszerzését és a cég terjeszkedését is segíthetik.

A generatív AI megjelenése előtt rettenetesen időigényes volt a tartalommarketing, vagyis olyan írások és videók elhelyezése a LinkedIn, Facebook, YouTube és egyéb platformokon, amelyek bemutatják a potenciális ügyfelek problémáit, ismertetik, hogy az adott technológiai vállalkozás miként oldja meg ezeket a problémákat, illetve beszámolnak a létező ügyfelek (a technológia felhasználói) tapasztalatairól, a technológia felhasználásának sikertörténeteiről.

Az AI felgyorsította a vállalkozás megismertetését szolgáló anyagok elkészítését: segítségével megteremthető – a ma már elengedhetetlen – állandó jelenlét a közösségi média platformjain. Kutatások igazolják, hogy az így felhalmozott társadalmi tőke hozzájárulhat a közösségi finanszírozásszerzéshez. Az AI kreatív használata a vállalkozássegítő inkubátorokba, vagy akcelerátorprogramokba való bekerülést is segíti, és növeli a kockázati tőketársaságoknak, vagy egyéb potenciális befektetőknek készített prezentációk hatásosságát.

Eljött az AI harmadik korszaka

A 2020-as évek közepén új áttörés következett be az AI fejlődésében.

A korábbi kettőt: a gépi tanulásra, nagy adattömeg elemzésére és ennek alapján megdöbbentően hatékony előrejelzésekre képes prediktív AI-t és az új tartalmak létrehozására képes generatív AI-t követő „harmadik paradigma” a környezetét érzékelő, ennek alapján autonóm döntéseket hozó és azokat végrehajtó ügynöki AI.

Az ügynöki AI megkülönböztető vonása az autonómia: a vállalkozó megfogalmazza a feladatot, az ügynök (az AI) a feladatot részekre bontja, megtervezi a részfeladatok elvégzését, majd végrehajtja a tervet. Eközben elemzi a részeredményeket, és szükség esetén módosítja a stratégiáját.

Nézzünk konkrét példákat. Legyen az egyik feladat – tipikus vállalkozói problémaként – az új ügyfelek szerzése. Az AI elemzi a piacot, kidolgozza a marketing kampánystratégiát, és beazonosítja a potenciális ügyfeleket. Megfogalmazza a közösségi platformokon elhelyezendő általános üzeneteket, továbbá a beazonosított potenciális ügyfelek számára a személyre szólókat (az adott ügyfélről az interneten található információk alapján, ügyfelenként mást és mást). Végrehajtja a kampányt, elemzi az eredményeket, megállapítja, hogy mely üzenetek voltak az átlagnál hatásosabbak, ennek alapján a kevésbé hatásos üzeneteket módosítja, finomítja és válaszol a beérkező visszajelzésekre – mindezt teljesen önállóan.

Egy másik feladat legyen egy konkrét feladatkört ellátó új munkatárs kiválasztása. Az AI-ügynök meghatározott közösségi platformokon meghirdeti a munkakört, és ezzel párhuzamosan összeállítja (például a LinkedIn-adatbázisban szereplő adatok elemzésével) a hasonló munkát végző, már alkalmazásban lévő, de a jelenlegi munkaadójuktól esetleg elcsábítható jelöltek listáját – ez utóbbiakat célzott üzenetekkel környékezi meg. A beérkező jelentkezéseket értékeli, ehhez megfelelő szempontokat alakít ki, illetve meghatározza e szempontok súlyozási rendszerét. Rangsorolja és előválogatja a jelentkezőket, és a kiválasztottakkal egyezteti az interjúk időpontját. Egyes rendszerek a rögzített interjúk elemzésére is képesek, majd ezek alapján ajánlásokat fogalmaznak meg.

Az AI-ügynökök képességei gyorsan fejlődnek, és a piacuk szárnyal: a CB Insights becslése szerint az AI-ügynökök piacát alkotó cégek árbevétele a 2024-es 5 milliárd dollárról 2025 végére 13 milliárdra nő.

Mindez fenntartja az AI körül generált, sokak által túlzottnak (hype-nak) tartott lelkesedést. Az AI-ügynököket fejlesztő startupok kockázati tőkefinanszírozásának megsokszorozódásán (2022: 235 millió dollár, 2024: 3800 millió dollár) túlmenően, az AI-hype egyik legújabb megnyilvánulása az a – gyakran konkrét példákkal illusztrált – vélekedés, amely szerint az ügynöki AI olyan mértékben vállalja át a vállalkozók feladatait, és futtat fel önállóan vállalkozásokat, hogy ezzel eljöhet az egyszemélyes (egyetlen vállalkozó által menedzselt) unikornisok, de legalábbis a rendszeres és sokmillió dolláros jövedelmű vállalkozások kora.

Eszerint, a termék/megoldás iránti kereslet felfutásával, a vállalkozás növekedésével nem jár együtt a foglalkoztatottak számának (arányos) növekedése: az ügyfélkapcsolat-menedzsmenttel kapcsolatos feladatokat, a marketinget, a számlázást, az adóbevallást, a szoftverfejlesztési feladatok zömét, és sok egyéb vállalkozói feladatot megfelelően betanított AI-ügynökökkel is el lehet végeztetni.

Bár – a korábbi technológiai áttöréseket övező viták következtetéseihez hasonlóan – a közgazdászok most is szinte egyöntetűen tagadják, hogy az AI képes lenne helyettesíteni a vállalkozói gondolkodást és cselekvést, a teljesen autonóm vállalkozásokkal kapcsolatos jogi problémákat tárgyaló szakirodalom már létező jelenségnek tekinti az ilyen helyzeteket.

Gondoljunk például egy olyan esetre, hogy egy AI-chatbot sajtófigyelést végez, és teljesen automatikus üzemmódban, rendszeres időközönként összefoglalót küld az ügyfeleinek. Amennyiben ezt a szolgáltatást ún. okosszerződéssel és automatizált fizetési rendszerrel kombinálják, továbbá az új ügyfelek megszerzését szintén automatikus tartalomgeneráló rendszerek végzik, akkor elvileg nincs is szükség emberi beavatkozásra: a vállalat önjáró módon működik és terjeszkedik. (Az okosszerződés, más néven digitális megállapodás, egy blokkláncon tárolt számítógépes kód, amely meghatározza a szerződés érvényesülésének feltételeit. Amikor a feltételek teljesülnek, a kód automatikusan teljesíti a megállapodásban foglaltakat, például átutalja a pénzt, vagy elküldi a kért tartalmat stb.)

A chatbotot kifejlesztő neve (cége) nem is feltétlenül kerül nyilvánosságra, minden az interneten, személytelenül történik. Ki ellenőrzi a szolgáltatás minőségét? Miként érvényesíthetők a fogyasztóvédelmi szempontok? Ki fizet adót?

Ugyanez a helyzet az AI által autonóm módon végezhető sokféle más szolgáltatás esetében. Gondoljunk olyan helyzetekre is, amikor a feladatának minél pontosabb elvégzése érdekében, egy ügynöki AI létrehoz, beprogramoz és elindít további AI-ügynököket, amelyek szolgáltatásokat végeznek és jövedelmet termelnek. Megfelelő szabályozás hiányában mind az AI ügynökök tevékenysége, mind az ezzel kapcsolatos pénzügyi tranzakciók kikerülhetik az egyértelmű beazonosíthatóságot.

Munkaerőpiaci hatások

Míg az AI-ügynökök elterjedése kapcsán felmerülő egyes jogi problémák megoldására már történtek konkrét előkészületek, egy hasonlóan fajsúlyos közgazdasági kérdéssel, az AI munkaerőpiacra gyakorolt hatásával kapcsolatban továbbra sincs konszenzus a közgazdászok között.

Vajon a ma még humán erőforrással végzett feladatoknak mekkora újabb hányada válik helyettesíthetővé, gépek által elvégezhetővé az ügynöki AI korszakában?

Ma, amikor a kockázati tőkebefektetésért jelentkező startupok már számíthatnak – és fel kell készüljenek – arra a kérdésre, hogy miként használják az AI-t a munkafolyamataik felgyorsítása érdekében; ma, amikor a kockázati tőketársaságok által vizsgált mutatószámok között egyre fontosabb, hogy mekkora az egy foglalkoztatottra jutó éves bevétel,

joggal számíthatunk a digitális foglalkoztatottak (AI-ügynökök) iránti kereslet növekedésére – a humán foglalkoztatottak rovására.

Mindez egy elméleti szempontból érdekes kérdést is felvet. Közgazdasági közhely, hogy az új munkahelyek döntő részét a kis- és közepes vállalatok és a startupok, nem pedig a nagyvállalatok hozzák létre. Ha elfogadjuk azonban, hogy az AI harmadik, ügynöki korszakában, a startupok scale-up-pá növekedése (részben) már digitális foglalkoztatottak hadrendbe állításával is megoldható lesz, akkor ez a régi közgazdasági igazság alapos újragondolásra szorul.

Következésképpen, ha abból a megalapozatlanul optimista forgatókönyvből indulunk ki, hogy nagyszámú új, lehetőségvezérelt vállalkozás keletkezik, és kezd el gyorsan növekedni (lévén „az AI erőteljesen támogatja a vállalkozásindítást és a vállalkozói tevékenységeket”), akkor sem várhatjuk, hogy a felfutó vállalkozások akár csak részlegesen is felszívják a ma még igencsak munkaerőigényes szolgáltatási tevékenységekben, például a szoftverfejlesztésben, vagy az ügyfélszolgálati központokban végzett tevékenységekben a feleslegessé váló foglalkoztatottakat. Azt sem várhatjuk, hogy ezek a felfutó vállalkozások új állások tömegét hozzák létre a munkaerőpiacra újonnan belépni szándékozó, de a fenti szektorokban egyre nehezebben állást találó, közepesen kvalifikált fiatalok számára.

Az ügynöki AI korszakára való felkészülés – megkésett, de nem idejétmúlt – megtervezéséhez célszerű lenne abból a kevéssé vitatott mondásból kiindulni, hogy az ügynöki AI elsőként azokat a foglalkoztatottakat fogja helyettesíteni, akik nem, vagy nem eléggé profi módon használják az AI-t a munkájuk elvégzéséhez.

A blogbejegyzés elkészítéséhez szükséges kutatást az OTKA K138846 számú projektje finanszírozta.

Szalavetz Andrea az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Világgazdasági Intézetének munkatársa.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Díjmentes előadás

Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!

A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod

Portfolio Banking Technology 2025

Portfolio Banking Technology 2025

2025. november 4.

Portfolio Property Awards 2025

2025. november 5.

Portfolio Professional Investment Day 2025

2025. november 5.

Portfolio Future of Construction 2025

2025. november 11.

Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet