Műfenyő vagy igazi? Látványos népítélet született az örökzöld vitában

Honnan ered a karácsonyfa hagyománya?

Karácsonykor, a rengeteg eltérő családi hagyomány mellett, abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy a karácsonyfa az ünnep egy fontos eleme. Az örökzöld növények tisztelete egészen az ókorig nyúlik vissza, ugyanis ezek a növények már akkor központi helyet foglaltak el több nép hitvilágában. A középkori Európában december 24-én, Ádám és Éva napján misztériumjátékokat adtak elő, amelyekben almákkal és ostyával ékesített zöld fák, úgynevezett "paradicsomfákkal" (paradise tree) szerepeltek. A kora újkorban, főként a német nyelvterületen, a 16–17. századtól kezdve jelennek meg a megbízható feljegyzések az otthonokba állított, díszített fenyőkről; az egyik első feljegyzés 1605-ben született Strasbourgban, amelyben részletesen leírják, hogy almával, papírrózsákkal, ostyával és édességgel ékesítették a szobákba vitt fákat.

A 19. század végétől, 20. század elejétől kezdve a karácsonyfa világszerte jelentős népszerűségre tett szert.

Milyen karácsonyfát válasszunk?

Mára már az is megszokottá vált, hogy a karácsonyfadíszek mellett a fenyőfatípusok között is válogathatunk. Az igazi és műfenyők kérdése az elmúlt években, igazi hitvitává alakult az emberek között, amelyben a hagyományoktól kezdve a költséghatékonyságon át a környezetvédelmi szempontokig számos érvet lehet hallani.

A mű- és igazi fenyő környezeti hatásairól megoszlanak az értelmezések. Egyesek szerint rendkívül ártalmas a természetnek, ha karácsonyra élő növényt vágatunk ki, hogy az néhány napig álljon a lakásunkban. Mások szerint viszont, a karácsonyfának szánt fenyőfákat nem erdőtelepítés céljából, hanem kimondottan a karácsonyi ünnepekre nevelik, tehát, ha nem állítanánk karácsonyfát, akkor ezek a fenyőfák nem lennének elültetve, így nem járulnának hozzá a szén-dioxid elnyeléséhez növekedésük alatt.

A Carbon Trust szerint

a műfenyő csak hosszú távú használat mellett (nagyjából 7–20 év) válhat környezeti szempontból kedvezőbbé, mint az igazi fenyőfa állítása.

Az élő karácsonyfák ökológiai lábnyomát elsősorban az határozza meg, hogy az ünnepeket követően milyen eljárással hasznosítják őket: a földlabdás fa kiültetése, a vágott fenyők esetén pedig darálás vagy mulcsozás a legjobb módja a fenyők felelős hasznosításának, míg

a fák elégetése, és különösképpen azok egyszerű kidobása igen környezetszennyező.

Gyakran idézett becslés szerint egy 2 méteres műfenyő elkészítése nagyjából 40 kg szén-dioxidot bocsát ki, míg egy hasonló méretű valódi fenyő helyes kezelése esetén körülbelül 3,5 kg szén-dioxid szabadul fel. Ugyanez fa szemétlerakóba kerülve mintegy 16 kg szén-dioxid kibocsátását eredményezné. Ebből kiszámítható, hogy egy-egy műfenyőt jó ideig kell használni ahhoz, hogy kisebb legyen a kibocsátása, mintha minden évben új, vágott fenyőfánk lenne, amelyet az ünnepek után megfelelően kezelünk.

Az internetezőket is a karácsonyfák foglalkoztatják

A karácsonyfa-választás az interneten is egyre relevánsabb kérdés, az ünnephez közeledve. A Google Trends adatai alapján megnéztük, milyen volt az érdeklődés "Karácsonyfa" illetve "Műfenyő" témakör iránt Magyarországon és nemzetközi szinten. Hazánkban mindkét témakör esetén növekedni kezdett az érdeklődés az elmúlt 90 napban, a grafikon alapján pedig az is látszik, hogy a "Karácsonyfa" témára jóval több keresés érkezett. Ennek oka valószínűleg, hogy egy jóval tágabb témakörnek számít, így több keresési kifejezés tartozik ide a Google szerint.

Hosszú távon nézve nem meglepő, hogy az elmúlt 20 év adatai szerint minden évben megugrik az érdeklődés a karácsonyfák iránt a Google-ben. A "Műfenyő" témakör iránti érdeklődés azonban leginkább az elmúlt 6 évben kezdett el évről-évre megugrani, ahogy egyre elterjedtebbé válnak a háztartásokban. Az idei év keresési statisztikái alapján

2025-ben ugrott meg leginkább az érdeklődés a műfenyők iránt, 2004 óta.

Világszerte, a magyar példától eltérően, a műfenyők iránti érdeklődés nem olyan magas, a karácsonyfák témakörével összehasonlítva, az elmúlt 90 napban. Az is megfigyelhető, az alábbi ábrán, hogy az ünnep fontos kelléke iránti érdeklődés leginkább hétvégén foglalkoztatja az internetezőket, ami annak tudható be, hogy valószínűleg a legtöbben ekkorra időzítik a favásárlást.

Ha már valaki letette a voksát az igazi fenyő mellett, akkor is lehetőség nyílik több fafajta közül választani. Az elmúlt 30 nap keresései alapján összehasonlítottuk, hogy melyik típus iránt volt legerősebb az érdeklődés Magyarországon. A grafikonon vizsgált, legelterjedtebb fenyőfajták (nordmann, valamint lucfenyő és ezüstfenyő) esetén nagyjából megoszlik az érdeklődés Magyarországon, kicsi a különbség a keresési intenzitásban. A nordmann fenyő esetén a szótári alaktól eltérő, ám a köznyelvben gyakran használt "normand" szót is megnéztük, ugyanis a Google-ben láthatóan sokan így kerestek rá erre a fajtára.

Térképen nézve a kereséseket, megoszlik, hogy egyes vármegyékben melyik fenyőfajták iránt érdeklődtek leginkább a Google-ben.

A legtöbb vármegyében a "normand", valamint "nordmann" keresési kifejezés volt a legnépszerűbb az elmúlt 30 napban.

A lucfenyők iránt Heves, Tolna, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Fejér vármegyékben volt a legerősebb az érdeklődés, míg az ezüstfenyők Nógrád vármegyében mozgatták meg leginkább azt internetezőket.

Ez a tartalom a Google-lel való fizetett partnerség része, a Google Trends népszerűsítésére.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images